Szellemvilág, 1874
1. füzet
10 görögök legjobbjai; de midőn Achilles fellépett, azonnal a görögök részére hajlott a dicsőség mérlege. Csak egy a hős és ez Achilles, a görögök ifjú fejedelme. Az istenek magok akarták, hogy az ő dicsőségét hangoztassa a világ s az események szövedékét úgy intézték, hogy ezen dicsőséget kétségbe ne vonhassa senki.“ A mit tehát az Ilias szerzője előad, az mind ezen vezéreszmének felvilágosítására szolgál. Az első könyv képezi a bevezetést s megköti a csomót. Agamemnon a görög seregnek fővezére s Achilles, a thessaliai myrmidonoknak vezére megha- sonlanak egymással Briseis hajadon végett, ki egy városnak feldulása után az utóbbinak jutott osztályrészül, s kit Agamemnon tőle erőszakkal eltulajdonított, mivel ő a magának osztályrészbe jutott Chryseist, az Achilles által pártfogolt főpap kijelentésére, atyjának, Chryses papnak, jóllehet váltságdíj mellett, átengedni volt kénytelen. Achilles a fővezér erőszakos tette által meggyalázva érzi magát s kérlelhetlen haragjában elhatározza népével együtt tétlenül nézni a görögök küzdelmeit a trójaiakkal, hadd lássa, vájjon a hatalmában elbizakodott Agamemnon képes leszen-e diadalra vezetni a sereget. Elpanaszolja eme gyalázatát anyjának, Thetis istennőnek (I. 355), ki Jupitertől azon ígéretet veszi, hogy mindaddig a trójaiak lesznek a győzők, mígnem fiát az achivok illően tisztelni és dicsőíteni fogják (I. 509). A költeménynek többi tartalma két részre oszlik, az első magában foglalja a görögök szenvedéseit (II—XVI. 123.); a másik Achilles megdicsöittetését (XVI. 124. XXII.). Az első rész ismét a harcznak szinterére tekintve, három szakaszból áll. Első szakasz a küzdelem Skamandros virányain; 2) a bástyák körül és 3) a hajók körül. A Skamandros virányain végbement küzdelemre okot szolgáltat azon csalékony álom, melyet Zeusz küld Agamemnonra, hogy őt harczra ingerelje. A fejedelmek tanácsában a harcz elha- tároztatik, a sereg fölött szemle tartatik. A trójaiak szinte a harczra készülnek (II.). Összetalálkozván a két sereg, Paris a béke helyreállítása végett párviadalt ajánl. Elfogadja ezt Mene- laos s már-már erőt vesz Parison, ki a küzdelem helyéről visszavonul ; Pandarosnak hitszegő tette azonban, ki Athene által rábeszélve Menelaost nyíllal megsebesíti, az általános harczot idézi elő (III—IV.). Diomedes a vitézség babérát aratja, mig A legelső görög műköltemény.
