Szekszárdi Vasárnap, 2017 (27. évfolyam, 1-45. szám)
2017-01-22 / 2. szám
, SZEKSZÁRDI VASAR1AP 2017. január 22. Mözsi-Szabó István: életmű-kiállítás a 90 éves mesternek Nagy érdeklődés kísérte az elmúlt szombaton Mözsi-Szabó István festőművész 90. születésnapja alkalmából rendezett életmű-kiállítás megnyitóját a Művészetek Házában, ahol még pótszékeket is ki kellett helyezni. A jubiláló idős mestert Csillagné Szánthó Polixéna köszöntötte. A megyeszékhely humán bizottságának elnöke elmondta többek között, hogy Mözsi-Szabó István hivatása a hagyományaink felélesztésével szolgálja a jövőt. Ezt követően - rendhagyó módon - a művész maga kalauzolta végig hallgatóságát pályáján. Mözsi-Szabó szerint a legfontosabb az elkötelezettség. Az alkotási folyamat során végig tiszteletben tartotta az emberek vizuális emlékeit, szerinte csak így találhat megértésre a művész. Pályájáról szólva elmondta: a párhuzamosan futó képzőművész, pedagógus és népművelő pálya egyike sem mehetett a másik rovására. Még a bajai főiskolán tanácsolta neki egy tanára, hogy keressen magának egy élményeket adó települést, ahol alkotói pályája új impulzusokat kap, kiteljesedhet. Mözsi-Szabónak Bogyiszló lett ez a „katalizátor”. Népművelői munkája kapcsán a festőművész megjegyezte: minden a néptáncegyüttes vezetésével kezdődött, s miután érdekelte a múlt század első felének bogyiszlói népviselete, hát felhasználta azt. Mözsi-Szabó Istvánt alkotói tevékenysége során a népi kultúra, a történelem és baráti köre inspirálta. A művész szerint akkor ér valamit, amit megtanult, ha továbbadja azt. Mözsi-Szabó István 1927-ben született Mözsön. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgárit már Tolnán végezte. Később a bajai tanítóképző, azt követően pedig a budapesti képzőművészeti főiskola diákja lett, ahol Szőnyi István, Barcsay és Domanovszky is a tanára volt, mesterének ugyanakkor mindig is a Baján megismert Rudnay Gyulát tartotta, tartja. Műveinek fő témája a vidéki élet. Alkotásaival számos tárlaton találkozhatott már a közönség Európa-szerte. Tanítani 1951-től kezdett, közben folyamatosan alkotott. Szekszárdon 1975-ben kapott műteremlakást. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ tudományos főmunkatársaként kísérleti szövőműhelyt szervezett. Munkássága elismeréséül többek között Babits-díjban, a Tolna megyei művészetért plakettben, Tolna Városáért díjban és Csokonai-díjban részesült, és Magyar Képzőművészet Kategóriában megyei Prima díjat is kapott. SZV Csorba Győző komolyan vette ^iiiimmimimimiiiiiimiiiiiimiiimitiiimiimiimiiimuiiimimimiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiimmmiiiiiMiiimmimimiiiiiimiiimiiu Szekszárdi zenekarok a színpadon Január 11-én Tóth Krisztinával találkozhattak az érdeklődők a Babits Mihály Kulturális Központ és a Jelenkor folyóirat együttműködésében megvalósuló író-olvasó találkozón. A Radnóti-díjas költő, műfordító népszerű szerző Szekszárdon. Erről tanúskodik az a tény is, hogy legutóbbi író-olvasó találkozóján, a Placc terme kicsinek bizonyult. Még a folyosón is ültek az emberek, onnan hallgatták a beszélgetést. A találkozó - hasonlóan a már megszokott események sorához - ezúttal is a Babits Mihály Kulturális Központ és Jelenkor folyóirat együttműködésében valósult meg. Az író-olvasó találkozó házigazdája a folyóirat főszerkesztője, Ágoston Zoltán volt, aki Tóth Krisztinával többek között egy fiatal, jó tollú ember íróvá válásáról beszélgetett. A szerző a téma kapcsán személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. „Csorba Győző válaszolt. Meg voltam hatódva. Nagyobb biztatás nincs egy fiatal költőnek, mint, hogy komolyan veszik” - mesélte el első élményeinek egyikét a korai időszakról a mára elismert szerző, akinek eddig több, mint tíz verses- és hat prózakötete jelent meg. Tóth Krisztina Csorba Győző kapcsán elárulta, hogy a Kossuth-díjas költő, műfordító „finoman adott tanácsokat, a tetszési sorrenddel jelezte, hogy mit gondol”. Az író szerint „megtöri a szerzőt, ha valaki belenyúl a szövegbe, még akkor is, ha igaza van.” Február 15-én Varró Dániellel találkozhatnak az érdeklődők a Placcon. - mwj -Minden év januárjában egy este csakis a szekszárdi kötődésű zenekaroké: hagyományosan ekkor hívja életre Dajka Tibor, a városi alternatív zenei élet egyik ismert figurája a Szekszárdi Zenekarok Fesztiválját. Idén a fiatalok által kedvelt esemény január 14-én zajlott a Szekszárdi Sportközpontban. A szekszárdi alternatív zenei élet évről-évre változik. Rendszeresen jelennek meg a városban új zenekarok, fiatal tehetségek. Többek között nekik ad lehetőséget a bemutatkozásra Szekszárdi Zenekarok Fesztiválja, amelyet hosszú évek óta szervez meg Dajka Tibor. Az idei fesztiválon fellépett a Bullterrier Beat, akik 2015-ben alakultak. Őket az „Idióták” nevű zenekar követte, majd a Tolna megyei hard rock, indie metal banda, a „szemtelenül fiatal tagokkal” működő „No CFC” is színpadra állt. Később fellépett még a „Pollen” és a „Windmill”. A fesztiválra minden évben érkezik a megye határain túlról is egy vendégzenekar: ezúttal a soproni Éhenkórászok jártak Szekszárdon, akik 1992 óta játszanak együtt.- mwj - I %mmiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi)tiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiirF
