Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-11-18 / 42. szám

2012. november 18. HÉTRŐL HETRE SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 Fellélegezhetnek az önkormányzatok A megyék után a települések adósságát is átvállalja az állam Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Horváth István polgármester Az önkormányzatok eladósodása több kötetes családregény, de a lé­nyeg az, hogy segíteni kell, mégpe­dig azonnal - mondta Semjén Zsolt Szekszárdon, ahova Horváth István országgyűlési képviselő, a megye- székhely polgármestere meghívá­sára érkezett, majd fórumot tartott az érdeklődőknek. A miniszterelnök-helyettes elmond­ta: a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején a GDP-arányos államadósság soha nem látott magasságba, 82%-ra emelkedett. Óriási erőfeszítéssel si­került azt lejjebb szorítani, miköz­ben különböző eszközökkel sikerült a hitelcsapdába esett emberek ezre­in segíteni. Ezek után az önkor­mányzatok mentése következett, hi­szen az ő adósságuk végül is az álla­mé. A megyei önkormányzatok kon­szolidációja után most a települése­ken a sor: egy kormányzati döntés értelmében közel 2000 város és fa­lu adósságát, illetve annak bizonyos részét vállalja át az állam.- Az ötezer fő alatti települések adósságát teljes mértékben és még az idén rendezzük, az ennél na­gyobb városok esetében pedig a megbeszéléseket követően kerül sor az összeg megállapítására, ame­lyet a kormánytagok folytatnak a képviselő-testületekkel Az elbírálás függ attól, felelősen gazdálkodott-e az adott település vezetése, fejlesz­tésekre, vagy működésre vette fel a hitelt, és azzal hogyan sáfárkodott. „Egyes települések esetében bizo­nyosan Forsyth Saga-szerű több kö­tetes családregény bontakozik majd ki az okok feltárása során” - mondta Semjén Zsolt, majd hang­súlyozta: az elbírálásnál nem alkal­maznak kettős mércét, vagyis nem számít, milye összetételű a képvise­lő-testület. A felelősen gazdálkodó önkormányzatok számos előnyre és kedvezményre számíthatnak a jövőben. Ezek kedvező feltételű pá­lyázatok is lehetnek.- A kormány elsősorban a polgá­rokon akart segíteni amikor a folya­matosan alulfinanszírozott önkor­mányzatok megmentéséről dön­tött - folytatta a miniszterelnök-he­lyettes -, ők ugyanis nem tehetnek arról, hogy ilyen helyzetbe került az adott település. Az átvállalt hitelek­ről, és ezek sorsáról az állam tárgyal majd a bankokkal. A kormány döntéséről egy nap­pal korábban Tállai András, a Bel­ügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt mondta: az adós­ságrendezés 1956 helyhatóságot érint. Tájékoztatása szerint az öt­ezer lakosúnál kisebb települések adósságkonszolidációja 95-100 mil­liárd forintos vissza nem térítendő támogatást igényel míg a nagyobb városok összesen legalább 512 mil­liárd forintos hitelátvállalása állami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel jár, ami évente 50-100 milliárd fo­rinttal terhelheti a költségvetést. Az államtitkár szerint az adósság- kezelés az Államadósság Kezelő Központ koordinálásával 2013. jú­nius 30-ig lezajlik. A kormány dön­tött arról is, hogy az önkormányza­ti rendszer veszélyes mértékű ela­dósodásának jövőbeni megakadá­lyozása érdekében több törvényt is szigorít. Egy javaslat szerint az ön- kormányzatok a jövőben csak meg­határozott feladatokra kaphatná­nak költségvetési pénzt. Szemléletváltozásra és összefogásra lesz szükség a sikerhez Hamarosan véget ér a területfej­lesztésben meghatározó, 2007- 2013 közötti első nagy ciklus, el­fogynak a kohéziós alapok euró milliói. A gazdaság szereplőinek, a kis- és közép- vállalkozásoknak, önkormányzatoknak már tervezni kell a következőt, hogy mi­re megjelennek a következő pályázati ki­írások, már előkészített projekteken dol­gozhassanak. Az uniós források az euró­pai gazdaságok vegetálása okán várható­an csökkennek majd, de ezzel együtt is komoly nagyságrendűek Magyarország számára. A még több sikeres magyar pá­lyázat okán országos fórumsorozatot in­dított el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Széchenyi Programiroda regionális szervezeteinek koordinálásával, bekap­csolva ebbe természetesen a területfej­lesztésben nagyobb befolyáshoz jutó me­gyei önkormányzatokat is. A hétközi szekszárdi eseményen megtudhattuk, hogy a mostani ciklusban mintegy 230 milliárd forint áll a dél-dunántúli régió rendelkezésére, s ebből a mintegy 800 si­keres pályázattal az önkormányzatok és a vállalkozások el is vittek mintegy 200 milliárdot. A még bent levő összeg is idő­arányosan kifizetésre kerül Ami a három megye forráslehívó ké­pességét, eredményességét illeti, a fóru­mon kiderült, hogy Tolna jócskán lema­radt Baranya és Somogy mögött. A tanul­ság: a közelgő újabb ciklusra még job­ban fel kell készülni, még több, még jobb, még eredetibb projektet kell bead­ni. Elsősorban olyanokat, amelyek a he­lyi gazdaság fejlesztését, ezen belül a fog­lalkoztatás bővítését szolgálják. A „falusi látványberuházások” korának befelleg­zett. Alapvetően szemléletváltozásra van szükség az EU-s források lehívásához.- Az eddiginél is fontosabb lesz a pro­jektelképzelések elbírálásakor az egyes települések, vállalkozások összefogása, az igazán nagy pénzeket ezzel lehet majd elnyerni a következő ciklusban - hangsú­lyozta Naszvadi Balázs. - A fejlesztés mi­nél nagyobb volumenű legyen, fejtse ki többrétűén a hatását, minél több em­bert foglalkoztasson, vonjon be a terület- fejlesztésbe más kistérséget is - sorolta a pályázat sikerességéhez szükséges érve­ket a megyei önkormányzat területfej­lesztési osztályvezetője. A megyei területfejlesztési elképzelé­sekben már korábban is prioritásként megjelenő mezőgazdaság számára - amely Tolnában országos viszonylatban is ki­emelkedő adottságokkal bír-, itt a lehe­tőség az önálló feldolgozóipar alapjainak lerakásához. Ilyen és ehhez hasonló fo­lyamatok végigvitelében kell majd se­gédkezniük a Széchenyi Programirodák­nak, amelyek elsősorban már projektté rendezett ötletekkel érkező pályázókat várnak, s ők ezt „teljes felelősségük tuda­tában” menedzselnék. „A megindult pro­jektek bizony sokszor elakadnak, előfor­dul indokolatlan várakozás. Itt jövünk mi a képbe, és remélem, ami csak felmerül mindenben segíteni tudunk - hallottuk Szentgyörgyi Dávidtól, a pécsi regioná­lis igazgatótól A fórum felkérésére Ács Rezső, Szek- szárd gazdasági alpolgármestere bemu­tatta azt, hogy egy tízmilliárdos összkölt­ségvetésű város miként valósított, illetve valósít meg 12 milliárdos fejlesztést, át­nyúlva a következő periódusra. Ebben az időszakban lezajlik a teljes város-reha­bilitáció, kívül-belül átalakul a Babits Mi­hály Művelődési Ház és Művészetek Há­za, és mintegy 5 milliárd forintból új víz­bázist alakítanak ki, amely akár száz év­re is biztosíthatja az egészséges ivóvizet. A szükséges infrastruktúrával létrehoz­tak egy komoly ipari parkot is. Ács Rezső bemutatta, hogy a város gazdasági társa­ságai miként vonták be a kézzelfogható, kölcsönös előnyökkel járó munkába a szomszédos településeket, beleértve Tol­na és Bátaszék városát is a vízszolgáltatás és a hulladékgazdálkodás területén, s az együttműködés már országhatáron túl nyúlik. "Meg fogunk ragadni minden le­hetőséget a helyi gazdaságfejlesztés min­den területén a következő ciklusban is" - hangsúlyozta az alpolgármester. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom