Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-04-17 / 15. szám

2011. április 17 OR 13 SZEKSZÁRDI JRNAP Eljött Szekszárdra a paralimpiai bajnok is Épekkel is meccseitek a „fáklyások” Elkezdték éves versenyprogramjukat a szekszárdi és környékbeli mozgás- sérült sportolókat tömörítő Fáklya SE versenyzői is. Az asztaliteniszre szako­sodott sportformáció egy úgynevezett integrált versenynek volt a házigazdá­ja. (Ez a versenytípus, amelyen rend­szeresen megjelennek - nem csak né­zőként - az épek is. S az ilyen rendez­vények kiválóan alkalmasak arra a kö­zeledésre, ami kívánatos lenne társa­dalmilag. Hogy a félős, idegenkedős vi­selkedést „le tudják vetkőzni” az épek, ha éppen nem ép embertársainkkal kerülnek valamilyen kapcsolatba a hét­köznapok során. A férfiaknál és a nőknél is fele-fele arányban vettek részt a sérültek és az egészségesek, mintegy húszán - köztük a kerekesszékesek is - hódol­tak szenvedélyüknek, az asztalite­nisznek, amely nemcsak Magyaror­szágon, hanem az egész világon köz­kedveltnek számít a parasportolók körében. Nem lehetett nem odafigyelni egy vékonydongájú, meglett korú férfire. Részint azért, mert állandó móka­mesterként volt jelen, másrészt azért, mert mindkét alkarját elvesztve, két csonkolt végtagja közé befogva az ütőt szerváit, és nem egyszerűen fo­gadott, hanem az NB Il-es színvonalat idézve nyesett, sőt még pörgetett is a 77 éves Tauber Zoltán. A parasport- ban járatosak furcsállnák a rácsodál- kozást: „Zolika” ugyanis egy zseni, s egyben életművész, cseppet sem mellesleg a 76-os torontói paralimpia bajnoka, vagyis a világ legjobb moz­gássérült pingpongosa is volt, és túl sokat a jelekből ítélve nem felejtett. Filmbe illő életötténet, 10 évesen há­borús gránátokai játszadozik, ami fel­robban és szétroncsolja a karjait, s a sportbéli tehetsége kibontakoztatá­sával, hihetlen élni akarással, pszi­chés állóképességgel teljes életet él a későbbiek során, ő alapítja meg pél­dául az első mozgássérült sportegye­sületet Budapesten, még 1971-ben. Aztán gondoskodott arról, hogy ne úgy kezeljék az átkosban, ami egy vi­lágelsőnek akkor is kijárt. Az említett paralimpiai dobogó csúcsán állva rá­beszélte az ezüst- és a bronzfokon ál­lókat, hogy forduljanak már meg az ő kedvéért más irányba, hogy ne kell­jen a himnusz alatt a vörös csillagot látnia. Megtörtént... Az ász mellett még egy többé-ke- vésbé ismert, eredményes paraspor- toló is tette tiszteletét. A nagykőrösi Farkas László, aki Enying színeiben, a 9. sérültségi fokozatban versenyezve még mindig az első hat között van országosan, aki roppant hálás azért, hogy a Márton István vezette szek­szárdi klub egy évben többször is megrendezi ezt a sportnapot. Mert­hogy még mindig kevés a versenyzé­si lehetőség idehaza a mozgássérül­tek számára. Ő mindig győzni akar és tud is, de a Pincehelyről érkező ja­vakorabeli ép versenyzővel azért nem boldogult. A mieink országosan jegyzett ver­senyzői közül a kerekesszékesek kö­zött Sebestyén András olykor kisebb sérüléssel bajlódó, állva versenyzőkel szemben is bizonyított, miképpen a kézsérült Wittinger Jánosné is tudott nyerni abszolút sérülésmentes ver­senyző ellen. Jó ráhangolódás volt ez a verseny saját nagy rendezvényünk­re, az augusztusi nemzetközi ver­senyre, amelyre Szerbiából és Romá­niából is érkeznek sorstárs sportolók Szekszárdra. B. Gy. íjászsikerek szélviharban Ismét születtek eredményeink, az áp­rilis 9-i évadnyitón Tápiószentmár- tonon, mely verseny igazán extrémre sikeredett a mostoha időjárás miatt. A 100 km/h sebességgel fújó egész na­pos szélvihar (a homokos talajon), a nap végére nagyon megviselt minden­kit mind testileg, mind pedig szellemi­leg, ami nagyban befolyásolta az ered­ményeket. Szintén a MÍSZ szervezésében zaj­lott egy minősítő verseny, melyen az 500 versenyző közül senkinek sem sikerült minősülnie. Közülünk is mindenki azt gondolta a verseny vé­gén, miközben sétált be a terepről az alapbázisba, hogy új negatív csúcsot lőtt, de mint kiderült, az ellenfelek­nek is ugyanúgy fújt a széL.. így el­mondhatjuk, hogy nem csak kis me­gyénkben, az egész Dél-dunántúli régióban is a legeredményesebbek voltak a Tolnai Tájak íjászai, ugyanis 3D szakágban részt vett versenyző­ink közül csigás 3D irányzékos íjka­tegóriában Huszár Zoltán megnyer­te a versenyt, ugyanúgy, mint Ale­xandra Manea női csigás kategóriá­ban. Péterbencze István Bare Bow kategóriában a második helyre állha­tott fel, Bóka László pedig 3D csigás íjával 5. helyen végzett. Terep szak­ágban olimpiai íjával Kovács Gábor Zsigmond állhatott fel a dobogó má­sodik fokára. Szeretettel várunk április 16-án tar­tandó dél-dunántúli regionális minő­sítő versenyünkre Sötétvölgybe min­den íjászt, illetve az íjászat iránt csu­pán érdeklődőt is. Részletek honla­punkon: tt-ijasz.hu. Manea Alexandra Szekszárdi Diákétkeztetési Kft. 7100 Szekszárd Bezerédj u 2. Tel: 74/314-580, e-mail: diaketkeztetes@freemail.hu BB 8 Szekszárdi Diákétkeztetés A Főiskolai Éttermünkben a következőkkel várjuk kedves vendégeinket:- házias ízek korszerű technológiával- napi 3 különböző menü 700 Ft/menü áron- hetente változó a la carte étlap- modem környezetben barátságos kiszolgálás- törzsvásárlói kártyával 10% kedvezmény a teljes fogyasztásból • salátasziget- rendezvényekre igénybe vehető az étterem és a 22 fős különterem is További információkkal állunk rendelkezésükre a helyszínen: 7100 Szekszárd Rákóczi u 1. vagy telefonon a 74/311-671 számon 7100 Szekszárd. Tinódi u. 9. • Tel./fax: 74/410-211 • E-moii: szék szol dekutedra.hu 7030 Paks, Dózsa Gy. u. 98. • Tel.: 70/9322-397 • E mail: paks@katodra.hu Simon Andrea E.V. Akkreditált Felnőttképzési intézmény: AL-1192 Felnőttképzési Reg. szám: 17-010M4 KATEDRA9 nyelviskola Szekszárd Paks

Next

/
Oldalképek
Tartalom