Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-06-02 / 21. szám
2013. június 2. MOZAIK , SZEKSZAttDt VASARNAP A francia út több, mint egy focitorna (I.) Bezons városa testvéri fogadtatásban részesítette a szekszárdiakat Marcel Prigent (jobbról a második) a Garay iskola mezében Már régóta jóval többről van szó annál, hogy a szekszárdi sporttagozatos általános iskola, a Garay egy- egy csapata pünkösdi futballtorná- ra utazik Szekszárd francia testvér- városába, Bezonsba, pedig húsz éve így kezdődött az egész. Az akkor még zrínyis felső tagozatos diákok testnevelőikkel, néhány támogatóval, hivatalos kísérővel részeseivé váltak egy nagyszabású futballtornának. Egy a 10 évestől a 16 éves korosztályig 48 csapatot megmozgató, három napos nemzetközi viadalnak, ami immáron 34 éve zajlik az USO Bezons szervezésében. Ma már turisztikai küldetése is van az útnak, aminek francia barátaink, a 36 éve létező Szekszárd-Bezons Baráti Társaság leg- elkötelezettebb éltetői mindkét részről felettébb tudnak örülni, amiből sokat profitálnak azok is, akik - vállalva az utazás költségeit - elkísérik minden évben a Garay iskola focicsapatát Franciaországba. Ők elsősorban a gyerekek hozzátartozói, barátaik, akik a mai viszonyok közepette egy pénztárcakímélő részvételi díj befizetése mellett vállalják azokat a feltételeket, amit ez a sokat adó út megkövetel A napi több km-es gyaloglást, hegyi túrát, a pontosságot a minél több látványosság elérése érdekében. A sima turista is szeretett, ellátott vendég Bezons - a hivatalos önkormányzati delegációk érkezése mellett - felettébb örül a gyerekeket elkísérő szekszárdi turisták évenkénti megjelenésének. Ennek számos jelét élhettük át a megérkezéstől a búcsúzásig. Ez volt az a meglepetés, amiről a kapcsolatépítésben, az elmúlt évtizedben komoly háttérmunkát végző - a két város baráti társasága által francia részről már többször is díjjal elismert - Galambos János testnevelő beszélt. Nem hétköznapi dolog, ha egy turista úgy érezheti otthon magát, ahogy itt. Tartózkodásunk négy napján a közösségi házban minimum háromfogásos, a francia gasztronómia remekeit fölvonultató vacsorával több alkalommal pedig különleges francia borpárlatokat, pezsgőt is tartalmazó étkezéssel várták - ahogy ők fogalmaznak - a szekszárdi testvéreket, miközben a focista gyerekek napközbeni apanázzsal történő ellátásához is hozzájárult Bezons. S az is a kellemes meglepetés kategóriájába tartozott, amikor a Szajna-parti hajózásra fizettek be bennünket, „testvéreket”, sőt személyesen elkísért bennünket a baráti társaság hat éve regnáló elnöke. Marcel Prigent amúgy ennél régebb óta ismer, szeret bennünket, magyarokat, kizárólag szekszárdi tapasztalatai, kapcsolatai alapján.- A legrégebbi hagyománynak örvendő, a legjobban működő nemzetközi kapcsolat a szekszárdiakkal való több évtizedes együttműködés - mondja Marcel, aki egyébiránt az összes testvérvárosi együttműködést felügyeli, van rálátása a dolgokra. - Nem telik el két-három hónap, hogy ne történjen valami a barátságot, az összetartozást, a civil kapcsolatok építését szolgáló esemény, rendezvény. Vagy itt, vagy ott. Az idén már járt itt egy kórus, s egy énekegyüttes is. Tavaly festők állítottak ki Bezonsban, maradandó nyomokat hagyva maguk után, hiszen festményeik felkerültek az egyik közösségi házunk falára. Ilyen szoros együttműködés nem alakult ki más testvérvárosokkal - avat be a részletekbe. Amikor ennek okáról érdeklődök, Marcel rámutat Galambos Jánosra, akit ma már nem a sportküldöttség vezetőjének, hanem a barátjának tekint. Aztán gyorsan megemlíti a Szekszárd-Bezons Baráti Társaság elnökét, dr. Fisi Istvánnét, aki hozzá hasonlóan nagyon elkötelezett a baráti társaság működtetésében, miközben maga Ls barátokra lelt. „Az ilyen emberek hiányoznak másutt a testvérvárosi kapcsolatainkban, s elsősorban ez az oka annak, hogy az idei labdarúgó fesztiválunkon a 12-13 éves korosztályban csak a szekszárdiak képviselték a külföldet. Persze lehet, hogy pénzhiány miatt nem tudtak a többiek eljönni, de ez csak a palesztinok esetében elfogadható indok. Az USO Bezons egy olyan klub, amely nem élsportbeli babérokat óhajt learatni. Ahogy a Szekszárd-barát, nálunk sokszor megforduló elnök, Claude Rebilbn fogalmaz: teljes mellszélességgel az utánpótlás, a fiatalok felé! „A futballban óriási kohéziós erő rejlik. Összehozza a nálunk létező, a hétköznapi életben konfliktusok között élő gyerekeket, programot ad a szegény sorsú, hátrányos helyzetű fiataloknak. Nekik biztosítunk edzéslehetőséget, nekik építettük a két műfüves pályát itt a városi központi stadionnál, s ami pénzt össze tudunk szedni, azt rájuk költjük minden centig. Élveznek a támogatásból az úszó, a kosaras és a teniszező fiataljaink is. Egyre nehezebb összehozni a pénzt a támogatóktól ezekre a tornákra. Az ajándék- tárgyakra és a külóndíjakra gondolok, mert a pénzdíj nálunk ismeretlen fogatom”- szögezi le a bezonsi sportklub elnöke. Claude a négy nap során minden este megtisztelte jelenlétével a szekszárdiakat, sőt a kedd reggeli búcsúzásnál is ott volt feleségestől Megragadott minden lehetőséget a találkozóra a négy éve elhunyt, a baráti kapcsolatok kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerző polgármester, Jack Leser felesége, Christine asszony is, aki a társaság több helybeli tagjával érkezett az esténként a sportcentrumban megtartott magyarfrancia találkozókra. A szekszárdiakkal eltöltött órákban egy kicsit a férjére is emlékezhetett... (Folytatjuk.) B. Gy. Székelyföldi túrán jártak a Babits iskolások A szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola 29 hetedik osztályos tanulója öt napot töltött Erdélyben, Székelyföldön. Székelyudvarhelyi szállásukról csillagtúraszerű kirándulásokat tettek. Történelmi emlékhelyeket kerestek fel a gyerekek, így jártak többek között Kolozsváron, Mátyás király szobránál, míg Farkaslakán Tamási Áron,Szejkefürdőn pedig Orbán Balázs sírjánál tisztelegtek. Ellátogattak a parajdi sóbánya kalandparkjába, a Gyilkos-tóhoz, de a Békás-szoros lenyűgöző látványa és a Gyimesek is felejthetetlen élményt nyújtottak. Hazafelé megálltak a Segesvár melletti Petőfi emlékműnél, meglátogatták a Gyulafehérvári Érseki Székesegyházat, majd a dévai Szent Ferenc Alapítvány Magyarok Nagyasszonya Gyermekvédelmi Központjában átadták a diákok által összegyűjtött adományokat.Utolsó állomásként Aradon rövid történelmi előadás keretében megkoszorúzták a 13 aradi vértanú emlékművét. A HATÁRTALANUL! program keretében a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán 836 ezer Ft-ot nyert az iskola az utazási és szállásköltségekre.
