Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-04-17 / 15. szám

MOZAIK 2011. április 17. Eltitkolt ősi magyar történelmünk... Aradi Lajos Pilis-kutató hiánypótló előadás-sorozata Roppant lebilincselő előadás-sorozat „indult útjára’’ március 18-án, Szekszár- don a Kereskedelmi és Iparkamara Arany János utcai épületében. A sorozat fő szervezője a Széchenyi utcai Goklen divatáru és öltönyüzlet tulajdonosa, az előadó pedig nem más, mint Aradi Lajos Pilis-kutató, újságíró, aki - 1996 óta - a Pilis-rejtély és a ma­gyarság történelmének kutatására szenteli mindennapjait. Aradi legelső szekszárdi előadásán rámutatott arra, Szent Istvánt 1000. december 25-én, Jézus születésekor koronázták meg, s - létrehozva a Magyar Királyságot - nem a „nyugathoz” zárkóztatta fel az orszá­got, hiszen akkoriban az egyetlen egy­séges királyság a magyaroké volt! Sem Bizánc, sem a Német-Római Császár­ság nem volt egységes ekkor utóbbi - „Németország” néven - csupán az 1800-as évek elején jött létre, Itáliáról nem is beszélve. A kutató leszögezte, II. Szilveszter pápa a magyar királyi küldöttségnek a Hartvik-legenda alapján e szavakat mondta: „Én apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népet térített meg általa. Ezért rendelkezésére bízzuk, miként az iste­ni kegyelem őt oktatja, az egyházaknak s népeiknek mindkét törvény alapján történő igazgatását.”. A pápa ezzel együtt átengedte az ítélkezés és tör­vényhozás jogát görög és latin nyelven Szent Istvánnak, aki Európa első szak­rális (szent) királyságának szakrális (egyházi) és világi uralkodója volt egy­ben! Úgy véli, nem véletlenül alakult már 1004-ben nyugati összefogás a Ma­gyar Királyság elpusztítására az „anyag- elvű” Nyugat-Európában, ahogy ez már az Árpád fejedelem által győzelme­sen megvívott, 907-es pozsonyi csata esetében is megfigyelhető volt. Az akkori nyugati sereget a német Lajos király (Ludovicus Rex Germa- niae) vezette. A magyaroknak három „első királyuk” volt, Nimród, Attila és István. Nimródról csupán az Ószövet­ségből tudhatunk meg dolgokat, ahol „gonoszként” állították be, egyoldalúan - mondta. Szíriában, egy sivatagi bar­langból vallástörténeti iratok kerültek elő, melyekben szintén fontos szere­pet kap Nimród, aki isteni kvalitások­kal rendelkezik. Ó maga az Ószövetség írása alapján is az első király a földön. Ugyanezt állítja az ókori görög szicíliai Diodórosz, aki öt különböző forrásra hivatkozik, melyek szerint az egyipto­minál is régebbi a szkíta nemzet. E népnek ősapja - állítja Diodórosz- Nimród, „aki első volt a királyok kö­zött”. A magyar hagyományok szerűit Nimród Hunor és Magyar apja, akik mivel ikrek, ezért egyformák, tehát egylényegűek. Éppen ezért kijelenthe­tő, hogy „a hun és magyar nép sem kül­sőre, sem belsőre nem térhet el látvá­nyosan egymástól” - mondta Aradi. A Turul nemzetség - mely kifejezéssel az Árpád-házi királyokat kellene hívni - nevében egy mitikus madarat takar, mely Attila király pajzsán, hadizászlóin jelent meg, koronás madárként ábrá­zolva a leírások alapján. Aradi kutatásai alapján kijelentette, Szent István Attila városának, Sycam- briának (Ősbudavár) hegyes környé­kén, a Pilisben emeltetett bazilikát. „Itt található tehát valahol az ősi Fehérvár” - mutatott rá, mivel sík területen - mint a mai Székesfehérvár - nem emelhetett szakrális koronázó épít­ményt egy magyar király sem! Koráb­ban, mikor Árpád a bejövetel után megérkezett Attila városába, Sycam- briába - a források alapján - azt ro­mokban látta, s azonnal hozzákezdett megújításához. Három hetet időzött a városban, amely a kutatások szerint Pi­lismarót térségében lehetett. Ide az össfes magyar úr elzarándokolt, majd megtörtént az ország felosztása azon a hegyen, melyet a források Noé-hegye- ként említenek. Mivel onnan szinte.„az egész országra” tökéletesen körbe le­hetett tekinteni ott állította fel Árpád vezért sátrát, s később ott emelte Szent István király is az említett koronázó ba­zilikáját a „Szűzanya tiszteletére”, nem a ma ismert Fehérváron! Műid Attilá­tól Árpádig, mind pedig Árpádtól Szent Istvánig öt generáció a különb­ség, s semmi nem utal arra, hogy ne lenne összefüggés közöttük származás szempontjából! - mondta. A „honfoglalás” szó Aradi véleménye szerint téves, hiszen hazatérésről bejö­vetelről valamint visszatérésről szól­nak a krónikák, s az itt élő avarokkal hunokkal Árpád semmilyen konflik­tusba nem keveredett, mivel értették egymás nyelvét! A Pilisről szólva kifejtette, nem vélet­lenül volt a közelében elhelyezkedő Vi- segrád egy időben királyi város. E kör­nyéket, sátra felütése után Árpád köny- nyűszerrel belovagolhatta. Különös a Pilis hegység szív alakzatának feltűnő kirajzolódása, melynek közepén talál­ható Dobogókő. Közvetlen környékén az egyetlen magyar alapítású szerzetes- rend, a Pálosok több kolostorromja he­lyezkedik el Régi térképeken az sem lehet véleden, hogy a térségben tor­nyos várakat rajzoltak be a krónikák! - tette hozzá. (folytatjuk) Gyimóthy Levente Új elnököt választottak a szekszárdi horgászok. Csapó Jenő három ciklust vitt végig közmegelégedésre, de korá­ra, egészségi állapotára való tekintet­tel lemondott a tisztségéről Az új elnö­köt, dr. Józsa Csabát a múlt heti tisztújí­tó közgyűlésen egyhangúlag választot­ta meg a tagság, igaz, nem is volt más jelölt a vezetői tisztségre. Józsa Csaba harminc éve tagja a Közalkalmazottak Horgászegyesületének, ismeri a civil szervezet és a hozzá tartozó sötétvölgyi horgásztó közelebbi, távolabbi múltját, a 208 aktív tag jelentős részét (még két fiatalkorú korú és 30 gyerekhorgász tagja is van az egyesületnek). A mosta­ni elnöki teendőkre már egy éve - mi­óta a tagság berkeiben fölvetődött az utódlás kérdése - a rá jellemző alapos­sággal készül (Aktív korában a megyei rendőr-főkapitányság különböző veze­tői tisztségeiben dolgozott a szekszár­di horgászegyesület új vezetője.) Üj elnök a szekszárdi horgászegyesületnél Nagy tervekkel nem szükséges elő­állni, de az is kellő figyelmet, folyama­tos összpontosítást igényel, hogy a je­lenlegi problémamentes, mi több: ide­ális helyzet fennmaradjon. A tagság elégedett legyen a fogási eredmények­kel, műiden a természettel összhang­ban történjék a későbbiek során is. Hogy a horgásztó környéke a nem hor­gászok számára is vonzó maradjon.- A tó környékének rendbetétele műiden évben többször is megtörté­nik, ezt a turisták is láthatják. Erre szerződésünk van egy parkfenntartó kft.-vel, így például a fűkaszálás, a nád­levágás megoldott, de mi magunk is folyamatosan odafigyelünk a környe­zetre. Például tavaly a nagy esőzések idején, amikor kiöntött a tó, a tönkre­tett kisebb hidakat, átjárókat mi ma­gunk az eredeti állapotnak megfelelő­en helyreállítottuk - mondta Józsa Csaba. Lesz újra éjszakai harcsavadászat A folyamatos fogási lehetőség biztosí­tása érdekében évente három alkalom­mal hajtanak végre nagyobb telepítést. A domináns száz mázsányira tehető ponty mellett a rabló halláltomány is je­len van: jelentős a csuka, a süllő és a harcsa is a tóban. A tavalyi év tilalma után jó esély mutatkozik ez utóbbiak­nak a horgászok számára mindig nagy élvezettel járó kifogására. Pár éve beve­zették az éjszakai harcsavadászatot, ami a vendéghorgászok érdeklődését is kiváltotta, ezt az idén tavasszal is meghirdetik. A szekszárdi egyesület büszkén ál­líthatja: a belső fegyelmi helyzet is sokkal jobb az országosnál, más kör­nyékbeli horgászegyesületekhez ké­pest az itteni fegyelmi bizottságnak szinte nincs dolga. Az orvhalászok pe­dig Sötétvölgyben évek óta abszolút esélytelenek. Köszönhetően a tagok által megvalósuló, márciustól októbe­rig tartó, napi rendszerességű, az éj­szakai órákat is lefedő halőrzésnek, és egy hivatásos halőr beiktatásának. A víz minősége, a vízszint szabályo­zása rendben, jó a kapcsolat a tulajdo­nos Gemenc Zrt.-veL Több évvel ez­előtt fölvetődött a tó megvásárlása, de ezt a kellő anyagiak hiányában most sem szorgalmazza a tagság, továbbra is fizetik a reálisnak mondható bérleti díjat. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom