Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-03-27 / 12. szám
2016. március 27. „ SZEKSZÁRDI VASARWAP5 Párizs üzenete a szekszárdi klímakonferencián A párizsi klímacsúcs üzenetét hozta el Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője, a Szekszárdi Klímakor évnyitó konferenciájára, március 17-én. „Meg kell állítani a Föld felmelegedését, mert a sarkköri jégvilág olvadása évről-évre emeli a tengerszinteket, s ennek akár már 25 év múlva kezelhetetlen következményei lehetnek a kontinensek mélyebben fekvő vidékein. A szélsőséges felmelegedéssel járó aszály, vagy szórványosan hulló hatalmas mennyiségű csapadék teljesen tönkreteheti a mezőgazdasági termelést, s vele együtt az élel-Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője miszeripart” - figyelmeztetett Körösi Csaba. A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának első embere higgadt intellektussal közelített a témához. Más „zöld” előadókkal szemben egyáltalán nem áll szándékában a riogatás, az emberek felrázására a „na és mi tudok én tenni ez ellen?” típusú gondolkodás megváltoztatására. Pedig német szakértők szerint, ha nem teszünk az eddiginél többet az üvegházhatású gázok kibocsátásának megállítására, akkor száz-száz ötven év múlva már nem nagyon lesz érdemes élni - ha egyáltalán lehet - a Földön. Az óceánok, tengerek hullámai ötven-hatvan méter magasságában mindent elborítanak, ami az útjukba kerül. „Ha minden marad a régiben, és nem teszünk semmit ellene, szinte sehol sem lesz majd művelésre alkalmas termőterület, s így nem lesz mit enni akkor, amikorra 11 milliárdra prognosztizálják a Föld népességét” - vetítette előre Körösi Csaba. Ha nem történne semmi, és a globális felmelegedés elérné a 4-5 fokot, már az is „földindulást” váltana ki. Afrikában egyszerűen elviselhetetlen lenne a klíma, évről-évre közepes nagyságú országoknak megfelelő nagyságú termőterület tűnne el- kezelhetetlen konfliktushelyzetek sokaságát előidézve. No, akkor aztán valóban megindulna Afrikából egy olyan népvándorlás, amivel a klímaváltozástól egyre jobban szenvedő Európa - és a többi kontinens- nem tudna mit kezdeni. A tavaly év végi, párizsi klímacsúcs előrevetítette a fentieket a maga drámaiságában, de jóval több történt a francia fővárosban, mint azt megelőzően Kiotóban, vagy éppen Dél-Afrikában. Körösi Csaba, aki maga is részt vett a konferencián, üdvözölte, hogy a 195 ország jelentős többsége önkéntes nemzeti szén-dioxid kibocsátás-csökkentést jelentett be. Ám talán ennél is lényegesebb, hogy ennek ellenőrizhetőségét is lehetővé tenné. Ez a jelenleg is érvényben levő, országonkénti úgynevezett szén-dioxid kvótához képest jóval jelentősebb és eredményesebb lépésnek ígérkezik. Az utóbbi működésében ugyanis van némi ellentmondásosság: a legnagyobb szennyezők ugyanis azzal, hogy kvótát vásárolnak, végül is folytathatják környezetszennyező tevékenységüket. Éppen ezért jó a változtatás, de még finomítani kell a jogszabályon. A megújuló energiák még intenzívebb elterjedésével megvalósulhatna az a dekarbonizáció, hogy a még földben levő szénhidrogének ott is maradjanak - vizionált Körösi, aki az egyéni szén-dioxid kibocsátás jelentős csökkenését is kívánatosnak tartja annak a magasztos célnak az eléréséhez, hogy az 1990-es szinthez képest 2050-ig 80 százalékkal csökkenhessen a károsanyag-kibocsátás mennyisége. Körösi Csaba szerint ebben nagyon hatékony, s egyben látványos eredményt is hozó megoldás lenne Magyarországon, ha képesek lennénk a városok, nagyobb települések távfűtését a korszerűbbé, s egyben a hatékonyabbá tenni. Hazánknak egyébiránt nem kellett a „hátsó sorokban meghúzódnia” a párizsi konferencián: a kvóta rendben van, és úgy értünk el jelentős GDP-növekedést, hogy közben csökkentettük a szén-dioxid kibocsátást. B. Gy.
