Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-06-25 / 24. szám
, SZEKSZÁRDI VASARNAP 2017. június 25. Megyénkből származik a ponyvaregények atyja Pont olyan ponyvaregénybe illő, kacifántos életutat járt be Rejtő (Reich) Jenő, mint amilyen hőseinek sorsát jellemezte. Ez derült ki az életmű kutatója, Thuróczy Gergely előadásából, aki június 9-én a megyei könyvtárban mutatta be a„Megtalált tragédia" című Rejtő emlékkötetet. A kiadvány szerzője szerint hazánk leghíresebb ponyvaregény-írójának családja 150 éven és legalább öt generáción át kötődött Tolna megyéhez, azon belül is Bonyhádhoz. Rejtő apja, a papírkereskedő és tisztviselő Reich Lipót Áron az 1890-es években innen került fel Pestre feleségével, Wolf Ilonával, akivel három gyereket neveltek: az utóbb jeles sakkmestert és szakírót, (Egri) Lajost, a jogászszá és kiváló bridzsjátékossá vált (Révai) Gyulát, valamint Jenőt. Rejtő már az erzsébetvárosi zsidónegyedben született, ahonnan karrierje is indult. A kereskedelmi iskolából bántalmazás miatt kirúgták, így érettségit sem szerzett. Fél tucat csúsztatás, hamisítás övezi életútját. Önéletrajzában orvostudományi, teológiai ismeretek tudójaként is „közéletiesítette” magát. Németül jól beszélt, francia tudása viszont nem volt megygyőző, ennek ellenére mindkét nyelvből fordított. Fiktív légiós tevékenységére a Délibáb című színházi pletykalapban 1934- ben vele készült interjú adhatott) alapot. A kutató rávilágított: Rejtő találta ki a „humoros-szatirikus kalandregény-paródiát”. Első, 1928-ban keletkezett írása egy komor hangulatú novella, a „Fizetni!” című, amelynek zárásaként egy elszegényedett aranyifjú főbe lövi magát kedvenc kocsmájában. A Rákosi Szidi-féle színi tanoda vizsgaelőadásán, 1924 februárjában már új művésznevén, Rejtőként állt színpadra egy Molnár Ferenc darabban. Noha állandó lakása nem volt, első kiadójánál, a Novánál öt év alatt P. Howard írói álnéven megjelent ponyvaregényeiből 50 ezer pengőt - „átszámolva” 70-80 millió forintot - is megkeresett, amelynek java kártyajáték-szenvedélyére folyt el... A Világvárosi Regények sorozatban megjelent húszfilléres kisponyváit trafikokban kapkodta a nép. Műfaji sokszínűsége határtalannak bizonyult: 1932-től már kabaréjeleneteivel „ostromolta” a nagykörúti színpadokat. Operettel is próbálkozott: három-négy darab sikeres is lett ezek közül, aminek okán például a kor szupersztárjával, Honthy Hannával is dolgozhatott együtt. Regényei annyira keresettek voltak, hogy a Rákosi éra tiltása alatt akadt, hogy valaki egy heti bért is ajánlott egy-egy rongyos P. Howardért. Az idei könyvhéten debütált az 1935-ben íródhatott, Tatjána című kisregénye, melyet szintén látható volt Szekszárdon. A gyűjtők örömére van még mit olvasni Rejtőtől... Gy. L. Kívánságpiac Szekszárdon FOTÓ: SZV Sárkánykiállítás és Babits-versek A szekszárdi piacon forgatott az elmúlt vasárnap a Zenebutik TV stábja: a népszerű harmonikás, Márió fémjelezte Kívánságpiac című műsor felvételét tartották. Augusztus 28. és szeptember 8. között lesz látható a Szekszárdon rögzített anyag a TV2 csoporthoz tartozó Zenebutik csatornán, amely a Tarr kábeltévé előfizetői számára is elérhető. A Kívánságpiacban elsősorban üzeneteket küldenek, zeneszám kéréseket teljesítenek. A szekszárdi piacon Márió beszélgetett az árusokkal - a műsorban bemutatják azok termékeit is -, majd egy-egy kívánságot teljesített. A szombati napon két heti adás anyagát rögzítette a stáb, az adás pontos időpontját a Zenebutik TV műsorújságjában, illetve a Kívánságpiac Facebook oldalán teszik közzé. SZV A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) irodalmi, képzőművészeti sárkányábrázolásokat bemutató vendégkiállításával és az ötvenéves Babits emlékház programjaival várja többek között a múzeumok éjszakájának közönségét a megyei múzeum. A június 24-i programokat ezúttal is a Wosinsky Mór múzeumban, a Vármegyeházán és a Babits Mihály Emlékházban tartják - mondta Odor János, az intézmény igazgatója. A PIM „Sárkányok mindig lesznek” című tárlata első vidéki helyszínén kiegészül a szekszárdi múzeum tárgyaival: indiai, kínai, japán sárkányábrázolások mellett az ozorai vár sárkánydíszes csempéjét, a Faddról származó, hasonló díszű kardhüvelyt, és népművészeti ábrázolást is bemutatnak - tette hozzá. A múzeumban megrendezik a népszerű zseblámpás kalandtúrákat, és az érdeklődők magukra ölthetik a történeti korok öltözeteit. A Vármegyeháza fő programja a pécsi Bóbita Bábszínház kiállítása és előadása lesz. A Béla király téri helyszínen egy, a szekszárdi borászdinasztiákról szóló, kóstolóval egybekötött előadás várja a látogatókat. A Babits Mihály Emlékházban az évfordulóhoz kapcsolódva ötven Babits vers hangzik majd el Rubányi Anita előadóművész és szekszárdi irodalomkedvelők tolmácsolásában - mondta Lovas Csilla az emlékház vezetője. Megszólal a szekszárdi születésű költő, Baka István több mint harminc verse is saját hangján, rádiófelvételekből. (MTI)
