Szellemvilág, 1874
3. füzet
166 lebat, nem pedig ibat (kivéve az eo igénél), ez már elengedő nagy baklövés. Jó lesz máskor fölütnie minden szóra a latin grammaticát. Ezt nálánál tekintélyesebb tanárok is megteszik, a kik Bécsből hozták haza a nagy tudományt, s ha valamely collegájok épen leczke előtt egy vagy más szóra nézve hirtelen fölvilágositásért fordult hozzájok, alig mertek nyilatkozni, sőt kereken megtagadták a nyilatkozatot azt mondván: tessék elkészülni minden szóból a leczkére, mint mi teszszük ; mi sem alkalmatlankodunk senkinek. S ha esetleg valamely latin szövegnek elkészítése forgott szóban, egy álmatlanul töltött éj folytán összekalapáltak három sorból álló egyetlen mondatot. A valódi álláspont tehát, melyre a nyelvészeti oktatásban törekednünk kell, abban áll, hogy minél általánosabb szabályok fölállításával, tehát minél kevesebb kivételek összehalmozásával s igy minél rövidebb utón és biztosabb alapon tanítsuk meg növendékeinket arra, a mire minket kellő vezérfonal nélkül unalmasan hosszú s még sem biztos emlézés által tanitottak. Az összehasonlítást pedig hagyjuk oly egyetemi tanároknak, kik az illető nyelvben szabatosan ha nem is beszélni, de legalább könnyedén fogalmazni tudnak; a kik pedig nem tudnak, erre fordítsák minden gondjukat. Megütközik K. L. azon, hogy fölvettem a nyelvtanba nem attikai alakokat is, például az újszövetségi nyelvből. Még csak azt sem vette észre, hogy én nem attikai alaktant írtam, mint ezt némely tanárok szokták tenni Németországban, hanem általános görög nyelvtant, mely útmutatást nyújtson mindenkinek, a ki bármely korba tartozó ó-görög nyelven irt munkával akar foglalkozni. Ki fogja azt meghatározni, melyik tanítványunk mi czélra fogja fölhasználni görög tudományát; s miért szorítkozzunk mi szűkkeblű pedantériával csupán csak az attikai nyelvre, midőn egy két észrevétellel vagy példával útbaigazítást adhatunk a nyelvnek mástájbeli vagy későbbi 'tüneményeire is. Hanem az umbraticus balgáknak vesszőparipája szokott lenni a nagy tudománynak abbeli negélyezése, hogy egyéb szót vagy alakot ismerni nem akarnak, mint a melyet bizonyos korbeli remekíróknál föltalálhatnak. Nem tetszik K. L.-nak a 21. §., mely a görög betűk alakításáról szól. Tehát az is fölösleges valami, hogy a tanuló szabályszerűen Írni tudjon ? Minek is, kínlódjék a tanuló éveken át a betűk esetlen pingálásával. A uj tanterv mindjárt a görög Az országos középtanodai tanáregylet közlönye.
