Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-02-13 / 6. szám

2011. február 13. EUETMOD „v SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 7 Tolnában vizitéit a miniszterelnöki sportmegbízott Balogh Gábor: „Jóval többet az iskolai és a szabadidősportnak” Balogh Gábor az olimpiai bajnoki címen kívül mindent elért az öttusában. A Mizsér-Fábián- Martinek nagy hármas fokozatos visszavonu­lása után az ezredfordulót követően ő volt az új generáció első számú versenyzője, az ered­ményekben igen gazdag, tradicionális siker­sportág legújabbkori folytatója, a férfi szakág egyik arca, akit közvetlensége, jó értelemben vett vagánysága miatt hamar megszeretett a közönség. A sportoló a Fidesz politikájával pályafutása vége fe­lé azonosult, adta ehhez arcát, nyilatkozatát, habi­tusát, és ebből sosem csinált titkot. Minekutána csep­pet sem meglepetés, hogy a sportpolitika mezején tűnik fel élsportolói pályafutása végeztével. .....hogy újra sportoló ne mzet is legyünk...” Azt mondja, hiába volt élsportoló, hiába élt benne az „iparágban”, hiába ismeri például az egyéni sportágakat, még a sikereseket is a kulisszák mögül, a hétköznapok valóságából, neki, mint nemrégen kinevezett miniszterelnöki megbízottnak, szüksé­ge van arra, hogy Záhonytól Sopronig körbejárja az országot. Azért is, hogy a készülő sportfinanszírozá- si reformelképzeléseket a helyi tapasztalatokkal is alá lehessen támasztani.- Sokszor mondtuk: az államnak elsősorban a szabadidősportot és a tömegsportot kellene nagy­ságrendileg jobban támogatni, mert a látványspor­tokat eltartja a gazdaság. Ráadásul a legjobban kö­zönségvonzó sportágak támogatói adókedvez­ményben is részesülnének a jövőben. De nálunk ez mégsem olyan egyszerű, mint az Európai Unióban, mert a vidék látványsportja megsínylené, ha az ön- kormányzatok nem adnának a működésre támoga­tást, vagy az eddiginél jóval kevesebbet.- Én azt az elvet képviselem, hogy fokozatosan szűnjenek meg az átfedések a sportfinanszírozás- ban. Az állam, illetve helyi képviselete a sportolás feltételeit biztosítsa: az intézmények százszázalékos fenntartásával, a jelentkező új igények kielégítésére újak építésével a szabadidősport feltételeit ne csak a szövegelés szintjén teljesítse. Eltűntek az egyszerű állampolgároknak szóló országos, regionális, me­gyei, helyi sportos rendezvények a rendszerváltozás óta. Hagyjuk, hogy így legyen!?... Aztán lemondóan legyintünk: ilyenek a magyar emberek! Behúzód­nak a négy fal közé, csak tévéznek, kártyázgatnak, beszélgetnek, passzív rezisztenciában vannak, mi­közben háromszor annyit esznek, mint amire a szervezetüknek szüksége lenne! Én amondó va­gyok, nem reménytelen ezen a téren valamit elérni. Azt, hogy az embereknek ne csak hét százaléka mo­zogjon rendszeresen, hanem öt év múlva duplája, aztán meg triplája. Előbb érjük el azt a szintet, mint a szomszédos országok, aztán már a nyugati, illetve a skandináv modell felé is elindulhatnánk.- Ehhez létesítmények is kellenek, bár a szemlé­letváltoztatás nem elsősorban pénzkérdés... Záhonytól Sopronig- Egyetértek. Bár országjáró körutam során meg­lehetősen vegyes kép tárulkozott elém eddig e te­kintetben. Itt például Tolnában úgy látom, hogy Szekszárdon, Pakson jó a helyzet, Bonyhádon elfo­gadható, de Dombóváron és Tamási térségében egyáltalán nem. Dombóváron fölvették a régi vas­utas sportegyesület enyészetnek indult létesítmé­nyeit, parlagon heverő területeit. Nos, itt kellene kö­zösen lépnie valamit az államnak és a helyi önkor­mányzatnak, minden létesítménymegmentésre al­kalmas forrást összehozni. Ahol nincsenek közpon­tosító, tehetségbegyűjtő nagy egyesületek, ott az erők koncentrálásával a régi értelemben vett sport­iskolarendszer kiépítése is szakmailag nagyon indo­kolt lenne.- Ha kedvezőbb is a sport megítélése legfelső po­litikai szinteken a korábbiakhoz képest, azért hogy javuljon a tömeg- és a szabaidősport feltételrend­szere, relatíve sok pénz kell Tehát lobbiznia kell, sőt meccselnie a versenysport állandóan „síró” képvi­selőivel, nem gondolja?