Szemészet, 1866 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1866-07-22 / 7. szám

53 54 ték volna a gyermek homlokát, mire' tályog támadt, mely már több hónap óta nyitva áll s bőven genyed. 2 hónap előtt elő­ször panaszkodott látgyengeségröl, de egy ó-budai orvos által rendelt szemvizre állítólag megint jobban látott, 8 napra pedig tökéletes vakság állott be, mely azóta nem változott. Egy pillantás a gyenge testalkatú, sápadt, korcsvegyes küllemű gyermekre világosan mutatja, hogy ily súlyos bajnak eredete máshol keresendő, mint külső még pedig jelentéktelen behatásban. — A jobb szemteke kissé előreesett, az ujjakkal némileg visszanyomható a szemüregbe. A szemtekék párhuza­mosan állnak, semmit nem rögzítvén. A láták igen tágultak, merevek. A közegek tiszták, fényérzés nincs. A szemtükör akkor a középponti visszerek némi tágulatán kívül rendelle­nességet nem mutatott. Midőn pár nappal későbben újra láttam a fiút, erős láz volt jelen s mindkét szemben a 1 á t i d e g­­reczeglob első tünetei (Neuroretinitis) mutatkoztak, úgymint: a látideg széle elmosódott, a Iátideg maga piszkos szinti, az edények fátyolozvák, kisebb vérömlenyek a reczegeu. A fiú a gyermek­­kórházba felvétetvén, a következőket jegyeztük fel: A gyengén kifejlett és roszul táplált gyermekb örszine, főleg az arczban szennyes barna, némileg afakó sár­gába játszó; feje mérsékelten forró; időnként Vs-V® óráig tartó erős szaggató fejfájások jelentkez­nek, élénk felsikoltásoktól kisérve. Az átalá­­nos erőbeli állapot megfogyatkozott, annyira, hogy ágyában önerejével felülni csak nehezen bir, s húzamosab­­ban ülve maradni, annál kevésbé lábain megáliani nem képes, csakhamar összeroskadván. A szellemi működések rendesek, hozzá intézett kérdé­sekre értelmesen felel, de röviden és ha meg nem szólittatik, ön magától nem igen beszél; hallása rendes. Á jobb halántéktáj mérsékelten kidomborodó daganatot mutat, melynek legdomborúbb része puha tapintatú, gyengén hullámzó; a dag csúcsán, a külső szemzugtól egye­nesen fölfelé vont vonalon 1% hüvely knyi távolságban, lencse nagyságú kerekded nyí­lásból bő mennyiségű, híg, pálaszürke szinü, átható büzü genyes folyadék folyton ürül. A likonkutaszt bevezetve, egy öblözetbe jutunk, mely főleg le- és némileg hátrafelé irányul, s alapján érdes csont fölszint érezhetőit Ajobb szemteke űréből ki van dülledve, úgy hogy a szaruhártya síkja a szemgödri szélek színvonalán kevés­sel túl emelkedik, s a szemhéjak csak félig fedik a szemte­két. Hőmérsék 38,8° tírverés 96. Légzés 28 egy perczben. Etvágyhiány. K i n a 1 rendeltetett. Két nappal későbben (apr. 22) ajobb szem inkább kidül­­ledtuek mutatkozott; a többi tünetek nem változtak ; erős fej­fájások, bő genykiüriilés. Apr. 25-én hányás állott be, mind ételek után, mind a nélkül, a fekély valadéka mindinkább eltürhetlenül bűzössé lesz, a fájdalmak szaporodnak. 28. Borzongás forrósággal felváltva, az érverés lassú és rendetlen. Egy nagy orsonyát hányt ki. Morphiumot szedett, de annak daczára, hogy az első adagok álmot idéztek elő, a rá következő napokban a fejfájás szüntelenül jelen volt, a fiú már épen nem evett, a hányás és nyugtalanság mindig, tart. Arnikát hamibiaggal kapott, mit rendesen kihányt. Erverés gyenge. Inni mindig kívánt, de az ételt visszautasitja. Máj. 1. rosszabbul van. Midőn a néha igen erős fejfájá­sok élénk sikoltással jelentkeznek, a bal orrszárny- és száj zug emelőizomban rendellenes összehú­zódás mutatkozik. A jobb szemtekének mozgatása úgyszin­tén a szemhéjaké hatalmában van, de a szemtiikörreli vizs­gálat mindamellett alig lehetséges, részint mert a beteg min­den érintéstől irtózik és ülni nem tud, részint mivel a bűz kiállhatatlan. Hallosa még jó ; beszéde rendes. Máj. 3 és 5. Uj csont dudorok léptek fel, részint a szemgödör feletti és halánték tájon, részint a fültő alatt, on­nan a szemzugig terjedve. Hallás csökken, mindkét orrlyukból bűzös geny ürül ki. A fekély körüli lágy részek fekete szinüek, elhaltak. A fiú mindig szunyadás­­ban van. Máj. 8. A végtagok hidegek. A nyújtott eledeleket le­nyeli. Nem beszél, nem hall, nem szagol. Önkényt nem mozog és az erőszakolt fekvésben megmarad. Légvétel igen lassú. — Máj. 9. délelőtt görcsös rángások jelentkeztek s folyton tartottak az összes végtagokban, erősebben pedig a bal oldalon. E mellett erős hörgés, időnként forró láz, felváltva hidegséggel. Fogait görcsösen csukva tartja. Nyelni nem képes. A híg és bő kifolyás mindig tart, felette bűzös. Estve csöndesen kimúlt. Genersi eh tr. szives volt a bonczolást véghez vinni. Boncdelet. A korához aránylag középszerűen kifejlődött figyermek hullája gyöngén táplált, bőrszíne szennyes sárgás halvány; haja barna, szemei félig csukvák; a jobb kissé előre dülledő, a bal beesett — végtagok mozgathatók; háton elterjedt szeder­jes foltok, véraláfutás nélkül. Ajobb szem kül szög­lete felett függőleges irányban 1 % hüvelyk­­nyíre egy letetőzött szélekkel ellátott ken­dermag nagyságú lik találtatik a bőrben, me­lyen keresztül érdes csont felületet talál­hatni. Bal oldalt a hónalji vonalban a 10-ik bordának meg­­felelöleg egy borsó nagyságú, a bal czomb kül oldala közepén egy majdnem mondola nagyságú, kissé bemélyedt-, fehéres ránczos heget találhatni, melynek megfelelöleg a bőr teteme­sen vékonyodott. A fejbőr vérszegény ; a koponyaboltozat közép vastag, közép csontbél tartalmú. A koponyacsontok a varrányoknál még kissé mozgathatók. Az említett kendermag nagyságú lik­­tól kissé hátrafelé a mellső Casser-féje kutacsnak megfelelöleg a belső felületen hasonló nagyságú kiterjedésben a csontfe­lület érdes, zöldes-sárgás; és onnan érdes csontfelületet követhetünk a jobb oldali kard­­képünyujtvány felső s alsó felületén a kö­zépvonalig; hol megint 2"-nyi kiterjedésű, mellfelé a keménykéri ütér árkáig terjedő, ér­des elpuhult sárgásán beszüremkedett cs ont­­felületet találunk. Ezen érdességek között fekvő üveg lemez fél hüvelyk szélességben sürü recze alakú, pirosas szinü, csekély s vékony bemélyedésekkel árkolt. A keménykér megfe­szült , vérszegény ; a zöldesen elszinesedett csontfelületeknek megfelelöleg külső fölszine hol zöldes-sárgás, sürü tej­felszer ü, hol kivált a széleken, egész 4 vonal vastag, részint túrószerü részint rostonya összállásu lerakod mányok kai takart. A kemény agykérnek agy felé tekintő részlete, a leírt helyeknek megfe­lelöleg, hol zöldes-sárgás elszinesedést, hol, kivált pedig a kör­nyékben, sürü reczézett belöveltséget mutat. Az agy kidüledő, kanyarulatai laposra nyomottak, a kérges test domború , a lágyagykérek kisebb czafatokban levonhatók , vérszegények. A tésztapuha agy metszlapján kevés vérpont sat. Az oldal gyomrocsokban összesen másfél obon kissé zavaros, fehéres pelyhekkel kevert savó. A gyomorbélés elpuhult s hártyaalak­ban a kocsonya összállásu agytól leválasztható. A sövény egy mondolamag nagyságú folytonosság-hi­ányt mutat. A boltozat tejfelszerüen szétfo­lyik. Aközépgyomrocs erősen kitágult. Mind­két láttelep be 1-f ölszíne homorúvá vált Az edény fonatok vérszegények ; agyacs s nyultagy hasonló az agyhoz. Az agy alapján levő lág y-a gykérek különösen a Sylvius árkában és a látideg kereszteződé­sétől a Várolhíd mellső széléig terjedő rész­let fél vonalnyira vastagodott, zöldes-sárgás szinü. A turha mirigy mogyoró nagyságú, tú­ró s z e r ü összállású, halvány sárgás szinü, a fölötte levő látideg kereszteződés kissé la­posra nyomott. A jobb szemür hátsó felében a csont felület egyenetlen érdes, közte sa lágy- I képletek között nagy mennyiségű, túrószerü összállásu, sárgás anyag találtatik. A koponya 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom