Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1867-05-05 / 2. szám

29- 30 -ezen utóbbi kórisme alatt lévén beirva, az összeállításban kancsalsága nem vétetett tekintetbe. Úgyszintén oly beteg, kinek egyik szeme sorvadt volt, mig a másikban vasdarab fészkelt, melynek eltávolitása végett folyamodott segélyért, az idegen testek rovatába iktattatott be, a sorvadt szeműek rovatába csupán azok vétetvén fel, kik egyenesen e végett kérték ki a tanácsot. A statistical összeállítás, mely előttünk van, tehát nem tanít arra, hányszor jött elő a nevezett 3 év alatt egyik vagy másik ritkább kóralak, hanem csupán azt, hogy hány férfiú és hány nő keresett ezen idő alatt segélyt bizonyos betegségek végett. Az ok, melyet Becker e hiányosság mentegetésére felhoz, hogy t. i. több kóreset fordult volna elő szám szerint, mint a hány egyén fordult meg a kórodán, csak részben áll, mert ez ellentéten külön tabellával könnyű lett volna segiteni.

De az összeállítás, még úgy is a mint van, elég érdekes. Az esetek főösszege 8451, egy oskolai évre tehát körülbelől 2800 beteg esik. Egy főtáblázat áttekintetét adja az egyes szervrészek bántalmazásának, és pedig 17 rovat alatt, u. m. 1. köthártya, 2. szaruhártya, 3 tülkhártya, 4. szivárvány, 5. érhártya, 6. reczeg,

7. látideg, 8. glaucoma, 9. üvegtest, 10. lencse, 11. szemteke, 12. a fényérző részek, 13. fénytörés és alkalmazkodás, 14. izom-és idegbántalmak, 15. könyszervek, 16. szemüveg, 17. szemhéjak. Ezen 17 osztály ismét ugyanannyi táblázatban tartalmazza az egyes kóralakokat. Más táblázatok az egyes részek megtámadását mutatják százalékbeli viszonyukban, továbbá a különféle nem részesülését százalékokban, az évszaki viszonyt stb. — Az egész dolgozat, a bevallott hiányok daczára, nagy szorgalomról, valamint szellemdús felfogásról tesz tanúságot. — Az egyes betegségek közül említendő a hurutos köthártyalob járványa, melyet Arit 1862. October és november havában észlelt. Az olvasó talán emlékezik egy hasonló járványra, mely félévvel később nálunk uralkodott s akkor a „Szemészet“ 1-ső számában taglaltatott. — Érdekes táblázat az is, mely a kórodán véghezvitt műtételeket állítja elő; ezeknek száma 3 év alatt 958-ra rúgott, köztök 450 hályogműtét és 381 szi vár vány metszés. A hályogmü tétek a következők : karélymetszés 210, szivárványmetszéssel összekötött karélymetszés 108, hályogkivétel Critchett vagy Graefe régibb módosításával 9, vonalszerű metszés 48, discissio per corneam 61, discissio per scleram 8, reclinatio per scleram 3, depressio 2, reclinatio per corneam 1. Jellemzetes, hogy 3 év alatt csak 25 izommetszés for dúlt elő, mit Berlinben évenkint pár százszor visznek véghez.

Mint emlitém, a könyv második része kóreseteket közöl. Ezek a 3 segédorvos tollából erednek, s találkoznak közöttük olyanok, melyek ritkaságuk, valamint kidolgozási tökéletességük miatt maradandó tudományos becscsel bírnak. Ilyen pl. By del és Becker némely lencsehomályt tárgyaló és az utóbbinak az üvegtestben észlelt újképletet előállító czikke, melyekhez Heitzmann hazánkfia kitűnő szép színes ábrákat készített. Lapszemlénkben egyik-másik esetre visszatérendünk.

Röviden akarjuk még a könyv 3-ik része tartalmát, t. i. a tudományos mellékletek czíműt megismertetni, egyik-másik értekezés közlését jövőre tartván fenn magunknak: 1) R e t i n i t is nyctalopica, Arlt-tól; 2) Glaucoma, Rydeltől; 3) Adatok az astigmatismus ösmeretéhez, Tetzertől; 4) A könymirigy Adenoid-féle da gj áról, Beckertől; végre 5) és

6) két kóreset bonczlelettel és górcsői vizsgálat részleteivel, ezernyitől. Ez utóbbi 2 értekezés megannyi kőnyomatú ábrával van kiegészítve.

Szabad legyen ismertetésünk záradékául azon meggyőződésünket kimondani, hogy a „Jelentés“ a bécsi oskolának dicséretére válik és kétségkívül a szakemberek köszönetével fog találkozni. Ára feltűnően mérsékelt, 2 frt 50 kr.

Kezünkhöz jutott továbbá :

Bericht über die Leistungen in der Augenheilkunde im Jahre 1865. von Frof. H. Knopp in Heidelberg. Seperatäbdruck aus Canstatt's Jahresbericht. Ezen áttekintet lehetőleg tökéletes és tartalma — miről a szerző neve eleve kezeskedik — válogatott. A szakember itt röviden áttekintheti mindazon haladásokat, melyeket a tudomány egy éven át tett s mintegy ismételve veszi fel emlékébe a javításokat, melyek a szakma egyes részeiben megtétettek. A jelentés nem akar bírálat lenni, sem nem bibliographicus névjegyzék; 1

így fogja fel Knapp feladatát. 40 4-rétű lapra terjed a jelentés, ára 15 ezüstgaras.

Zur therapeutischen Würdigung farbiger Diopter, von Dr. Hugo Gerold, Prof■ zu Giessen, így hangzik egy kis füzet czíme, melyet nem ajánlás végett említünk, hanem irodalmi szemlénk kiegészítése tekintetéből. Ez színes üvegek láttani vagyis inkább élettani hatásáról szóló munkálat, mely oly bonyolódott tudós nyelven van írva, hogy egyes tételek megértése valódi fejtörésbe kerül. Tudományos értéke meg van a közzétett észleleteknek, de hasznavehetőnek nem mondhatjuk ezen szerző értekezéseit. Ára 70 kr. osztr. ért.

Herpes Zoster frontalis seu ophthalmicus. Hutchinsontúl.

Ezen érdekes bajt eddig még nem tanulmányozták eléggé sem a bőrbántalmakkal sem a szemészettel foglalkozó szakemberek. Gyakrabban fordul elő, mint közönségesen hiszik, csak hogy nem ritkán orbáneznak tartatik, a melytől különben némi figyelem mel - lőtt könnyen megkülönböztethető. A szóbanlevő sömör t. i. a íej egy oldaláról a másikra sohasem terjed át, határát mindig a homlok és orr középvonalán találván. Az arcz bőrét nem támadja meg, jólehet az vizenyősen felduzzad. A bőrdag nem olyan nagy mint orbáncznál, a hólyagacsák kisebbek, számosabbak s egyszersmind határozottabbak mint ez utóbbinál. Sömörnél a fájdalom nagyob b, orbáncznál az általános testzavarok feltűnőbbek. Még a baj lefo - lyása után is reá lehet ismerni a hátramaradt hegek nyomán. Ezen elkülönzési kórisme már a jóslat tekintetéből fontos, minthogy az orbáncz ismétlődni szokott, a sömör soha sem, másrészt ez utóbbi inkább támadja meg a szemet s néha még veszélyezteti is.

A szemlob közönségesen akkor lép fel, midőn a bőrbántalom tetőpontját érte el, vagy még későbben. Terjedelmes szarufekélyek támadnak, a köthártya nagy és lassan engedő belövelésével, a szivárvány nem ritkán szintén részt vevén a lobfolyamatban. H. genygyülemet (hypopyon) valamiut a másik szem megtámadását egyszer sem vette észre.

A sömör ezen neme inkább idősebb mint fiatal egyéneknél jön elő. Azon 18 esetben, melyeket H. részletesen közöl, a kor középszámmal 47 volt, valamennyiben a homlokideg által ellátott részek meg voltak támadva, t. i. a homlok és a koponya mellső része, 8 esetben még az orrszárny is, és ezek közül 6-nál szaruhártya- és szivárványlob is fejlődött ki. Soha nem szenvedett a szem, midőn csupán a homlokideg jártában jelentkezett a baj; ellenben mindig megjelent a szemlob, midőn az orrágak is benne részt vettek ; 2 esetben, midőn ezek bántatlanul maradtak s a görgeteg ág (ramus trochlearis) szenvedett, szemlob nem jött létre.

A bőrbántalom lefolyása után a szemteke némileg érzéketlen szokott maradni, bár egyszersmind zsábára hajlandó, mely viszony a bőrben is hasonlóképen feltalálható.

A sömör, mely, mint tudva van, félig küteges, félig idegbántalom, lényegében mostanáig felderítve nincs. Hogy idegből indul ki, régen ismert tény, s a szóban levő esetekben az ötödik agyideg első ága a baj széke. Vagy az egész ág, vagy egyes részei meg vannak támadva. Jellemzetes tény az, hogy néha a homlokideg szenvedésénél az orr- és a trochlearis ágak bántatlanul maradnak, hogy ellenben ezeknek megtámadásánál mindig a homlokág vesz részt a kórfolyamatban. Némelyek az edénymozgató ágakban és a duezokban keresték a baj kiindulási pontját, de a feltevény még eddig bebizonyítva nincsen.

A gyógyeljárást illetőleg, határozott javaslat nem létezik. H. mindig kínait adott, helybelileg pedig, a baj időszaka s foka valamint a fájdalom szerint, hol ólmos borogatást, hol olaj bekenést vagy mákonyt rendelt. Bowmann egy esetben szétmetszette a felső szemgödri idegágat, mire a fájdalom enyhült Nem ritkán komoly bántalom ez, mely daczára hogy a hólyagacskák körülbelől 10 nap múlva eltűnnek, a beteget hetekig kínozza, — H. a terjedelmes munkálat végén az ötödik agyideg boneztani áttekintetét adja, melyhez igen becses megjegyzéseket csatol. (Ophth. Hospit. Reports Vol V Part III).

Helybeli vérbocsátásnak kitűnő jó hatása.

Dr. R y d e 1 a következő esetről tesz jelentést, melyben szivárvány és érhártyalob nadályok után szemlátomást javulásnak in