Szemészet, 1865 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1865-09-24 / 9. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 39-dik számához. Hirschler Iff n á c z tudortól. 9-ik szám. Vasárnap, September 24-én. 1865. Tartalom: A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete. I. A köthártyabajoknál előforduló látzavarok. — Láttompulat és mór. Folyt. — Körülirt csonthártyalob által előidézett valamennyi szemizom úgymint a látideg hüdése. — Arnica által előidézett szemhéjlob. — Erőműves lencseficzam szürke hályoggal. — A dülszem egy nevezetes esete. — Irodalom. Aerztlicher Bericht aus der Augenkranken-Abth. des Brünner alig. Krankenhauses. Von Dr. Eittmann. A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete. Senkinek sem fog eszébe jutni, a köthártya- és reczeglob, avagy a szaruhártyafolt és izomhüdés elválasztó kórisméjét tárgyalni, mivel még a kevésbé gyakorlott sem fogja egyhamar ezen egészen másféle és oly szabatos tünetekkel biró kóralakokat egymással fölcserélni. Mindazonáltal mindannyian egy közös tünettel bírnak, t. i. a láteröben jelentkező zavarokkal. Mivel pedig a szembeteget egy körülmény sem nyugtalanítja jobban mint azon tapasztalat, hogy kellő tisztasággal nem lát bántalmazott szemével, mivel továbbá még lobos vagy más, a beteg maga által is látható elváltozások jelenlétében, főleg pedig, hol ezek hiányzanak, mindenekelőtt látzavarokról panaszkodik, e tünet csakugyan minden egyes eset megítélésénél igen nagy fontossággal bír. Bár a tárgyilagos vizsgálat-modor ép a szemészetnél jutott a tökélynek azon fokára, mely miatt többi szaktudományaink között kiváló s irigyelt állást foglal el, mindazonáltal ne higyjük, hogy a betegnek állításai épen csak alárendelt becscsel birnak , melyeket legfölebb a beteg személye iránt viseltetett udvariasságunk kedvéért kell figyelemre méltatnunk. Igaz ugyan — nem tagadom — hogy sokkal kisebb hibát követ el az, ki az alanyi tüneteket, mint a ki a tárgyilagos vizsgálat-modort hanyagolja el, mégis hibának tartandó az is , s a kinél egyszer szokássá vált, ép oly kevéssé lehet jó szemorvos, bármily jártassággal is bír a szemtükrözésben és műtétevésben , mint például apercussio és auscultatiobani tökély mellett ilyen egyoldalúság az orvost szinte képtelenné teszi a mellbetegségeket kellően megítélni és kezelni. Ha ez áll a szembetegek alanyi tüneteiről átalában, a 1 á t e r ö t illető állításaikhoz még azon döntő körülmény járul, hogy mi azokat, mint oly tünetet, mely tárgyilagos leletünket kiegészíti s részleg ellenőrzi, egy perczig sem nélkülözhetjük , a mint ez különben magától értetődik , a nélkül hogy előbb a Scheiner-féle kísérlet, avagy a szemüvegekkeli s a láttérvizsgálatra, mint ezen tényezőnek egyes példáira utalnunk kellene. — Érzékszervvel van itt dolgunk, melynek végczélja s legfőbb működése érzéki érzések (Sinnesempfindungen) létrehozásában áll, melyek, mint olyanok, a központi szervtől el nem választhatók, s tárgyilagosan sem közvetlenül sem közvetve nem szemlélhetők. Csodálatra méltó mindenesetre, hogy épen azon szerv, melynek végső működése — úgyszólván — minden ellenőrzés alól kivonja, magát oly kitünően van alkotva, hogy az erőműves s láttani folyamatot részletesen kutathatjuk; s azon szoros összeköttetésben, mely a tárgyilagos lelet s a beteg állításai között létezik, fekszik tán egyik lényeges oka azon haladásnak, melyet tudományunknak tennie mintegy kellett. — A tárgyilagos vizsgálatnak e részben legfőbb érdeme van ugyan, de az alanyi tüneteknek jobb ösmerete szintén hozzájárult, a miből következik, hogy a szembetegek —- ha e kifejezéssel élnem szabad — ma sokkal okosabbak, mint előbb voltak. — Halljuk csak azon szembeteget, ki Graefe koródáján már egyszer hosszasabban időzött, miképen írja le scotomáit,. látterét vagy kettős látását, s meg fogunk arról győződni, hogy az értelmiségnek egy bizonyos foka szükséges arra, hogy valaki saját szemének látzavarait az orvossal megösmertesse,. vagy mint a franczia mondaná, nagyobb mesterség szembetegnek lenni ma, mint hajdan volt. A látzavarok különféle nemeinek vázlata — mint azokat a betegek előadják — képezendi e czikksorozat feladatát. A gyakorlatból magából meritve, valószinüleg némi becscsel fog bírni a gyakorló orvosra nézve. — Könnyebb áttekintés végett bizonyos rendnek megtartása lévén tanácsos, én a szervek szerinti osztályozást választám. De mivel a szem külső részeitől a belsők felé haladunk, eleinte a látzavarok oly nemével fogunk találkozni, melyek kórjóslatilag alárendelt jelentőségűek, bár gyakran állandóak is ; de tovább menvén, mindig fontosabb s fontosabb látzavarokra akadunk, melyek nemesebb, vagy legalább gyógytényezőinkhez oly könnyen nem férő részek bántalmazásából eredvén , igen nagy kórjóslati jelentőséggel bírnak. Magától értetődik, hogy több helyütt sajátképi tárgyamtól el keilend térnem, mivel csakis a tárgynak szabad tárgyalása — a mint ez például kórodai előadáson szokott tartatni — adhatja meg a munkálatnak gyakorlati becsét. I. A köthártyabajoknál előforduló látzavarok. Nem szükséges említeni, hogy a köthártyának bántalmazása csak annyiban járhat látza varokkal, a mennyiben a szaruhártya többé-kevésbé másodlagosan homályosodott. — Azon önállóan föllépő szaruhártyahomályosodásokról, melyek a már lejárt köthártyabajoknak utókövetkezményei, későbben leend szó. De a heveny vagy idült köthártyabetegségekhez járuló szaruhártyabántalmazások sem képezik egyelőre tárgyunkat, mivel az ezek által okozott látzavarok azonnal a szaruhártyahomály által előidézettek gyanánt ismertetnek föl, s kórisméi tévedésekre csak igen ritkán adhatnak alkalmat. A köthártyabajok azonban szintén okoznak látzavarokat, melyeknek forrása gyakran nem találtatik föl azonnal, mivel a szaruhártya átlátszóságának csökkenése, mely azokat előidézi, vagy időnként múló, vagy pedig oly kevéssé jelölt, hogy közönséges világitó és nagyitó eszközeink segedelmével föl nem fedezhetjük. E tünetekkel tehát a gyakorló orvosnak meg kell ösmerkednie. A heveny és idült к ö t h á r t у а-h u r u t n á 1 szintúgy a szemcsés к ö t h á i- t у a 1 о b n á 1, a nyákhártyának váladéka az, mely csomókban vagy szálagokban, 9 SZEMESZET.