Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-06-03 / 21. szám
Q , SZEKSZÁRDI VASARMAP___________________________________________________ ______________________________2018. június 3. Az államfő is gratulált a szekszárdi diáknak A Stockholmi Ifjúsági Víz Díj magyarországi döntőjének résztvevőit - köztük a nyertes szekszárdi Rappay Bencét - fogadta Áder János köztársasági elnök hétfőn a Sándor-palotában. A hatodik alkalommal megrendezett magyarországi döntőt Rappay Bence, a szekszárdi I. Béla Gimnázium diákja nyerte „Dombvidéki vízgazdálkodás és fejlesztési lehetőségek a Csatári-völgyben” című projektjével. Felkészítő tanára Barocsai Zoltán volt. „A bortermeléséről híres Csatári-völgy nincs felkészülve vízgazdálkodási szempontból a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási körülményekre. A vízmegtartás érdekében öt kisléptékű mesterséges tavat kellene létrehozni a völgyben folyó patak visszaduzzasztásával, ezzel kiegyenlítődne a vízjárás, és biztosítani lehetne a völgy folyamatos vízellátását is” - foglalta össze a pályázatát Rappay Bence az államfőnek. Az angol nyelvű munka elkészítéséhez a diák a Porkoláb-, Baranya-, Gyűszű-, Csötönyi- és a Csatári-völgyben, illetve Faluhelyen lévő tanyák, birtokok tulajdonosait kérte egy kérdőív kitöltésére lapunk média partnere, a kadarka.net portálon keresztül. Az 1997-ben alapított Stockholmi Ifjúsági Víz Díj (SJWP) versenyen világszerte több ezer 15 és 20 év közötti középiskolás fiatal vesz részt. Harmincnál is több országban rendeznek selejtező versenyeket, amelyek nyertesei indulhatnak a stockholmi döntőben augusztus végén. A magyarországi selejtező döntőjét szombaton rendezték meg Budapesten Rappay Bence, valamint további négy diákpáros részvételével. A zsűri elnöke, Szöllősi-Nagy András a hétfői ünnepségen kiemelte: az idei nagyon erős mezőny rámutat, a fiatalabb korosztály is kezdi felismerni, hogy a 21. században a víz lesz a világ - és a Kárpát-medence - egyik legnagyobb problémája. Forrás: kadarka.net Szekszárdi mérföldkő a szerb-magyar együttműködésben Számos hasonlóságot fedezhetünk fel a sárközi és a koszovói hímzések motívumvilágában. A párhuzamokra Fuksz Márta néprajzos muzeológus világított rá, miután Irena Fileki szerb muzeológus kollégájával tanulmányozták a két terület hímzéskincsét. A kiállítás anyagát először a Belgrádi Néprajzi Múzeumban tárták a látogatók elé idén márciusban, s most Szekszárdon is bemutatkozott e gazdag gyűjtemény. A május 25-i, vármegyeházi tárlatnyitón Barbara Avdalovic, a Szerb Köztársaság nagykövetségének követ-tanácsosa méltatta a kiállítást létrehozásában oroszlánrészt vállaló magyar és szerb múzeumot. Kiemelte: örömteli, hogy mind hazánk, mind pedig Szerbia nagymértékben támogatja a hagyományos népi kultúra megőrzését. Barbara Avdalovic szerint a kiállítás bizonysága annak, hogy a szerb és a magyar nép kultúráját tekintve elválaszthatatlan. „Bízunk abban, hogy az összefonódás még erősebbé válhat a jövőben” - tette hozzá, majd magyarul is megköszönte a kiállítás megnyitásának lehetőségét. „Örömmel tölt el, hogy a két múzeum együttműködése által erősödik, mélyül országaink kulturális együttműködése” - erről már Tijana Colak-Antic Popovic, a Belgrádi Néprajzi Múzeum igazgatója beszélt. Mint rávilágított, a két hímzéstípus sajátosságának vizsgálata során a hímzések történelmével, a találkozási pontok kutatásával is foglalkoztak. A sárközi és a koszovói párhuzam szembetűnő, ha a minták szerkezeti felépítését, elrendezését, a színvilágot, az öltéstechnikai hasonlóságot, vagy éppen a funkciót vesszük górcső alá - magyarázta. A megnyitón Odor János Gábor múzeumvezető elmondta: két éve jártak Belgrádban a tématervvel, ahol azonnal nyitottságot tapasztaltak és mindvégig támogatták a közös tárlat ötletét. Úgy véli, laikusként is elmondható, hogy a szemmel látható hasonlóságok kiválóan mutatják a szerb és a magyar nép kultúrájának egymásra hatását. „Ha e tárlat egy kicsit is hozzájárul a két kultúra kölcsönös megismeréséhez, történelmi változásaik megértéséhez, már elértük célunkat” - fogalmazott. Gy. L. Hasonlóságok A szerb és a magyar motívumkincsben a gránátalma, a rózsa, valamint a flamingó török hatásra jelentkezett. Az elrendezés, a középen elhelyezett minták kiemelése, a körbefutó motívumok, továbbá az indás díszek is sok hasonlóságot mutatnak a koszovói és a sárközi hímzések tekintetében. Mindkét területen természetes földszínekkel dolgoztak - jellemzően különleges kék, zöld, arany színnel díszített munkákat készítettek -, míg a szerkezeteket kontúrral emelték ki. A hasonlóságokra legelőször a szabadkai és a belgrádi hímző körök tagjai hívták fel a figyelmet.
