Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-11-18 / 42. szám

SZEKSZÁRDI IAS4RNAP AGÓRA 2012. november 18. Folytatódik a szekszárdi Agóra építése A jövő év májusára készül el a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza felújítása A városlakók bizonyára örömmel vették észre, hogy folytatódik az Agóra-beruházás Szekszárdon. A tervek szerint 2013 májusára elké­szül a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza felújítása. I A művelődési északi A görög városok központi tere volt hajdan az agóra. Piactér, politikai csa­tározások, szavazások helyszíne, de klasszikus oszlopcsarnokaikkal ide nyíltak a színházak, iskolák is. Az új szekszárdi Agóra minderre alkalmas lesz - véli Sulyok Balázs, a projekt fe­lelős tervezője. A Babits Mihály Mű­velődési Ház mellett a Művészetek Há­za, valamint a két épület közötti tér is megújul, ez teszi még inkább „agórává” a teret. A Babits Mihály Művelődési Házat hét évvel ezelőtt már részben felújí­tották. Az energiatakarékosság jegyé­ben akkor új homlokzatot és nyílás­zárókat kapott az épület, de a gépé­szet, a színháztechnológia, a belső burkolatok és a bútorok alig változ­tak az elmúlt 40 évben. Egy pályázat­nak köszönhetően nyílt lehetőség mindezek felújítására, és Szekszárd városa - a megyeszékhelyek mint­egy felével együtt - megkapta a lehe­tőséget az átépítésre. A felújítással az új Babits-épület- ben három funkció találkozik majd A rendezvényterem mellett a színház és a művelődési ház - az emeleti okta­tótermekkel - működik majd külön, de mégis egységet alkotva. Az egész épület több helyen egybenyitott, át­járható, de mobil legördülő rácsok­kal leválasztható lesz, akárcsak egy plázában. A főbb bejáratok megma­radnak, több információs ponttal és nagyobb előcsarnokokkal, kétszin­tes, galériás fiatalok utcájával, amely­hez tágas, új főlépcső csatlakozik. Mindez magas oszlopsorok között, ami szintén idézi a görög agórák vilá­gát. Három lift áll majd a látogatók rendelkezésére, de természetesen az egész épület akadálymentesen átjár­ható lesz. A mozgásukban, látásuk­ban, vagy hallásukban korlátozotta­kat speciális feliratok, burkolatok és indukciós erősítők segítik. A pályázati kiírás értelmében létre kellett hozni egy többfunkciós ren­dezvénytermet. A Panoráma mozi nagytermét az utóbbi években már kevesen látogatták, ugyanakkor kon­certeket, bálokat, börzéket, és egyéb rendezvényeket - megfelelő belváro­si helyszín hiányában - szinte kivétel nélkül a városi sportcsarnokban ren­deztek. Ez az oka annak, hogy az egy­kori moziterem átalakul: a fix székek helyett elektromosan mozgatható le­látó készül Filmvetítésre továbbra is alkalmas lesz a rendezvényterem, lépcsős lelátóval mintegy 200 fő ré­szére. Modernizálják a hangosítást, 3D-s filmek vetítésére azonban nem lesz lehetőség. A teremben ezután bálokat, konferenciákat is rendezhet­nek, hiszen modern hangosítással, világítással, új, igényes bútorokkal felszerelve 400-500 fő befogadására is alkalmas lesz. Ekkora vendégsereg­nek megfelelő előtérre, mosdókra és ruhatárra van szüksége, ezért az egy­kori mozit alápincézik. A színházterem szintén megújul: új lesz a hangosítás, a megvilágítás. Süllyeszthető lesz a zenekari árok, a díszletek gépi emelővel érkeznek a színpadra. Mindezeknek köszönhe­tően nagyszabású, eddig technikai korlátok miatt nem játszható színda­rabok bemutatására is lehetőség nyílik. Új fal- és mennyezetburkolat javítja majd az akusztikát, a nézőté­ren kényelmes székeket szerelnek feL A régi székekről a támogatók névtáblái átkerülnek az új zsöllyék- re. Megújul a gépészet is: a terem szellőzése, klimatizálása érezhetően jobb lesz. A színházi előcsarnok megváltozik: új bejárati lépcsők ké­szülnek az átépült nézőtérhez és megújul a márványterem is. A ház alacsonyabb szárnyára egy új épületrész készül Ennek oka, hogy a kiírás részeként több variál­ható, összenyitható termet kellett ki­alakítani elsősorban oktatás céljára, ami alkalmas kisebb konferenciák befogadására is, megosztva pedig klubhelyiségként működhetnek. Korábban ezek szétszórva, több szinten helyezkedetek el most az új előcsarnokból könnyen elérhető módon, akár lifttel is megközelíthe- tőek lesznek, és saját vizesblokkok­kal rendelkeznek. Sulyok Balázs azt mondja, a hom­lokzat is változik némiképp: „Úgy éreztük, egy ilyen fontos középület többet érdemel fehér, vakolt hom­lokzatnál. Mivel a régi, lecserélt üvegszerkezet helyén van a külső fal, nehéz homlokzatburkolatot nem bírt már el a szerkezet. Ezért döntöt­tünk az időtálló burkolólemez mel­lett. Úgy gondoltuk, a fa jellegű ele­mek a megmaradó nyílászárókkal ki­válóan harmonizálnak a Prométhe­usz park zöldjével Az eddigi nyers­beton szerkezetek is új burkolatot kapnak. Budapesten és külföldön szívesen alkalmazzák az ilyen vé­kony lemezeket, mivel a napsütés közvetlenül csak ezt éri, mögötte pe­dig jár a levegő és szellőzik, ezért je­lentős nyári hűtési energiaigény csökkenéssel lehet számolni.” Az eredeti művelődési házat pécsi építészek tervezték az Ybl-díjas Tillai Ernő vezetésével A néhány évvel ez­előtti átalakítás koncepciója pedig Lajtai Zoltán építész keze munkája. A mostani felújítás tervezésében szek­szárdi építészek vesznek részt Héjjas István és Bárczy Eörs statikusok, Béndek Ferenc gépész és Petre Zol­tán villamos tervező, továbbá az ARTEM Kft. és Máté János belsőépí­tész. Az akusztikai tervezést B. Arató Éva, a színháztechnológiát Szabó-Jilek Iván készítette, mindketten ismert budapesti szakemberek, több színház és koncertterem kialakításában vet­tek már részt. Az építészeti és a belső- építészeti dokumentációt Sulyok Ba­lázs, Zámbó Ildikó és Kajári J. Tamás építészek készítették. wesselyj A beruházásról készük helyszíni ripor­tunkat a jövő héten olvashatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom