Szellemvilág, 1874

1. füzet

Bevezetés. 3 által egy véghotetlen értelmiségnek tulajdonította a világ alakítá­sát ; ékesenszólása minden erejével védelmezte a lélek halhatat­lanságát. Aristoteles tartózkodóig ugyan, de mély belátással fejteget minden tárgyat, azonkívül megállapítja a gondolatnak alkatrészeit, a gondolkozásnak törvényeit. Az ismeretek köre bővül, s ezen terjedelem következtében három főágra osztatik már a tudomány vagyis az eddig úgynevezett bölcsészet, mely ágak: logica, physica vagy physiologia és morális, vagyis magyarul: gondolkodás tudománya, természettan és erkölcstan. A költészet termékeit senki se számítja a tudományok közé; önkénytes nyil­vánításai azok az emberi szellemnek, melyekből csak utóbb kelet­kezik a módszeres fejtegetés, valamint magának a nyelvnek mód­szeres vizsgálata is. Idő folytán megszűnt eme fölosztás s helyébe lépett egy más a Septem artes liberales czime alatt, melyeknek első csoportját a triviumot képezte a grammatica, dialectica és rhetorica ; a má­sodik csoportot pedig, vagyis a quadriviumot képezte az arith­metical geometria, astronomia és musica. A XYI. század végével támadott egy lelkes férfi, Verulami Baco, Anglia cancellárja, ki egy fejtegetésben: De augmentis scientiarum osztályozni kezdette a megszaporodott ismereteket. A léleknek három főtehetségét véve alapul, úgymint az emlékező, az ítélő és a képzelő tehetséget, a tudományoknak három főosz­tályát állapítja meg, s ezek volnának szerinte História, Philo- SOphia és Poesis. A história körébe tartozik a természettörténet, a népek története és a művészetek története. A bölcsészeinek fő­ágai a theologia, a természettan és az embertan; a természettan­hoz számítandók a inathematicai tudományok is; az ember ismét természeti szempontból tekintve a tornászainak és a gyógyászatnak szolgáltat tárgyat; értelmi és erkölcsi szempontból tekintve pedig tárgya lesz a psychologiának, a logicának (ide számítva a gram­matikát és a rhetoricál) és az erkölcstannak, melynek alkalmazása a politika és a jogtudomány. A költészet elbeszélő, példázó, vagy szinköltészet. A XVIII. századbeli encyclopaedisták elfogadták ezen osztályozást némi módosításokkal, melyeket a tudomány élő- haladása igényelt. Azóta többrendbeli kísérletek tétettek ezen osztályozás megváltoztatására, melyek azonban vagy önkényesek és szövevényesek, vagy nagyon is tudákosak; ez oknál fogva tehát jegyzék alakjában adjuk itten az ismereteknek olynemü osztályo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom