Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-07-12 / 26. szám
4 ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2015. július 12. Rekordot döntött az élményfürdő látogatottsága Kiemelkedő látogatottságot mutat idén a Szekszárdi Családbarát Strand- és Élményfürdő: július 8-án már a 30 ezredik strandoló tette tiszteletét a létesítményben. A szekszárdi Hoffmanné Gyugyi Katalin családjával, Alizzal, Dórával, Flórával és Berenikével érkezett négy óra tájban a medencékhez, ahol Ács Rezső, Szekszárd polgármestere köszöntötte, várta őket ajándék- csomaggal. „Örülünk, hogy az idei időjárásnak is köszönhetően már a harmincezredik látogatónak adhattunk át díjat” - mondta a polgármester, akinek véleménye szerint jobb helyre nem is kerülhetett volna a nyeremény, hiszen éppen egy ötfős család kapta azz az öt darabból álló ingyenes belépőt is, amely része volt az ajándékcsomagnak. Tavaly ez idő tájt 24 ezer fő alatt járt a látogatószám, 2013 folyamán pedig 24 ezer fölött volt valamivel, így a jelenlegi adat valóban egyedülálló - hangsúlyozta Ács Rezső. A szekszárdi strandszezon újdonságokról szólva kiemelte: a gyermekmedence mellé újabb gyermekjátékokat szereltek fel, a pihenőhelyeket pedig próbálták árnyékba vinni. Az elmúlt héttől egy új akció, a cütörtö- könkénti „nagyi-nap” is elkezdődött: amennyiben a nagyszülő unokájával a strandra látogat, a gyermek ingyenesen használhatja a fürdő valamennyi szolgáltatását. Ezzel a lehetőséggel a nagyszülők és a gyermekek, unokák közötti kapcsolatot kívánja erősíteni a város. Ezen kívül minden héten újabb meglepetés várja a családbarát élményfürdőbe látogatókat. „Nem számítottunk erre az örömteli eseményre, de nagyon boldogok vagyunk” - mondta a helyszínen Hoffmanné Gyugyi Katalin, a harmincezredik látogató, akitől lapunk arról érdeklődött, milyen sűrűn strandol a család. „Tegnap is voltunk!” - hangzott a válasz. - gyimóthy Tapasztalatok az Tsörge-mulatshágrul ...mondaná kedvenc Gárdonyi-hősöm, Göre Gábor bíró úr, aki a maga egyszerűségében világmegváltó gondolatokat volt képes prezentálni a század elejének világába pasz- szintva. Ha nem is az ő nyelvezetében, de történeteihez mindenképpen hasonlítható tapasztalatokkal „gazdagodtam", miután a rendezvény szombati napján ellátogattam az ominózus fesztiválra. Vegyes érzelmekkel fűtötten beszélnek úton-útfélen az idei, majdnem becsődölő, június 1620-ig megtartott Csörge-tavi rockfesztivál megrendezésének körülményeiről, a szervezők hirtelen kicserélődéséről. Erre a - 2014-ben szép reményekkel újraindított - dzsemborira szemmel is jól láthatóan szerényebb vendégsereg verődött össze, mint az előző évben. Tartozásokról, ki nem fizetett számlákról is suttog a szél valamit a szekszárdi dombság zegzugaiban... Hangulatnak mindenesetre nem volt híján a helyszín, igaz, azt kisebb, 3-5 fős csoportosulások produkálták itt-ott nyomokban. Aki ott volt, láthatóan felhőtlenül szórakozott, még ha csökkentett üzemmódban érkeztek is a nagy öregek sztárlistájáról a tópartra. De lássuk csak, mit is tapasztaltunk. Rögtön a bejárat környékén- tán száz méterrel a színpadtól- groteszk látványban volt részünk: egy, majdhogynem az út kellős közepére csak úgy „odatett” mikrobusz hátuljából két kilógó, mozgó lábfej érzékeltette: jó helyen járhatunk, valahol a magyar Woodstock kellős közepén... Egyébként lejárt szavatosságú techno-dallamokra mozgott a csülkök tulajdonosa. Beljebb, a sátorhelyszínekhez érve alig hittünk a szemünknek, amikor a kétszer két méteres sátrak közt megpillantottunk egy egyedi technikával felhúzott, abszolút környezetbarát egyszemélyes „hajlékot”, amely két hosszúkás kartondoboz összeillesztésével keletkezett. Ez már döfi! - konstatáltuk kollégámmal a jövő generációs, a Rubik-kocka világsikerét is minden bizonnyal túlszárnyalni készülő házikót. „Ázott” állapotok is akadtak, no, nem az eső miatt. Ám ezzel igazából nincs is gond, ez része a fesztiváloknak. Boglyas fejű, hatvanas öreg róka rockerek is akadtak néhá- nyan, akik a ’73-ban betiltott Miskolci Rockfesztivál óta - vélhetően - következetesen tiszteletüket teszik minden rockzenei rendezvényen. Nyugodtan kimondhatjuk: ők tartják igazán életben a műfajt fáklyaéletükkel... Ami azonban igazán elkeserí- tően hatott, az a kilátogató tömeg hiánya. A közönség nagysága egy-egy közepes tanyabuli vendégszámával vetekedett csupán... Ráadásul mindez szombaton. A hangulat igen családiasnak bizonyult, kisgyerekek rohangáltak a színpad és a sátrak közt - az anyukák pedig utánuk. A sörök mellett egy „butikban’égyedi házi sajtot is lehetett kapni, méghozzá óriási mennyiségben - ám az árudákból, termékekből észrevehetően kevesebb akadt idén, s az is csekélyebb vásárlóközönséget vonzott, mint korábban. Amikor a helyszínre értünk, a színpadon éppen egy zenekar ujjgyakorlatozott jó hét-nyolc percig, leállva-újraindítva a szólórészt, majd szép csendben, a ’80-as éveket jellemző műfüstben el is tűntek. Talán mert kevés volt a rajongó, talán más okok miatt... Meg kell azért hagyni: a színpad korrektül nézett ki, korszerű fény- illetve hangtechnikának sem volt híján. Ezért aztán egyik-másik hazai sztárzenekarunk problémáját - a vélt vagy valós gázsi-követeléseiken túl -, miszerint állítólag „nem voltak adottak a feltételek” a fellépésre, tényleg nem lehet hova tenni. Már csak azért sem, mert ugyanezen személyek közül többnek a kétezres évek ele- jén-közepén, a pécsi egyetemi bulik sátorszínpadán, feleekkora színpadi felszerelés mellett sem derogált a világot jelentő deszkákra lépni. Hiába, az (eltelt) idő pénz, amelyre való igény exponenciálisan növekszik egyes sztárjainknál. A higiéniai feltételek (wc, tusoló) most is maximálisan kielégítőnek mutatkoztak, s kiszolgálópultból is volt bőven, így nem kígyóztak a sorok söreikre várva. Hogy kik léptek fel végül, s ki fújta le buliját utólag, arról inkább nem szólnék, mert a hallomásokból ítélve óránként változott a helyzet. Ennek kapcsán egyébként ilyen és hasonló közösségi oldali beírások láttak napvilágot: „Gyertek ki a Csör- gére! Ez az utolsó esély, hogy megmentsük a rendezvényt! Csak a rockzenét szeretők segíthetnek! Ne hagyjátok cserben a szervezőket, akik értetek dolgoznak!” Lehet, hogy egy szélesebb zenei spektrum meghívása érdekeltebbé tenné a bulizókat a Csör- ge- látogatásra, vagy lehet, hogy komolyabb összegek kellenének a kivitelezésre, nem tudom... Egy azonban bizonyos: bárki is szervezi jövőre a bulit, fel kell kötnie az alsóneműt, ha minőségi fesztivált akar produkálni. Lévai M.
