Szemészet, 1866 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1866-04-29 / 4. szám
SZEMESZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 17-dik számához. Hirschler Iff n á c z tudortól. 4-ik szám. Vasárnap, április 29-én. 1866. Tartalom : A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete. IV. A lencse bántalmai által okozott látzavar. (Vége). — Reezeg- és látiilegsorvadás festeny elfajulással, mint öröklött baj egy család négy nemzedékénél. (Folyt.) — Kisebb közlemények a gyakorlatból. IV. Langyos borogatások szarubártya-genytüszőnél. V. Pokolkő-oldat szetnhéjgörcs ellen. VI. Alkalmazkodási büdés gyermeknél. — Graefe új hályog-mütétmódja. A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete. IV. A lencse bántalmai által okozott látzavar. (Vége). Az egyszemmeli kettős látás (Diplopia mono - cularis), mint az különösen rövidlátóknál hosszabb erőltetéssel járó dolgozás után szokott fellépni, bár elemezése a tudományos búvárra nézve igen érdekes is, a gyakorló orvos előtt még sem bir oly érdekkel, hogy e helyt tárgyalásával tüzetesebben foglalkozhatnánk. Fontos tünetté válik pedig e rendellenesség s egyszersmind kórisménket is lényeges módon megzavarni képes akkor, ha valami más, vele semmi vagy csak igen távol összeköttetésben levő kórállapottal egyetemben fordul elő, mint azt többször volt alkalmam tapasztalni. Ezt tudni annál inkább hasznos, minthogy a betegek az egyszemmeli kettős látásra ritkán lesznek figyelmessé, ha a másik szem ép láterővel bir ; de azért koránsem bírnak mindig azon észlelési képességgel, miszerint világos tudomásuk volna arról, hogy a kettős kép csak egy szemben s melyikben jön létre; csak átalában panaszkodnak diplopiáról. Egy későbbi fejezetben szó lesz azon igen gyakran előforduló kettőslátási esetekről , melyek mindkét szem együtt való működése alatt keletkeznek s az egyik vagy másik szemtekeizom hüdésének eredményei. De már itt is meg kell említenem, hogy minden kettős látásnál első teendőnk, a beteget arra szólítani fel, miszerint az egyik és a másik szemét behúnyva nézzen s e kísérlet alapján jelentse ki, hogy a kettős látás két szemmel, vagy egy szemmel történi k-e, s ez utóbbi esetben melyik szem a bántalmazott. Továbbá megjegyzendő, hogy a kettős látás , mely egy szemen keletkezik, rendesen eltűnik, ha a szem finom lyukon keresztül néz, mert akkor a rendetlenül tört oldali sugarak kizáratván, a sugarak csak egy góczban egyesittetnek össze. A finom hasadék nem úgy hat mint a finom lyuk, mert ez csak bizonyos irányban fogja elmulasztani a kettős képet, más irányban tartva megmarad az. Végre a fénytörést javító üvegek is képesek megszüntetni a kettős képet, minthogy a lencse hiányos beállításából származó szabálytalanságot fénytörési erejűkhez mérten ki bírják egyenlíteni. Saját tapasztalásomból egy esetet sem ismerek, melyben domború üveg ily hatásssal lett volna, mindig vájt üveget kellett erre használnom; ez pedig csak bizonyos távolságra tette szolgálatát, melyen tála kettős kép újra fellépett, míg egy elegendően erős vájt üveg azt tökéletesen megszüntette. Mily bonyolódott s mondhatni furcsa módon nyilvánul ezen láttani tünemény, arról legjobb tanúságot tesz egy eset, melyet 1864-ben Lumnitzer főorvos osztályán sokszor vizsgáltam s melynek kórtörténeti kivonatát nevezett t. ügytárs engedelmével, itt röviden közölni fogom. Kenderessy Otto, Nyitramegyéből, 25 éves, szakács, 1864. jan. 16-án vétetett fel a kórházba, a hová kiséret nélkül gyalog érkezvén, sajátkezüleg levetkezett, s miután az ápoló nőnek baját elmondta volna, eszméletlen állapotba esett, melyből csak a rá következő nap délutáni 2 órakor jött magához. A rohamnak görcsös jelleme volt. A szemek nyitottak, a szemtekék felfelé fordulvák. Az állkapocs csukva, mozdulatlan, merev. A fej tarkójában hátravont, merev, úgy hogy a fejnél fogva a törzs is felemelhető. A végtagok nyújtott helyzetben merevek, de nem teljesen hajthatlanok. Az egyén hanyatt fekve, érzéketlen, homloktáját bő izzadás fedi — a nélkül, hogy a test hőmérséke fel lenne magasztalva. A légzési mozgások alig észrevehetők, néha mélyebb belégzés történik. Ütérverés 60. A láták közép tágulatban fényre nem visszhatók. A bal szemhéjak a szemgödör széle felé vérrel aláfutvák. Úgy szintén a bal szemteke szaruhártya körüli köthártya hajszáledény vérömlenyt mutat. A bal halántéktájon, közvetlen a fül előtt — bőrszín változás vagy horzsolás nélkül — látszólag csak a lágyképleteket illető kék duzzadat tapintható, mely helyen ujjali nyomás alatt az egyén mélyebb belégzésnél érzékeny fájdalmat látszik külölni. Föleszmélve a beteg következőleg adja elő baja történelmét : Pestre utazván, a buda-vörösvári úton közel Budához felfordult és az említett ütést a halánték tájára nem esés által, hanem a szekér kerék által szenvedé. Rögtön felkelvén szédelgett, mely érzés azonban pár perez múlva eltűnvén , útját tovább folytatta s Budán egy ismerősét kereste fel, hogy tőle utasítást nyerjen, miként juthatna a kórházba nem a szenvedett sérelem, hanem lábaiban régebben érzett szaggatása miatt. Onnan gyalog Pestre, előbb a városházba, azután a kórházba ment, hol fél órával később eszméletét elveszté. Állítása szerint mindig ép , egészséges volt; 4 év óta azonban bal alsó végtagjában gyakran voltak fájdalmas görcsei; jobb alsó végtagját ülve nem bírta reszketegség nélkül felemelni. Szeszes italokkal nem élt. A tárgyilagos vizsgálat leletéből felemlítem, hogy látái kissé lomhán mozognak, hogy mindkét keze izomerőt nem igen tud kifejteni, hogy alvégtagjai erősek, végre hogy jobb oldalt a nyakon kezdve a derekáig s felső jobb végtagján csípésre és szúrásra érzéketlen — e részben különben állításai kissé bizonytalanok. Másnap ismét rohama volt, mire 8 nadályt kapott. 20-án kisebb roham. 21 és 22-én rohama nem volt. Ez utóbbi napon a beteg panaszolja, hogy bal szemével minden tárgyat nagynak lát (Megalopsia), s ha jobb szemét befedi, a tárgyakat kettősen látja (Diplopia monocularis). A beteg kínait vett, s majdnem minden nap egy-egy majd kisebb majd nagyobb rohamon ment át. En szemeit jan. 26-án , tehát 10 nappala sérelem után vizsgálván, bal szemében találtam 1) egy igen gyengéden rajzolt, de mégis ferde világítással akárki által szabatosan feltalálható lencsehomályt, az az egy vékony vonalt a mellső tok táján, mely belül- és kívülről — ki- és lefelé haránt
