Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-06-25 / 24. szám
2017. június 25. SZEKSZÁRDI tmRN.ii> Együttműködési megállapodás az agrárképzésekről Megkötötték hétfőn a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közötti Tolna megyei együttműködési megállapodást, amely az agrárszakképzés megerősítését szolgálja. Az országban elsőként Tolna megyében hitelesített dokumentumot a szekszárdi Csapó Dániel Középiskolában és Mezőgazdasági Szakképző Iskolában Román István, az FM agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára és Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei igazgatója látta el kézjegyével. Román István az aláírás előtt emlékeztetett: a keretmegállapodást Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Győrffy Balázs, a NAK elnöke május 8-án írta alá. Az együttműködéssel egyebek között a duális képzés, a felnőttképzés megerősítését szeretnék elérni, valamint vonzó életpályát teremteni a fiataloknak a mezőgazdaságban - mondta. Országszerte az FM fenntartásában 63 szakképző intézmény és 41 nem állami intézmény végez agrárszakképzést. Az FM által fenntartott iskolákban 22 ezer diák tanul, ezen felül az intézmények a jelenlegi létszám közel felét tudnák még képezni - tette hozzá. A diákok negyven százaléka tanulmányi szerződés keretében folytatja tanulmányait, nagyobb részük külső gyakorlati helyen. Azt szeretnénk, hogy évről évre nőjön a duális képzésben részt vevők száma - mondta Román István. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a magyar mezőgazdaság által megtermelt érték - amely 2016-ban 2620,5 milliárd forint volt - 2010 óta folyamatosan nő. Az ágazat exportja 37,5 százalékkal, a mezőgazdasági foglalkoztatás 8,3 százalékkal bővült. A mezőgazdaság további növekedéséhez szükség van kellő számú jól képzett szakemberre - emelte ki. A minisztérium ezért összehangolta a képzéseket, ösztöndíjjal tette vonzóvá a hiány-szakképesítéseket, és több infrastrukturális fejlesztést valósított meg az iskolákban. Vendégh Edit ismertette: Tolna megyében 250 diák tanul tanulószerződéssel, 45 együttműködési megállapodás alapján 160 gyakorlati képzőhely működik. Megemlítette, hogy két éve a megye sütőiparának képviselői kezdeményezték a szakképzés újraindítását, amelynek köszönhetően ma már a szekszárdi szakképző iskolában ismét képeznek pékeket. Elmondása szerint az együttműködés fontos célja a mezőgazdasági gépész képzés területén a 21. századi követelményeknek való megfelelés, a precíziós gazdálkodás ismereteinek beemelése a szakképzésbe. A megállapodást, amelyhez szabadon csatlakozhatnak a térség gazdasági szereplői, a megyei önkormányzat és kormányhivatal mellett aláírta többek között a Tolnatej Zrt. vezetője is. (MTI) Közepes, négy és féltonnás búzatermés várható Nem túl jók a mennyiségi kilátások az idén várható búzatermést illetően. A legfőbb kenyérgabona aratás előtti állapota alapján a hozzáértők a közepes évet jósolnak. Mindez a számok nyelvére lefordítva négy-négy és fél tonnát jelent átlagosan, s ezt az országosan legjobb adottságú termőhelyeken, a legkorszerűbb agrotechnikát alkalmazó helyeken, így az átlagon felüli adottságokkal bíró Tolnában sem fogják tudni felülmúlni - prognosztizálta a közelmúltban tartott búzafajta-bemutatón Petőházi Tamás. A Gabonatermelő Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese elismerte, hogy az olyan kísérleti telepeken, mint a Szekszárd határában, a Sió-delta „fölött” elhelyezkedő területen bizonyára lehet akár a hektáronkénti öt tonnát meghaladó termés is, de ez nem tükrözi az országos szántóföldi helyzetképet. A mezőgazdaságban a főrendező, az időjárás az idén öszszességében nem kedvezett a búzának. Gondolhatunk a hoszszú hideg télre, de ennél is fontosabb, hogy a csapadék nem akkor érkezett, és nem olyan eloszlásban, amikor a növénynek erre a legjobban szüksége lett volna, s a júniusi aszályba hajló idő tovább rontott a helyzeten. Farkas György, a Minerág Kft. fajtakísérleti telepvezetője ugyan még nem mondott le arról, hogy egyes parcellákban akár hat tonnát is betakaríthatnak, az biztos, hogy nem lesz csúcs év az idei. Az idei szerényebb termésátlagot okozhatja, hogy késett a vetőmag megérkezése. Csak november közepén tudtak vetni, s ez bizony, mint kiderült, későnek bizonyult. A tanulság számukra, és talán a gazdáknak is: ha egy mód van rá, korábban kell vetni. Az, hogy kevesebb lesz a termés, s hogy országosan, s így Tolnában is több ezer hektárral csökkent a búza vetésterülete, a GOSZ vezetőinek meglátása szerint sajnos nem lesz hatással a felvásárlási árakra. „Egyelőre a minőségnek nincs pozitív hatása az árakra, csak a mennyiség számít. Ügy hisszük, hogy két éven belül megfordulhat a piaci igény: a takarmány minőséggel szemben árban is érzékelhető módon felértékelődhet a 13-13,5 fehérjetartalmú búza, ami a magyar piacnak jót tenne”- mondják a szakemberek. Addig a gazdák és valószínűsíthetően termelő közösségek is éppen a búza - és a talán a kukorica- rovására is növelik a napraforgó és repce termésüket... B. Gy.
