Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)

2018-06-03 / 21. szám

2018. június 3. r SZEKSZÁRDI VASARN4P Szekszárdi szakképzés: csak a feladatra szabad koncentrálni Nap mint nap találkozunk velük, de - jó esetben - csak elszáguldanak mellettünk vij­­jogó-villogó sárga autóikkal. Misztikus világukról keveset tudunk, de annyit minden­képpen: ha baj van, egyedül rájuk számíthatunk. CZANK MÁTÉ mentőápolóval, men­tőtiszt szakos egyetemi hall­gatóval beszélgettünk.- Melyik volt a legemlékezete­sebb sikerélménye?- Ez még kórházi gyakorlaton történt. Az egyik beteget etetni kellett, és eközben félrenyelt. Én pont ott sétáltam a folyosón, és hallottam, hogy segítség kell. Láttam, hogy a páciensnek ki­dülledtek a szemei és fuldoklik. Eljártam a „légúti idegen test” protokollja szerint: megvizs­gáltam, egyértelmű volt, hogy félre nyelt, ilyenkor jön öt háti ütés a lapockák között, és ha ez sikertelen, akkor következik az úgynevezett Heimlich-fogás, amit mindenki ismerhet, aki­nek van jogosítványa. Ez volt az első élmény, hogy én ott voltam, segítettem a betegen és nem lett semmi probléma. Nem akarom azt mondani, hogy megmentet­tem, hiszen nyilván lett volna más is, aki beavatkozott volna, de mégis én voltam ott és ez jó érzés volt.- Egy bajbajutott látványa mindenkiből együttérzést vált ki. A mentős hogyan tudja ilyenkor kizárni az érzelmeket, hogyan képes megőrizni a tárgyilagos­ságát?- Ha, ne adj’ Isten, valami nagy baj van, és nekiállunk saj­nálkozni vagy pánikolni, akkor nem lesz normális a beavatko­zás - az az egész eljárás kárára megy. Ugyanakkor úgy érzem, hogy külön erőfeszítést nem kell tennünk, hiszen magában az a helyzet, hogy ott vagyunk és segítenünk kell - meg az ad­renalin, ami ilyenkor az ember­ben felpörög - az ezt elnyomja. Olyan, mintha leengedne egy függönyt az ember, és onnantól csak a feladatra koncentrál. A képzés során úgyis kiderül, ha valaki nem tud ennek megfe­lelni.- Milyen iskolát kellett elvé­gezni ehhez a munkához?- Ez egy érettségire épülő képzés volt a Szekszárdi Szak­képzési Centrum Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskolájá­ban. Két év, ami után az ember mentőápoló lehet. A szakmá­val ráadásul a kórházban lévő összes sürgősségi osztályra be lehet kerülni, illetve a men­tőállomáson belül elfogadják a mentésirányításnál. Az első év az alapképzés, ott az általá­nos egészségügyi ismereteket, illetve a kórházi munkához tartozó tantárgyakat tanultuk: anatómia, élettan, kórtan, aztán ezekhez társult a diagnosztikus alapismeretek, ápolástan. Az első évben kórházi gyakorla­ton voltunk, majdnem minden osztályon, így az ér- és hasi sebészeten, a traumatológián, a szülészeten, a neurológián. Érdekesség, hogy idősek ottho­nában és óvodában is voltunk, hiszen nyilvánvalóan szükség van a különböző korosztályok­kal való kommunikáció képes­ségére is. A második év már teljesen szakmaorientált volt: akkor a szülészeten, a sürgős­ségi osztályon és a mentőállo­máson voltunk gyakorlaton. A mentőállomáson belül pedig az irányításban, valamint a mentős szlengben „kis kocsinak” mon­dott menőautón és az úgyneve­zett eset kocsin is.- Egy laikus nem igazán tud különbséget tenni mentőautó és mentőautó között...- A mentőállomáson belül fel vannak osztva a különböző egységek a kis kocsitól a ro­hamkocsiig. Ezeken lényegé­ben az autók felszereltsége és az egység tagjainak kompetenciája változik. Az alap mentőkocsin található egy gépkocsivezető és egy mentőápoló a kompe­tenciájukhoz mért megfelelő felszereltséggel, eszközökkel. A kis kocsin például nincsen lélegeztető gép vagy perfúzor (gyógyszeradagoló). Az alapfel­szerelés egy kis monitor, amely­­lyel az alapvető paramétereket lehet mérni, a traumás esetek­hez gerinchordágy és rögzítő eszközök. Az esetkocsin már három fő teljesít szolgálatot: egy gépkocsivezető, egy mentőtiszt és egy mentőápoló. Ez már egy jobban felszerelt mentőautó. Az esetkocsi és a rohamkocsi között leginkább a személyzet a különbség, illetve egy-két fel­szerelés. Ahogy a mentőkhöz bejön a hívás, a mentőirányító feladata azt eldönteni, hogy az adott esethez mekkora kompe­tenciájú egység kell, és azt már úgy küldik ki a beteghez.- Ki kerülhet esetkocsira?- A kétéves alapképzés után a végzettség: gyakorló mentőá­poló. Ezt kiegészíti a mentők­nél egy féléves oktatás, aminek a végén mentő szakápoló lesz az ember. Ezzel a képesítéssel már az emelt szintű mentőau­tón, esetkocsin is dolgozhatnak ápolóként. Én - oktatóim ösz­tönzésére - inkább a Pécsi Tu­dományegyetem Egészségtudo­mányi Karán mentőtiszt szakra jelentkeztem, most készülök befejezni az első évet.- Kinek való a mentőápoló szakma és kinek nem?- A dolog kulcsa - és ez vala­mennyi szakmára igaz -, hogy ha az ember eldöntötte, hogy mit akar csinálni, mi szeret­ne lenni, abban száz százalé­kig motiváltnak kell lennie. Át kell adnia magát a feladatnak, azt kell akarnia, hogy ő legyen mindenben a legjobb, ő csinál­jon mindent a legjobban, s ha ez megvan, már nem lehet problé­ma. Aki egy kicsit is érdeklődik az elsősegélynyújtással, a sür­gősségi betegellátással kapcso­latban - akár egy hím „ösztön­zésére” megtetszik ez neki és belead mindent, az szerintem mindenképpen alkalmas erre a pályára. - orbán -

Next

/
Oldalképek
Tartalom