Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-10-25 / 37. szám
4 2015. október 25. , SZEKSZÁRDI V4SABMP Tovább gazdagodott a megyei értéktár A Tolna Megyei Értéktár Bizottság dr. Say István elnökletével október 15-én, a Tolna Megyei Önkormányzat épületében arról határozott, hogy Gábor Sándor dombóvári cukrász Magyar Rapszódia desszertcsaládja, illetve Kiss József gyönki német nemzetiségi néprajzi magán- gyűjteménye is kapjon helyet a megyei értéktárban. Ezzel a | listán szepelő értékek száma | 295-re emelkedett - tájékoz- o tatta lapunkat Ótos Réka, a o bizottság titkára. § 2015 folyamán nyolcvanhat érték került a megyei listára, melyből hatot a Kiemelt Nemzeti Értékek sorába javasoltak felvenni. Idén egyébként a Szekszárdi Értéktár Bizottság részéről a Művészetek Háza (az egykori szekszárdi Zsinagóga), a Bogár-tanya, a sallangokkal díszített rézveretes szügyhám, a szekszárdi kadarka, a szekszárdi kékfrankos és a szekszárdi bikavér került fel a megyei értéktár listájára. Agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában kerülhetett az értéklistára legutóbb a Magyar Rapszódia desszertcsalád: a termék egy kézműves bonbon-különlegesség Liszt Ferenc emlékére, amely a magyar táj tipikus gyümölcseit - például kajszibarack, kékszilva, szőlő, vadmeggy- kínálja valódi csokoládéburokban. A készítménynek a dió, a méz, továbbá a pálinka nyújt egyedi ízvilágot. A desszert a hazánkra jellemző gyümölcsökből és anyagokból bejegyzett oltalommal védett termékek közé tartozik. Az alapanyag feldolgozása magas minőségben szintén itthon készül el, a töltelék összetételének egyedi receptúrájával. Az egyedi termék csomagolása ugyancsak kézműves módszerekkel készül. A megyei értéktárba a bizottság legutóbbi ülésén a gyönki illetőségű Kiss József magánygyűjteménye is bekerült. A pedagógus 1998-tól gyűjti a megyei svábság tárgyi értékeit, melyet egy esztergált faoszlopos, tornácos sváb parasztházban állított ki. A házról tudni lehet, 1929-ben épült, és a gyűjtő teljesen felújította. A tárlat jelentős néprajzi értéket képvisel: nagy részét a népi bútoranyag, illetve a textíliák képezik, ugyanakkor a módos középparasztság életmódjának egyéb kellékeit is bemutatja. A kiállításhoz gazdag fényképanyag, falutörténet, sorsleírások is tartoznak. Érdekesség, hogy a gyűjteményt az 1945 után betelepített bukovinai székelyek tárgyi emlékei is gazdagítják. Ügy tudjuk, Kiss József szívesen bocsájtja a tárlatot digitális megörökítésre a gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumnak, a népismeret tárgy oktatásához. Gy.L. Őrlésbe, sütésbe vonták be a „csapósok” a járókelőket Megérte a DASZK Mezőgazdasági Szakképző Központhoz tartozó Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakképző Iskolának kitelepülnie a város főterére a kenyér világnapján, október 16-án. Persze kellett hozzá a viszonylagos jó idő is, ami erre a délelőttre megadatott. A „csapósoknak” sikerült bemutatniuk a járókelőknek a palánki földeken előállított gabonát, s abból a helyszínen hagyományos eszközzel, malomköves tekerős szerkezettel liszt is őröltek. Ha az arra járóknak volt idejük, akkor beszállhattak a kisteknős langallótészta-ké- szítésbe is. Aztán a sütőből szivárogó, ínycsiklandó illatok után már bizony nehéz volt to- vábbállni... De a pékjelölt lányok és fiúk egyébként is mindenkit marasztaltak. Megérte: a szalon- nás lángálló sikere töretlen volt a Garay téren, s repeta is kijárt a dicsérőknek. Persze egy komolyabb sütőre is szert kell tenni az igazán finom lángálló házi elkészítés- néhez - mondja a sütést előkészítő, majd azt ellenőrző Haag Tamás. Hozzátette: az a jó, ha hőlégkeveréses a sütő. A nap zárásaként, pontban délben ismertették az előre meghirdetett pékdíszmun- ka-verseny eredményét, amelyre az idén három pékség küldött be munkákat, és amelyen nem szakzsűri, hanem a látogatók, járó-kelők hozták meg a döntést. A legtöbb szavazott a tengelici pékség búza- és rozsliszt-keverékből készült, magteretekből álló két és fél kilós, alapvetően rozskenyere kapta, amelynek a titka a tömegében van: az ilyen nagyságú kenyér sülésekor az aromák is jobban érvényesülnek. B. Gy.
