Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-09-25 / 38. szám

2011. szeptem SZEKSZÁRDI ISÁRN4P IIAAVin^ÍA--------------------------------------------- IViAuiAKbAu -------------------------------­Rö pülj, lelkem, keresd meg hazámat! 250 nemzettársunk tett állampolgársági esküt Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) Az eseményen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök felesége, a szek­szárdi kötődésű Schmittné Makray Ka­talin, Potápi Árpád János országgyűlé­si képviselő, a parlament nemzeti ösz- szetartozás bizottságának elnöke, Tóth Ferenc kormánymegbízott, orszá- gyűlési képviselő, dr. Braun Márton és Patay Vilmos országgyűlési képviselők, Horváth István országgyűlési képvise­lő, Szekszárd Megyei Jogú Város pol­gármestere, a városi és a megyei köz­gyűlés tagjai, a történelmi egyházak képviselői és több száz hozzátartozó, érdeklődő. A városi és a nemzeti zász­ló behozatala után Pató Lili, a Garay- gimnázium diákja népdalokat énekelt, majd több száz torokból csendült fel a magyar Himnusz. Ezután Parrag Ferencné anyakönyv­vezető, az állampolgársági ügyek inté­zője köszöntötte meleg szavakkal az eskütételre várókat, akik Horváth Ist­ván polgármester előtt letették az ál­lampolgári esküt, imigyen: „Én ................esküszöm, hogy Magyaror­szágot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára le­szek, Alkotmányát és törvényeit tiszte­letben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képessé­geimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.’’ Ezt követően Or­bán György előadóművész tolmácsolá­sában Babits Mihály: Hazám című ver­Sc hmittné Makray Katalin sét hallhattuk, majd Schmittné Makray Katalin lépett a mikrofonhoz: „Kinek szívében haza nem él, az számkivetett­nek érzi magát mindenhol” - idézte Kölcsey Ferenc örökérvényű sorait, majd hangsúlyozta: Hazánknak ma olyan vezetői vannak, akik tudják, mit jelent egy nemzet fiainak egymáshoz tartozni, testvéri szeretetben élni. Em­lékezzünk, ne felejtsük el a múltat, okuljunk belőle, s hiszem, hogy szép lesz a jövő. Széchenyivel szólva: Ma­gyarnak lenni nem könnyű, de meg­éri. Isten hozta Önöket! - mondta be­fejezésül Vesztergám Miklós tárogató­művész kíséretével Müller Beáta ének­művész gyönyörű hangján szólalt meg ezután a Szép vagy, gyönyörű vagy Ma­gyarország című dal, majd Horváth Ist­ván polgármester köszöntötte az új magyar állampolgárokat, visszatekint­ve a trianoni szerződés súlyos követ­kezményeire. „Az 1920. június 4-én alá­írt trianoni diktátum Magyarország te­rületét 293 ezer négyzetldlométerről 93 ezerre, a lakosság létszámát 18,2 mil­lióról 7,6 millióra csökkentette. A Ma­gyar Állam elvesztette területének, mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát - emlékeztetett. - A mesterségesen ki­alakított határvonal nem vette figye­lembe sem a természeti adottságokat, sem a nyelvi hovatartozást, de még ar­ra sem volt tekintettel, hogy települése­ket egyben hagyjon. Családok szakad­tak szét, évekig, évtizedekig nem lát­hatták egymást. Nagyszülők haltak meg úgy, hogy nem ismerhették meg az anyaországban született unokáikat .. A mai állampolgársági eskütétel ünnep a nemzet számára, városunk életében pedig történelmi és ünnepi pillanat is egyben. Történelmi, mert két konti­nensről, Európából, Ausztráliából 7 or­szágból és 26 településről érkeztek hozzánk Szekszárdra, hogy életük egyik legfontosabb pillanatát osszák meg velünk. Példát mutattak nekünk nemzettudatból önbecsülésből, haza­szeretetből. Köszönjük, önöknek!!! (A beszéd teljes szövegét elolvashatják la­punkban - a szerk.) Ezután a Csurgó zenekar halk mu­zsikája közben az esküt tettek átvették honosítási okiratukat, valamint a vá­roshoz való kötődésük zálogaként a Szekszárd Város Tiszteletbeli Polgára címet igazoló emléklapot Horváth Ist­vántól és Makrayné Schmitt Katalin­tól A nevek elhangzásakor mindenkit taps üdvözölt, a kivetítőn látható tér­képről pedig sorra kiemelkedtek azok­nak a településeknek a nevei szerte a világból ahonnan magyarjaink jöttek (Csíkszépvíz, Darmstadt, Ratzert, Lendva, Zenta, Lugos, Déva, Pont-Au- demer, Óbecse, Legáno, Újvidék, Ung- vár, Péterréve, Hódegyháza és így to­vább). Bizonyára kedvére volt ez a nemzetegyesítő ünnepség a templom kupolájának négy csegelyében őrt ál­ló négy festett arkangyalnak is, akik­nek védelmébe ajánlva Trianon ut elszakított országrészeken marad sál pozsonyi gyulafehérvári és na, radi székesegyház képmását festti megatemplom 1925-ös leégéséti tő felújításkor a szekszárdi hivek. Az okmányok átvétele után I mai László katolikus plébános, zsi Zoltán református és Sefcsik tán evangélikus lelkész köszönte és megáldották az új magyar ál polgárokat, majd a Szózat köze éneklése után a Csurgó zeneka néjére kivonult a templombi mintegy félezres ünneplő sereg re állva a szüreti felvonulásnak, fc kén magasba emelve a települi névtábláit, s boldogan fogadva a; neplő közönség soraiból érkeze vözlő szavakat. Magyar lányok székely viseletben

Next

/
Oldalképek
Tartalom