- Nem, mert a minőségi versenysport támogatá­sát helyreteszi fokozatosan a kormány, már most sincs elégedetlenség: már az idén lényegesen töb­bet kapnak. A MOB kezében a pénz, az pedig tudni fogja, kinek mi jár, teljesítménye alapján milyen plusz jár még neki. Azt hiszem, hogy az évente egy­két milliárddal több a szabadidősport terén már na­gyon komoly összeg, olyan, amivel hamar érezhető változásokat lehet elindítani. S ebben az elképzelés­ben más kormányzati szervek, országos főhatósá­gok is mellénk állnának, hisz itt valójában a nép­egészségügyi kérdések megoldásáról lenne szó. Ha tíz év múlva egészen más helyzetképet regisztrálha­tunk, akkor az ide befektetett milliárdok sokszoro­sát takaríthatjuk meg az akkori egészségkasszának, kevésbé lenne beteg nemzet a magyar. Újra meg kell szerettetni a sportot- De ezzel együtt mozdulnia is kell az iskolai test­nevelésnek, hogy az élsportból okkal kimaradó nor­mál gyerek vagy a bicebóca ne utálkozzon, amikor eljön a testnevelés óra. Azt az 5 percet, amit tényleg élvez belőle, legalább fél órára, uram bocsá’ egy órá­ra is nyújtanánk neki a hivatalos testnevelés órán. Vagy a kiveszőben levő iskolai tömegsportban, hogy a hasonszőrűekkel együtt élvezhesse a moz­gást Ez most nincs! És ami van, tisztelet a kivétel­nek, abból aligha kér mindennap...- Idő hiányában ezt most nem tudjuk részletesen kivesézni, de maradjunk annyiban: az iskolai testne­velés és sport is - éppen az ön által felvetett, komp­lex problematika miatt - nem csak tartalmi érte­lemben szorul megújulásra. Alighanem ösztönző­ket is kellene beépíteni.- A sikersportágaink műhelyeiben változatlanul magas színvonalú munka folyik, de a vívásban, az öt­tusában, a kajak-kenuban sem garantálható az olim­piai érmek száma. Peking erre már rámutatott, kü­lönösen vívásban és az öttusában, és egy vébén vagy egy olimpián úszásban is erősen kérdéses a medália, noha az Eb-n általában tönkreverjük Euró­pát. Gond, hogy eme sportágainknak sincs már ko­moly hátországa, csak elitje.- Például összesen van vagy negyven-ötven öttu­sázó az egész országban, vagy relatíve kevés vívó és talán úszó is! Ezzel szembe kell néznünk, és szeré­nyebb eredményekkel is be kell érni a későbbiek során, amire a legutóbbi olimpia eléggé hatásosan rámutatott. Ha sportoló nemzet is leszünk, aminek szükségességéről már tettem említést, akkor a tra­dicionális sikersportágaink hátországa is javulhat, ami lám-lám... a hosszú távú olimpiai eredményessé­get is közvetett módon befolyásolhatja B. Gy. 1100 milliárd forint az Üj Széchenyi Terv pályázataira Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter 2011. január 14-én mutatta be az Új Széchenyi Tervet, a magyar gaz­daság- és fejlesztéspolitikai rendszer megújításának koncepcióját Az Új Széchenyi Terv induló cso­magjában 93 pályázat szerepel, 1100 milliárd forint értékben. 2013-ig összesen 2000 milliárd forint euró­pai uniós támogatás és további je­lentős hazai forrás, valamint pénz­ügyi eszköz áll rendelkezésre első­sorban a hazai kis- és középvállalko­zások számára. A nyertes kis- és középvállalkozá­sok az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) ke­retében az ígéretek szerint könnyeb­ben és gyorsabban juthatnak a támo­gatásokhoz, mint eddig. Több pályá­zatnál bevezették az automatikus (normatív bírálati) eljárásrendet, ami a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy nem lesz bírálóbizottság, és a döntés 30 napon belül várható. A pályázati feltételek közül eltűnt az árbevétel-nö­vekedést előíró kötelezettségvállalás. Sőt, azok a cégek is támogatást nyer­hetnek, amelyek jelentős árbevétel­csökkenést szenvedtek el az elmúlt időszakban. Nekik - emlékeztet a 4 Tender pályázatíró cég - az előző cik­lusban semmilyen esélyük nem volt arra, hogy uniós források közelébe jussanak. Az induló pályázatok rövid leírását és a megújuló fejlesztéspolitikai rendszert ismertető kézikönyv a http://ujszechenyiterv.gov.hu oldalon letölthető. A kézikönyv átlátható és érthető módon foglalja össze a főbb célkitű­zéseket, a pályázatokat, a támogatási rendszer kedvező változásait, a nem­zeti programokat. Hasznos segítsé­get nyújt, alapos tájékoztatást ad a pályázáshoz a kis- és középvállalko­zások számára. Az érdeklődők egy­szerűen és gyorsan kikereshetik az elérhető pályázati lehetőségeket és forrásokat. (Forrás: hvg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom