Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-08-26 / 30. szám

2012. augusztus 26. SZEKSZÁRDI „A határon túli magyarok példát mutatnak hazaszeretetből” Tizennyolcán tettek állampolgársági esküt Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) Egyebek között felidézte állam- alapító Szent István király érdeme­it, aki fiához, Imre herceghez inté­zett intelmeiben többek között ar­ra biztatta gyermekét, hogy őrizze meg a keresztény hitet, erősítse meg az egyházi rendet, és igazsá­gos ítéleteket hozzon. A plébános arról is szólt, mennyire fontos len­ne manapság, ha a szülők legfőbb kötelességüknek tartanák a ke­resztény hit átadását gyermekeik­nek. „Nem elég azt mondani: én hiszek. Azt mások előtt is meg kell vallani!” - tette hozzá. A szertartá­son jelenlévő szülőkhöz szólva ki­emelte: fontos, hogy a jövő tanév­től a közoktatásban kötelezően be­vezetésre kerülő hittan és etika tantárgyak közül gyermekeik szá­mára a hitoktatást válasszák. Ezt már 22 évvel ezelőtt, a rendszer- váltáskor be kellett volna vezetni, ehelyett az összes környező volt szocialista országhoz képest hátul kullogunk e téren - tette hozzá. Szent István király a maga korában felismerte, mekkora jelentőséggel bír, ha a magyarság felveszi a ke­reszténységet, mivel világosan lát­ta, hogy ez népünk megmaradásá­nak záloga - hangsúlyozta Bacsmai László. Szép magyar, hazafias dalok után Parrag Ferencné anya­könyvvezető üdvözölte az esküté­Ökumenikus ünnepi szentmise a belvárosi katolikus templomban Nekünk két Trianonunk volt...- Hogyan élték meg a 2004. de­cember 5-ei, népszavazás eredmé­nyét illetve a kettős állampolgárság 2010. évi törvénybe iktatását? - ér­deklődtünk néhány esküt tevőtől. (Folytatás a 4. oldalon.) telre érkezőket, és kiemelte: mió­ta másfél évvel ezelőtt a magyar parlament lehetővé tette, hogy a határon túli magyarok egyszerű­sített eljárás keretében vehessék fel a magyar állampolgárságot, kö­zel 300 ezren éltek ezzel a lehető­séggel. Ezt követően Horváth István pol­gármester felolvasta az eskü szöve­gét, amit az éreintettek elismétel­tek, majd egyenként átvették az ál­lampolgársági okiratot. Horváth Ist­ván a felemelő percek után meleg szavakkal köszöntötte az új állam­polgárokat, és hangsúlyozta: a nem­zeti összefogásnak nem lehet aka­dálya országhatár. Felidézte az 1920-ban hazánkra kényszerített trianoni békediktátum tragikus kö­vetkezményeit, amikor is hazánk el­veszítette területének kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmé­nek 67 százalékát.- Nem akarjuk és nem is lehet feledni a határokon kívülre re­kedt, magyarságukat minden ne­hézség közepette megőrző nem­zettársainkat, akik mindannyiunk számára példát mutatnak hazasze­retetből - mondta, és bejelentet­te, hogy az esküt tevők a közgyű­lés döntése értelmében egyúttal a „Szekszárd tiszteletbeli polgára cí­met” is viselhetik. Az ünnepség zárásaként Bacsmai László plébános, Balázsi Zoltán református lelkész és Péter Antal plébános megáldották az új kenyeret. Bacsmai László bejelen­tette, hogy az újvárosi plébánia nemrég elhunyt igazgatója, Kirsch János ezen a napon posz­tumusz Közjóért kitüntetésben részesül, majd elköszönt Balázsi Zoltántól, aki 9 év szekszárdi szol­gálat után nyugdíjba vonul. A re­formátus és a katolikus egyházi vezető megölelték egymást. A mél­tóságteljes ceremónia után az új magyar állampolgárok a városhá­zán egy Szekszárdot bemutató könyvet, egy üveg szekszárdi bort, a gyermekek pedig egy erra az álkalomra készíttetett szép, szí­nes plüss bohócot kaptak a szek­szárdi nap emlékére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom