Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-03-03 / 8. szám

SZEKSZÁRDI 2013. március £ ZAIK Léleképítőn a templomépítő polgármester Rátóti Zoltán hitről, bizalomról és színházról beszélt Szekszárdon Rejtvénypályázat a könyvtárban A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár Idegen nyelvi részlege márciustól no­vember végéig hatfordulós rejtvénypá­lyázatot hirdet angol és német nyelven. Az első rejtvények március l-jétől vehe­tők át a könyvtár idegen nyelvi részlegé­ben, a további fordulók rejtvényei április, május, majd a nyári szünetet követően szeptember, október és november ele­jén. A megfejtések ugyanitt adhatók le. A sorozathoz év közben is csatlakozhatnak az érdeklődők a korábbi rejtvények meg­fejtésével A tizenkét rejtvényből legalább hatot helyesen megfejtők között decem­ber 5-én 3 db egyéves könyvtári tagságot, valamint angol és német nyelvű könyve­ket sorsolunk ki. A nyerteseket decem­ber 6-án értesítjük. Cím: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51. Telefon: 74 /528-108. ILLYÉS GYULA MEGYEI KÖNYVTÁR APRÓHIRDETÉS Parásztán 300 négyszögöl szőlő művelésre kiadó a termésért. Érdek­lődni: 20/474-3735. Miként válik egy vallásgyakorlást mellőző család sarja istenhívő em­berré, arra példaként szolgál an­nak a színésznek az életútja, aki egy őrségi faluban épített fel egy híressé vált ökumenikus fatemplo­mot. Az 1960-ban Cegléden, taní­tónő anyától és kereskedő apától született Rátóti Zoltán február 25- én, a Léleképítő előadássorozat vendégeként járt városunkban. A színész a hit igénylése kapcsán kifejtet­te: a kommunisták ideológiai agymosását a KISZ-es években kellően megtapasztal­ta. Nagyszülei templomban járó embe­rek voltak, számára azonban a hit gya­korlása kimaradt. A középiskolában, ma­jd a Színművészeti Főiskolán a tanulás és a sport „eltakarta" a hit gyakorlásával kap­csolatos kíváncsiságát, elaltatni azonban nem tudta. Főiskolai évei kapcsán a bizal­mat, mint fontos tényezőt emelte ki: kép­zése során olyan tanárokat kapott, akik bíztak tehetségében, mivel ő maga olyan típus, akitől „rengeteg energiát vesz el, ha a bizalom hiányából adódó vélt, vagy valós falakat kell leküzdenie”. A Jászai Ma­ri-díjas színművésznek egy, a torinói le­pelről szóló kötet elolvasása keltette fel a vallás iránti érdeklődését még 22 évesen. Rátóti templomépítő sztorija őrségi lá­togatásai kapcsán indult útjára. Ott élő barátai hívták fel a figyelmét egy eladó te­lekre, amely egy Magyarföld nevű, mint­Rátóti Zoltán színművész egy 60 lelkes borona (gerenda) házakkal teli faluban volt. Saját háza gerendáinak rakása és a famunkák helyiektől történt ki tanulása közben csodálkozva tapasztal­ta meg, hogy ő, aki addig csak szavakkal dolgozott, kezeivel is maradandót képes „teremteni”. A színész haranglábat épí­tett adományokból, 2008-ban pedig már Magyarföld polgármestereként, a Nem­zeti Színház tagjaként gálaműsort szerve­zett a teátrumban újabb terve, egy öku­menikus templom felépítéséhez. A gála apró szépséghibája volt, hogy az össze­gyűlt hárommillió forint égy harmadát a Nemzeti Színháznak bérleti díjra ki kel­lett fizetni... A hír azonban gyorsan ter­jedt, s egyre többen adományoztak a nt mes célra, így - ha banki hitelük méj törlesztik is -, elkészült a mintegy 500 ka tolikus, református és evangélikus hívő befogadni képes Isten Háza, amelye 2010-ben szenteltek fel. Színházi karrierjéről szólva Rátóti el mondta: 2002-ben, a kormányváltás élőt a Kossuth téren kiállt az Orbán kormán; mellett, s e cselekedetnek később igen csak megitta a levét, hiszen - miután sze retett tanítómesterét, Schwajda Győr gyöt leváltották a Nemzeti éléről - mint a Jordán Tamás-féle, mind pedig az Alföl di Róbert fémjelezte éra alatt csupán ki sebb szerepeket kaphatott. A Nemzet 2001-es felépítése körül kialakult vita kapcsán kifejtette: a mai napig nem érti miért szidták egyesek annyira e világszín vonalú stúdiótechnikával felszerelt, szép épületet, s miért nem tudnak a szakmá ban egyesek a mai napig „mit kezden: egy színház nemzeti jelzőjével”. Rátóti Zoltán ma a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, s örömmel fogadta a hírt Vidnyánszky Attilát igazga tói kinevezésének, hiszen - ahogy fogal­mazott - amit ő képvisel, az áll legköze­lebb a leikéhez, s rendezéseiben benne rejlik a tiszta katarzis, a lélekemelő tarta­lom, s akinek vezetésével „azzá válhat a Nemzeti, amire teremtették!” Gyimóthy Levente Ne váljon áldozattá! - érdekérvényesítés, jogi segítség, kárenyhítés Tolna megyében három hónapja in­dult az áldozatvédelmet segítő és az áldozattá válás megelőzése ér­dekében az Európai Unió által tá­mogatott program. A projekt olyan bűnmegelőzési és áldo­zatsegítési együttműködési rendszert alakít (alakított) ki, amely az elsődleges célcsoport (lakosság potenciális célcso­portok) önvédelmi képességének fej­lesztése által elősegíti áldozattá válásuk megelőzését, valamint a már bűncselek­mény áldozatává vált személyek sérel­meinek minél hatékonyabb kezelését. Mindezeket, azaz a rendszer működé­sét, a különféle segítségnyújtási formá­kat, az állami kárenyhítést részletezték a héten - éppen az áldozatok napján - tartott sajtótájékoztatón a program me­gyei szakmai vezetői, dr. Bíró Gyula, a kormányhivatal igazságügyi szolgálatá­nak igazgatója és Illés László alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság szakér­Illés László alezredes tője. A tájékoztatón részt vett dr. Nagy Tímea és Lakatos Lajos bűnmegelőzési és áldozatsegítési munkatárs, akik a vá­rosi rendőrkapitányságon, a Várközben érhetőek el a 74/501-100-as telefonszá­mon, illetve az ingyenes számokon. Az indulás óta eltelt alig negyedév alatt már sokan keresték fel a szekszárdi munka­társakat, s kaptak megfelelő segítséget. A pályázat megvalósulásával létrejövő-intézményközi együttműködés révén lehetővé válik, hogy az állami és egyéb áldozatsegítő szolgáltatásokhoz minél gördülékenyebben hozzá lehessen jut­ni. Tolnában öt városi rendőrkapitány­ságon két-két áldozatsegítési munkatárs dolgozik. Az új munkatársak részben ro­ma származásúak. Az áldozattá válás megelőzése és a po­tenciális áldozatok tájékoztatása érdeké­ben a rendőrkapitányságok illetékessé­gi területén a bűnmegelőzéssel foglal­kozó rendőrségi munkatársak és az áldo­zatsegítők tájékoztató előadásokat tar­tanak az általános- és középiskolákban, a veszélyeztetett csoportoknak, például az időseknek, az egyedülállóknak, a nők­nek. Igyekeznek megértetni az emberi viselkedés törvényszerűségeit, a helyes és helytelen, a jó és a rossz közötti válasz­tás fontosságát, de az előadók részletezik a bűnözői módszereket és az ellenük va­ló hathatós védekezési formákat is. Az áldozatsegítő tevékenység muta­tói már jelzik, hogy egyre több sértett részesül a törvény szerinti juttatások­ban. Az állam áldozatsegítő szolgálta­tásként azonnali (öt napon belüli) lak­hatással, ruházkodással, utazással, gyógyszervásárlással kapcsolatos, illet­ve kegyeleti jellegű rendkívüli kiadá­sokhoz ad pénzbeli segélyt, de segíti az érdekérvényesítést, jogi segítséget nyújt és kárenyhítést biztosít. Sőt, a sú­lyos bűncselekmények okozta lelki megrázkódtatások feldolgozásában ta­pasztalt pszichológusok nyújtanak se­gítséget. Márciustól megkezdik a segélyhívók (a megyében 281 készüléket rendeltek) telepítését, amelyek kapcsolódnak a ko­rábban telepített többi GSM-rendszer- hez. S ami még lényeges: a területen dol­gozó munkatársak nem ki-, hanem meg­hallgatják a bajba jutott, segítségre szo­ruló embereket. V. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom