Szellemvilág, 1874

1. füzet

2

Bevezetés.

denütt az okos emberektől, különösen a papoktól, kiknél volt akkoriban minden tudomány. Ö volt az első görög, ki a nap- és holdfogyatkozásokat előre meg tudta mondani. Ő volt az első, kinek esze a világ eredetét fürkészte, s azon gondolatra jutott, hogy a látható világnak anyagi okfeje talán a viz lehetne; ez volna tehát azon ősanyag, melynek megritkulása által a levegő, tömörülése által pedig a szilárd testeknek minden nemei állottak elő, vagyis inkább hogy az értelmiség (egy értelmes lény) alakította abból a levegőt és a szilárd testeket. Tanítványa Anaximander már a ckaos-t tekinti a dolgok alapjának, vagyis az összes elemeknek zagyva keverékét, melyből az anyagnak és a testeknek különféle nemei kiváltak; ismét ennek tanítványa Anaximenes a levegőt tekintette ősanyagnak, melynek szétterjeszkedése által származik a tűz, megsürüdéséből pedig minden egyéb folyó és szilárd test áll elő. Eme két tudós annyira elmerült a természetnek szemléletébe, hogy a mit szemeikkel nem láthattak s kézzel nem tapinthattak , azt nem létezőnek tekintették; miért is nem veszik figyelembe az értelmes lényt, s arról mélyen hallgatnak. Ámde Anaximenes tanítványa, Klazomenei Anaxagoras világosan látta az ő lelkében, hogy az anyag mellett még egy véghotetlen értelmiség is létezik, mely az anyagvilágot rendezte, s hirdetni eme tant Athénbe költözött. Négy ember közt már kettő találkozik, kiknek szellemét lenyűgözve tartja az anyag, s nem látják azt lelkűkkel, a miről a másik kettő épen nem kételkedik.

Elfért volna tehát egy dióhéjban ama kornak összes tudományossága, mely Sophia, bölcseség, később Philosophia, bölcseség- kedvelés nevezetet nyert a görögöknél, s melyet könnyen megszerezhetett magának egyes ember. Ámde mozgásba jött a szellemi működés. Egyik eszme a másikat vonta maga után; fölmerültek a kérdések: mikópen vette kezdetét az anyag? mi az emberi lélek? fog-e létezni az embernek halála után, vagy létezett-e már születése előtt is? mi az embernek teendője ezen a világon? miféle lény az Isten, kit mindenki ajkain hord, a nélkül hogy ismerné? stb. Az anyagvilágban már nem egyetlen ősanyagot keresett, hanem négy rendbeli elemet állapított meg Empedocles, melyek szerinte a viz, a levegő, a föld és a tűz. Socrates, az egyszerű, de még is legnagyobb bölcs, csupán az erkölcsiséggel s ennek forrásával, az egy istennel foglalkozott; irigyei, kik nem bírtak vele, azzal vádolták, hogy mogrontja az ifjúságot s kiforgatja hitéből a pépet. Plato öröktől fogva valónak tartotta az anyagot, mindaz-