Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1864-09-04 / 9. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 36-ik számához. Hirschler Ignácz tudortól. 9-dik szám. Vasárnap, September 4-én. 1864, Tartalom : A szemtükörreli vizsgálat. (Folytatás). — Cholestearin-jegeczek az üvegtestbeu. — Atropin általi mérgezés , szunyái (morphium) boralatti befecskendezés, gyógyulás. — A szem- és koponyaüregben 17 évig időzött idegen testnek kihuzatása. Halál. — Vegyesek. A szemtükörreli vizsgálat. (Folytatás) A megfordított képet nyomozó vizsgálatnál mindaddig, a míg kellő ügyességre szert nem tettünk , a tükörreli kezelést két hiba szokta nehezítni, melyeknek biztos kikerülésére tárgyalásunk első részében már nyújtók útmutatásainkat, de a melyre még egyszer figyelmeztetünk : 1- ször a tükör és dombor-üveg helytelen tartása. A vizsgálat e két tényezőjének épen úgy kell egymással összpontosulnia, valamint szükséges az is : hogy a vizsgálandó és vizsgáló szem láttani központjai egy egyenes vonalba essenek, mi a kezdőre nézve már csak azért is felette nehéz, mert egész figyelmét a vizsgálandó szem megvilágositása szegzi le. 2- szór helytelen alkalmazkodás. Kezdők a vizsgálandó szem elé tartott dombor-üvegen iparkodnak keresztülnézni, pedig a szemháttér megfordított valódi képe lebeg a domborüveg és a vizsgáló szeme között. Ok tehát nem e rövid, hanem egy távolabb pontra alkalmazzák szemüket és így a reczeg képe mellett jóformán tovatekintenek magára a reczegre, de a melyet a készlet optikai minőségénél fogva nem láthatnak. Rövidlátók, kik hozzá szoktak a^közelrögzitéshez, némi előnyben vannak, azonban rendes alkalmazású szemek is hova-elöbb begyakorolják e munkát. Kezdőre nézve felette háboritók továbbá az alkalmazást és figyelmet a tulajdonképen rögzítendő tárgytól elvonó különféle visszfények. E tekintetben a szaruvisszfény kiváltképen az, mely ki nem kerülhető és melynek teljes ignorálásához, úgy szólván, hozzá kell szoknunk. A dombor-üveg két lapjának visszfényei úgy nyomathatnak el legkönnyebben, ha az üveg gyöngéden megforgattatik tengelye körül. A kezdő megzavarását továbbá nem kevéssé okozza a közönséges gyúpontu (7“) homorú tükör azon tulajdonsága: hogy nem világosítja fel egyarányosan az egész belszemi láttért, hanem csupán a lámpaláng alakjának megfelelő helyet, melyen, ha a láta egész terjedelmét akarjuk kellőleg megvilágosítani, úgy segíthetünk : hogy a tükörrel apró oldalmozgásokat teszünk. Minden nehézségek azonban rövid idő alatt megszűnnek és a begyakoroltnak csakis emlékében élnek, ép úgy, mint minden úszónak is csupán azon fáradalom marad emlékében, melylyel izomzata egykoron, midőn úszni tanult, megküzdött. Szóljunk még nehány szót a kép helyéről, tekintettel a vizsgált szemre, illetőleg a dombor-üvegre; továbbá a nagyítás fokáról; nemkülönben az egyszerre áttekinthető láttér nagyságáról. A kép helye, illetőleg a domborüveg előtti távola a vizsgált szemből jövő fénysugarak egymásbozi viszonyától függ, lehetvén e sugarak egyközüek, össze- és széttörök. Ha egyközüen esnek a domborüvegre — mint rendes alkatú szemnek az alkalmazkodási készlet nyugalmi állapotában — akkor a domborüvegnek innenső gyútávolában (tehát 2") a szemháttér megfordított valódi képévé egyesülnek. Ha e sugarak — mint a hypermetropikus szemből jövők — széttérnek, akkor azoknak későbbi összpontosúlásuk miatt a képpé egyesülés a főgyútávoltól tovaesöleg jő létre; ha végre a vizsgált szem myopikus alkattal bír, a belőle kijövő sugarak tehát összetörök, akkor a megfordított kép a domborüveghez közelebb esik. A megfordított kép nagyítása az igénybe vett domborüveg erejétől függ és ép viszonyban áll amaz ennek gyútávolához, azaz: minél rövidebb a gyútávol, annál csekélyebb a nagyítás. Az egyszerre áttekinthető láttér azonban a domborüveg gyú távolához megfordítottan viszonyúi, azaz: minél rövidebb e gyútávol, annál nagyobb az egyszerre áttekinthető láttér. Ennél fogva minél csekélyebb fokú a reczegkép megnagyobbítása, annál nagyobb részét látjuk egyszerre. Ezen nagyítás és láttér közti megfordított viszonyt tapasztaljuk a górcsőnél is és mindott, hol a tárgyak valódi képéről van szó. Miután sok esetben fontos a reczegkép nagyobb mértékű nagyítását eszközölni, anélkül, hogy a fennálló kép (aufrechtes Bild) vizsgálatához akarnánk fogni (melynél sokkal nagyobb mérvű nagyítást érünk el az igaz, de csakis a láttér rovására), jó e czélra nagyobb gyútávolu (körülbelül 4") domborüveggel, egy a tükör hátszínére alkalmazandó gyöngébb (mintegy 12“) második domborüveget társítani, ekként érhetvén el legkönynyebben összetett górcső módjára a tárgy- és látüveg (Objectiv und Oculaer) összesített nagyítását, melylyel legtöbb esetben be is érhetjük.*) Végre megjegyzendő , hogy a láttér nagysága a domborüveg helyes tartásától is függ; ezt ugyanis akként kell kezelnünk, hogy a szívárványhártya képe a láttérből teljesen eltűnjék, mit akkor érünk el, ha a domborüveget közelebb visszük a szemhez, mintsem azt a gyútávol meghatározza. Magától értődik különben, hogy a megvilágosított láttér annál nagyobb, minél nagyobb a rekesz, mely azt körülkeretezni látszik, és hogy már ez okból is fel vagyunk szólítva a láta kitágítására. Most térjünk át a fennálló kép (aufrechtes Bild) vizsgálatára, mely okvetlen szükséges, ha a kórtárgy bonczi részle*) A Jaeger-féle tükörnek múlt számunkban történt ajánlatunkhoz ez úttal azt mellékelhetjük, hogy jelenleg Wolters, bécsi gépész (Kärnthnerstrasse 30) a K r a f f t tükreinél olcsóbb és jobb müzetü tükröket készít. A tükör hátszínére alkalmazandó javitó üvegeket ugyanis e készletnél egy a tükörrel maradandólag összekötött kettős Ízülettel ellátott és a kezelést nagyon könnyítő kapasz (Klammer) veszi fel. Ezen igen díszesen kiállított és egy 2" gyútávolu dombor- és 7 javitóüveggel ellátott készlet ára csak 6 frt 50 kr. — 7 frt 50 krért ezekhez esatoltatik még egy 4“ gyútávolu és egy 8-dik javitó üveg. Ily készlet birtokában tisztelt ügyfeleink képesek az itt tárgyalt, a megfordított képre történő nyomozást kellő nagyítás segélyével végrehajtani, miértis Wolters gyártmányát e helyen ajánlani el nem mulaszthatjuk.
