Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)

2017-01-22 / 2. szám

2017. január 22. SZEKSZÁRDI Hagyományt teremt és közösséget formál a kertbarát kör Az idén negyven éves a Di­­centy Dezső Kertbarát Kör, amely hétfő este tartotta jubileumi évadnyitóját a Babits Mihály Kulturális Köz­pontban. A rendezvény kezdetén a ta­gok egy perces néma csenddel adóztak a kertbarát kör el­hunyt tagjainak emléke előtt. Ferenc Vilmos elnök köszön­tő beszédében felidézte, hogy a Szekszárdi Hegyközség 1995-ös létrejöttéig az 1977- ben alapított Dicenty Dezső Kertbarát Kör volt az egyetlen szervezet, mely szakmai segít­séget nyújtott a termelőknek. Szerveztek országos borver­senyt a különböző hazai kert­barát köröknek, de országos konferenciát is tartottak Szek­­szárdon. Vincellérképzést is szerveztek, 2000-ben pedig 23 termelő borából megalkották az „Évezred bikavérét”. Az elnök elmondta még, hogy a kertbarát kör sok ha­gyományt honosított meg, vagy támasztott fel Szekszár­­don. Ők kezdték el azt a mun­kát, mellyel egy-egy borün­nephez különböző borfajtákat társítottak. Ilyen többek között a janu­ári Vince napi vesszővágás, mely a kékfrankos ünnepe, az áprilisi Szent György-na­­pi borünnep, mely nemcsak a városi borverseny ered­ményhirdetésének napja, de egyben a bikavér ünnepe is. Szintén ehhez kapcsolódó hagyomány a Jövések Köny­ve, melyet 2000-ben indítot­tak útjára. A könyv egyébként mostanra betelt, így újraköt-Ferenc Vilmos, a Dicenty Dezső Kertbarát Kör elnöke tetik azt. Szintén ebbe a sorba tartozik a Márton-nap, mely a kadarka ünnepe és egyre nép­szerűbb Szekszárdon. Ferenc Vilmos szerint a leg­fontosabb mégis az, hogy a kertbarát kör közösséget for­mál, melyben együtt lehetnek a hasonló érdeklődésű emberek. A mintegy 150 tagot számláló szervezet elnöke zárásként arra biztatta a mintegy 60 megjelent tagot, hogy továbbra is minél többen vegyenek részt rendez­vényeiken. A Dicenty Dezső Kertbarát Kör idén is megtartja hagyomá­nyos alkalmait. így többek kö­zött a Vince-napi Borünnepet (január 21.), a kertbarát kör 40. jubileumi borversenyét (márci­us 1.), a Szent György-napi bo­rünnepet (április 22.), a Szent Orbán Napi Borünnepet (má­jus 27.). Emellett előadásokat és tanulmányi utakat szerveznek, többek között Tokajba és Bala­­tonlellére. Forrás: kadarka.net „A zene az égbe tör” - Lányi Péter emlékére A fenti címmel adott emlékezetes hangver­senyt még 2014 novemberében Lányi Péter zongoraművész a Művészetek Házában. Debussy, Schumann és Liszt darabjait ját­szotta, a zene nyelvén szólt az élet szépsé­géről, amiről ő sokat tudott... A Művészetek Házába várták az elmúlt szombaton is. Mözsi-Szabó István kiállítá­sának megnyitóján működött volna közre, de nem érezte jól magát, lemondta a fel­lépést. Az utolsót... Lányi Pétert 70 éves korában érte a halál, s vele a város egyik legismertebb és legelismertebb egyénisége távozott. Lányi Péter 1946-ban született Szek­szárdon. A Garay János Gimnáziumban tett érettségi után a Zeneművészeti Főis­kola Pécsi Tanárképző Tagozatán szerzett zongora-szolfézs szakos tanári diplomát 1969-ben. A dombóvári zeneiskolában helyezkedett el, majd egy pécsi „kitérőt” követően 1977-ben tért haza. A tanító­képzőfőiskolán adjunktus, docens, majd tanszékvezető, később főigazgató-helyettes lett. Államvizsgát 1995 tavaszán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmé­let tagozatán tett. Ha munkája más városokba szólítot­ta is, mindig szekszárdi maradt, s nem csupán családja, de társadalmi, emberi kapcsolatai okán is. Személyében ma­gas színvonalon ötvöződött a szuggesztív előadóművész, a kiváló zenepedagógus, az aktív szervező és népművelő. Minderre humanitása, közvetlensége, segítőkészsége, tehetsége tette alkalmassá. „Kiváló előadóművész volt, országos megbecsülésnek örvendett” - vallja róla kollégája, Ágostonná Béres Kornélia, a ze­neiskola vezetője. „Sokan hallották játékát szólistaként, kamaramuzsikusként vagy zongorakísérőként valamely városi rendez­vényen. Remek korrepetitor és nagyszerű muzsikus volt. Zenepedagógusként sok-sok fiatal tudását csiszolta, s azt a magas minő­séget, amit ő képviselt, kollégáitól is elvárta.” A Zenetanárok Országos Zongoraver­senyének 1974-es elsődíjasa, majd Husek Rezső után szervezője is volt. Lányi Péter fogta össze a szekszárdi zenetanárok adven­ti-farsangi koncertjeinek szervezését, neki köszönhetjük a tavaly őszi Liszt emlékkon­cert szakmai megvalósítását. Zenei rende­zőként dolgozott a Magyarországi Német Színházban. A városért tett több évtizedes erőfeszítését Szekszárd önkormányzata 1995-ben a Pro Urbe díjjal ismerte el, a Muslinca Férfikar - melynek alapító mű­vészeti vezetője a volt - 2015-ben érdemelte ki a Szekszárdi Javáért elismerést. Lapunk Kis Pál Istvánnak Lányi Péter 65. születésnapjára írt „Balladaféle a szek­szárdi Cotart mesterhez” című művének egy részletével búcsúzik: „Jó Cotartom, maradj víg gavallér, maradj a tószt derűs mulatsága, tálentumra légy az ezüst tallér, váltani azt, mikor a bor drága... Ne vágyj ennél méltóbb társaságra, légy, ahogy mindig a mesterünk, pokolra mind vagy a mennyországba meglátod barátom, (utánad) elmegyünk! Ajánlás: Herceg, azt a hálósipkát tedd el! Bírja még úgy látom jó Cotárt, hadd találja közöttünk a reggel, ne kívánj még nekünk „jóccakát”!

Next

/
Oldalképek
Tartalom