Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-01-22 / 2. szám

, SZEKSZÁRDI VASAR1AP 2017. január 22. Mözsi-Szabó István: életmű-kiállítás a 90 éves mesternek Nagy érdeklődés kísérte az elmúlt szombaton Mözsi-Sza­­bó István festőművész 90. születésnapja alkalmából rendezett életmű-kiállítás megnyitóját a Művészetek Házában, ahol még pótszé­keket is ki kellett helyezni. A jubiláló idős mestert Csillag­­né Szánthó Polixéna köszön­tötte. A megyeszékhely humán bizottságának elnöke elmondta többek között, hogy Mözsi-Sza­­bó István hivatása a hagyomá­nyaink felélesztésével szolgálja a jövőt. Ezt követően - rendha­gyó módon - a művész maga kalauzolta végig hallgatóságát pályáján. Mözsi-Szabó szerint a leg­fontosabb az elkötelezettség. Az alkotási folyamat során vé­gig tiszteletben tartotta az em­berek vizuális emlékeit, szerinte csak így találhat megértésre a művész. Pályájáról szólva el­mondta: a párhuzamosan futó képzőművész, pedagógus és népművelő pálya egyike sem mehetett a másik rovására. Még a bajai főiskolán tanácsolta neki egy tanára, hogy keressen magának egy élményeket adó települést, ahol alkotói pályája új impulzusokat kap, kiteljesed­het. Mözsi-Szabónak Bogyiszló lett ez a „katalizátor”. Népművelői munkája kapcsán a festőművész megjegyezte: min­den a néptáncegyüttes vezetésé­vel kezdődött, s miután érdekelte a múlt század első felének bogyi­szlói népviselete, hát felhasználta azt. Mözsi-Szabó Istvánt alkotói tevékenysége során a népi kul­túra, a történelem és baráti köre inspirálta. A művész szerint ak­kor ér valamit, amit megtanult, ha továbbadja azt. Mözsi-Szabó István 1927-ben született Mözsön. Az elemi is­kolát szülőfalujában, a polgárit már Tolnán végezte. Később a bajai tanítóképző, azt követően pedig a budapesti képzőművé­szeti főiskola diákja lett, ahol Szőnyi István, Barcsay és Do­­manovszky is a tanára volt, mesterének ugyanakkor min­dig is a Baján megismert Rud­­nay Gyulát tartotta, tartja. Mű­veinek fő témája a vidéki élet. Alkotásaival számos tárlaton találkozhatott már a közönség Európa-szerte. Tanítani 1951-től kezdett, közben folyamatosan alkotott. Szekszárdon 1975-ben ka­pott műteremlakást. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ tudományos főmun­katársaként kísérleti szövőmű­helyt szervezett. Munkássága elismeréséül többek között Babits-díjban, a Tolna megyei művészetért plakettben, Tol­na Városáért díjban és Csoko­­nai-díjban részesült, és Magyar Képzőművészet Kategóriában megyei Prima díjat is kapott. SZV Csorba Győző komolyan vette ^iiiimmimimimiiiiiimiiiiiimiiimitiiimiimiimiiimuiiimimimiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiimmmiiiiiMiiimmimimiiiiiimiiimiiu Szekszárdi zenekarok a színpadon Január 11-én Tóth Krisztiná­val találkozhattak az érdek­lődők a Babits Mihály Kultu­rális Központ és a Jelenkor folyóirat együttműködésé­ben megvalósuló író-olvasó találkozón. A Radnóti-díjas költő, műfordí­tó népszerű szerző Szekszárdon. Erről tanúskodik az a tény is, hogy legutóbbi író-olvasó talál­kozóján, a Placc terme kicsinek bizonyult. Még a folyosón is ül­tek az emberek, onnan hallgat­ták a beszélgetést. A találkozó - hasonlóan a már megszokott események sorához - ezúttal is a Babits Mihály Kulturális Köz­pont és Jelenkor folyóirat együtt­működésében valósult meg. Az író-olvasó találkozó házi­gazdája a folyóirat főszerkesztő­je, Ágoston Zoltán volt, aki Tóth Krisztinával többek között egy fiatal, jó tollú ember íróvá válá­sáról beszélgetett. A szerző a téma kapcsán sze­mélyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. „Csorba Győ­ző válaszolt. Meg voltam ha­tódva. Nagyobb biztatás nincs egy fiatal költőnek, mint, hogy komolyan veszik” - mesélte el első élményeinek egyikét a ko­rai időszakról a mára elismert szerző, akinek eddig több, mint tíz verses- és hat prózakötete je­lent meg. Tóth Krisztina Csorba Győző kapcsán elárulta, hogy a Kossuth-díjas költő, műfordító „finoman adott tanácsokat, a tetszési sorrenddel jelezte, hogy mit gondol”. Az író szerint „meg­töri a szerzőt, ha valaki belenyúl a szövegbe, még akkor is, ha iga­za van.” Február 15-én Varró Dániel­lel találkozhatnak az érdeklő­dők a Placcon. - mwj -Minden év januárjában egy este csakis a szekszár­di kötődésű zenekaroké: hagyományosan ekkor hívja életre Dajka Tibor, a városi alternatív zenei élet egyik ismert figurája a Szekszárdi Zenekarok Fesztiválját. Idén a fiatalok által kedvelt esemény ja­nuár 14-én zajlott a Szek­szárdi Sportközpontban. A szekszárdi alternatív ze­nei élet évről-évre változik. Rendszeresen jelennek meg a városban új zenekarok, fi­atal tehetségek. Többek kö­zött nekik ad lehetőséget a bemutatkozásra Szekszárdi Zenekarok Fesztiválja, ame­lyet hosszú évek óta szervez meg Dajka Tibor. Az idei fesztiválon fellé­pett a Bullterrier Beat, akik 2015-ben alakultak. Őket az „Idióták” nevű zenekar követte, majd a Tolna me­gyei hard rock, indie me­tal banda, a „szemtelenül fiatal tagokkal” működő „No CFC” is színpadra állt. Később fellépett még a „Pollen” és a „Windmill”. A fesztiválra minden év­ben érkezik a megye hatá­rain túlról is egy vendég­zenekar: ezúttal a soproni Éhenkórászok jártak Szek­szárdon, akik 1992 óta ját­szanak együtt.- mwj - I %mmiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi)tiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiirF

Next

/
Oldalképek
Tartalom