Szemészet, 1865 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1865-08-27 / 8. szám
63 64 fásokra akadunk. Olyan félbeszakadások (Scotoma centrale vei excentricum) továbbá különösen akkor még későbbi vaksággal is fenyegetnek, mikor a félbeszakított hely és a körny között homály létezik; még gyanusabbak azok, hol mindkét szemen fellelhető ezen viszony ugyanazon irányban, p. lefelé vagy le- s befelé stb. Itt még mindig haladó sorvadás (atrophia progressiva) s kifejlődő mórtól kell tartanunk. Kétes esetben az idegdombcsa kinézése döntőleg folyhat be a jóslat hozatalára. Ha a scotoma és a láttérhatár között rendes élénk érzékenységre akadunk, ott haladó sorvadás nem fenyeget, tehát a vakságra nézve jó, a gyógyításra nézve pedig rósz jóslatot mondhatunk. G r a e f e ezen alkalommal rövid szemlében futja át azon tünetek sorozatát, melyek még egy évtized előtt a mór kórisméjében főszerepet vittek, mikor t, i. a mórt a szó mostani értelmében nem igen tudták megkülönböztetni a belhártyák betegségei, a látideglobtól, néha még az átlátszó közegek bizonyos betegségeitől sem. Az alanyi látér zések (Photopsien und Chromopsien) a tulajdonképi mórnál ritkábban lépnek fel, s többnyire inkább a kisérő agyvelőbántalmokra (Encephalitis, Delirium tremens) vetnek világot. Nagy fontossággal birnak azonban a belhártyák betegségeiben, úgy p. a fehér golyók, cseppek, félholdforma alakok a reczeg leválását megelőző időszakban. Az úgynevezett mouches volantes — az élettani korlátok közt fellépő tünemény — mikor nagyobb számban jelenkeznek, nem a mórral hanem bizonyos fénytörési, valamint alkalmazkodási hiányoktól függnek. Domboruüvegek kedvező befolyásából a mór minőségére s jóslatára akartak következtetni. Ezen befolyás pedig csakis a középponti láterőt illeti s nem bir nagyobb jelentőséggel mint a többi ezen láterőt kutató vizsgálatmódok. A látérzés tompaság vagy ingerlékenységére vonatkozó régi felosztás (erethische und torpide Amaurosen) még most is bir némi jelentőséggel, a mennyiben az amblyopicus szem vagy nagyobb világosságot vagy egy bizonyos fokú sötétséget kíván. A szinvakság (Benedict erre vonatkozó közléseit olvasóink ismerik) nem igen képes kórisméi vagy jóslati támpontot nyújtani. Nyomás által előidézett alanyi fényérzések (Druc kphosphénes) inkább szürkehályog vagy látadugulással bonyolódott, mint közönséges esetekben fontosak, mert az utóbbiak vizsgálatában biztosabb vizsgálatmódokkal birnak. Végre a villanyinger (Galvanische Reizung) eredményét móri esetek szorosabb kórisméjére R e m а к akarja használni, minek aránylagos becsét csakis számos kísérletek sorozata állapitandja meg. (Folyt, köv.) IRODALOM. Die Pflege der Augen im gesunden und kranken Zustande nebst einem Anhänge über Augengläser. Allgemein fasslich dargestellt von Dr Férd. Arit, Prof. d. Augenheilkunde in Wien. Dritte umgearbeitete Ausgabe Prag, 1865. Ára 1 frt. 20 kr. Többször volt már alkalmunk, e lapok hasábjain Arit jeles buvárlataival megösmerkednünk. Azon müve, melyet itt t. olvasóinknak bemutatni akarunk, nem tisztán tudományos munka ugyan a szó szoros értelmében véve, mert a vitatás alatt lévő tudományos kérdések megoldásához új adatokkal nem járul; de igen is megfelel azon végczélnak, melylyel utoljára minden orvostudományi buvárlatnak kell bírnia — a szenvedő emberiségen segíteni, — se feladatát a szerző kitünően oldotta meg. Hogy Arit tanár a népszerű orvosi irodalom terére lépett, bizonyítja egyrészt, hogy korunk kivánatát megértette, másrészt hogy emberszeretö jelleménél fogva egyiránt dicsőségesnek tartja a tudományt előbbre vinni, mint embertársaival jót tenni. — Úgy hisszük továbbá, hogy nemcsak a sok oktalan és ártalmas, az avatlan közönség tudatlanságára számított népszerű orvosi tanácsadónak legbiztosabban lehet elejét venni az által, ha a valódi szakemberek a helikonról leszállván, a nép nyelvén s mégis avatottan az egészségről és annak föltételről a közönséghez szólanak, hanem, hogy az orvosi gyakorlat terén nyeglélkedő áltanoknak is ez egyik legczélszerűbb ellenszere. Mindezeknél fogva örömmel vettük Arltnak ezen munkáját, melyre nézve hogy jó és korszerű volt, s a közönség azt meg is értette, az is szól, hogy imár a harmadik kiadásban jelent meg. De bár a munka, mint mondók, a nagy közönség számára van írva s népszerű modorban tárgyalva, mindazonáltal nem eléggé ajánlhatjuk azt orvostársainknak is. Arit ugyanis oly kitűnő s legkisebb részletekbe bocsátkozó szemdiaetát ajánl munkájában, a mint ezt semmilyen tudományos könyvben ily kiterjedésben nem találjuk. Pedig gyógytényezöinknek egyik legfontosabbika épen az életrendnek kellő szabályzása. Megvagyunk. arról győződve, hogy az e könyvben foglalt életrendi utasításokat kellően méltányló orvos sokkal többet tesz az ember legbecsesebb szervének megtartására, mint a vérszopó férgeket, genyszalagokat s más efféle eszközöket pazarul alkalmazó szemész. — Nézzük állításunk bebizonyítására rövideden a könyv tartalmát. Az első fejezetben a szem boncz- és élettana tárgyaltatik. Könnyű modorban, s mindazonáltal eléggé kimerítően fejti meg a szerző e feladatát. A második fejezetben azon körülmények emlittetnek, melyek a gyermek láterejét fenyegetik. Elmondja szerző mint kell az újszülöttel bánni, hogy szembetegségtől megóvassék, elkíséri azt minden életszakán át felnőtt koráig, kimutatja, miként kell azt taníttatni, miként kell az iskolai termeket elrendezni, mint kell az életpálya választásánál a szem alkotására tekintettel lenni, stb. A harmadik fejezetben a t. szerző eléggé nem becsülhető részletességgel sorolja elő azon tényezőket átalán, melyek a szemre kártékonyán hathatnak. Elmondja, mikép kell a fény káros befolyásától óvakodni, minő világitó eszközöket használni, minő függönyöket készíteni, hová az ágyat elhelyezni, micsoda bútorokat szobánkban tartani stb. E fejezet második czikke különösen érdekelheti az orvost, s átalán a tudománynyal foglalkozó embert, mert itt a bő tapasztalatú szerző arra tanít, mikép, hol, mikor s micsoda segédeszközökkel kell olvasni, írni, rajzolni stb. hogy a szem kárt ne szenvedjen, Ugyané fejezetben még a levegő, víz, szeszes italok, kedélyi fölindulások, dohányzás, s végre az emésztő szerveknek a szemrei befolyása is tárgyaltatik. A negyedik fejezetnek tárgya: a szemnek betegségei. Д mily részletes volt szerző az előbbi fejezetekben, oly rövidre szabta ezt, a mit csak méltányolhatunk, mert a betegségek gyógyítása a szakavatott orvos dolga , a nagy közönség csak azon tanácsnak veheti hasznát, miként kell magát óvnia, hogy a szem kárt ne szenvedjen. Az utolsó 5-ik fejezet a szemüvegekről, s azoknak megválasztásáról szól. Ezen tárgy életrendileg mennyire fontos, nem szükség bizonyítanunk, s az előadás és kezelés oly remek, hogy csekély véleményünk szerint csak azon egy gyöngéje van, ha van, hogy — nagyon is remek. Ha Arit olvasóit arra tanítja, mint kell a láttompulást a rövidlátástól megkülönböztetni, azt egészen rendén találjuk, mert elég gyakran tapasztaljuk, hogy szaruhártyafolttal biró beteg, mivel közelről tartja a könyvet, rövidlátónak hiszi magát, s ismerünk még orvosokat is, kik különbség nélkül rövidlátást kórismernek ott, hol a beteg, ha jól látni akar, a tárgyat közelíti. De hogy avatlan képes legyen a rövidlátás s egyátalán a fénytörési rendellenesség fokának, s továbbá a szükségelt szemüvegnek minőségét is oly szabatosan meghatározni, a mint ezt Arit útmutatása után tennie kellene, az iránt még is némi kételyünk van. Egyébiránt, mint mondók, a könyv nem csak a nagy, hanem azorvoei közönség számára is van írva, s e szerint az, mi egy tekintetben talán hiány, más tekintetben tökély, s annál kevésbé hozhat kárt, mert az egyúttal komoly, tudományos és egyszerűen oktató szellem, melyben az egész munka írva van, legjobb garantiát nyújt arra nézve, hogy a sutor — saját kárára — valamikép ultra crepidam ne menjen. Dr. X. PESTEN , I860. KHÓE és WEIN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. (Dorottya-utcza, 14. szám).
