Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-12-05 / 43. szám
ANNO * SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2010. december 5. T örténelemünkben alig akad pékla rá, hogy a Székesfehérvárott 1060. december 6-án koronázott királyhoz hasonlóan valaki csak három évig uralkodott, de a krónikákban ily nagy teret kapott volna. Nem meglepő, ha ma is számos összefüggés vár megfejtésre. A krónikák figyelme főleg annak köszönhető, hogy az utána következő Árpád-házi királyok - Salamont kivéve - mind a leszármazottai, ezért neki mindenképp kiválónak kell knnie. Ennek első problémáját, hogy t i. a pogány Vazul legkisebb fia, kapásból megoldották: a családfát meghamisítva Szár László gyermekének mondták. Ez a kreáció külön jól jött akkor, midőn az általa alapított szekszárdi apátságról azt állították: saját külsejéről nevezte el, mivel barna (szeg) és kopasz (szár) volt, A monostorról szóló első tudományos munka és ismertetése erről két tényt rögzít. „A mai Szekszárd helyén Alisca nevű katonai gyarmat állott a római uralom idejében, s már a IV. században keresztyén hitközséggel találkozunk itt Arra utalva, hogy az egyház mindenkor kegyelettel őrzé múltja emlékeit, s azon valószínű föltevésből indulván ki, hogy a magyar honfoglalás idejében a római gyarmat és keresztyén község maradványai még fönnállónak, Fraknói igen helyesen következteti, hogy e körülmények vezethették L Bélát kolostort alapítani a régi emlékek helyén.” A névadásról ugyanitt ezt olvassuk: „Fraknói helyesen e származtatást nem fogadhatja el; oly emberi külső tulajdonoktól, melyek egészen jelentőség nélküliek s egyáltalán nem jellemzők, nem valószínű, hogy egy újonnan alapított kolostor nevét kölEGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 159. Apró érdekességek I. Béláról I. Béla a budai királyi palota Szent István terméből: a Ros- kovics Ignác festette, Zsol- nay Vilmos által kőbe égetett kép az 1900-as párizsi világ- kiállításon is részt vett csönözte volna s a kolostoralapítás komolyságának ily elnevezés - melynek párját az onomasticonokban (megértést segítő névtárakban) is hiába keresnék - meg nem felel. Ezért írja Fraknói a helyet rendszerint Szek- szárdnak, nem Szegszárdnak.” Külön kérdés az apátsági épület vállkövén látható, Kádár Zoltán és a nyomában Török László által muflonnak, (!) bivalynak, majd ökörnek értelmezett állatfej. Eltekintve attól, hogy muflon 100 kilométeres körzetben sem fordult elő, s egy fejről aligha állapítható meg, hogy tehén, bika vagy ökör-e, ezek ábrázolását itt semmi nem indokolná. Tudjuk viszont, hogy Bélát pogány nevén Bölénynek, Bölénybikának vagy röviden Bikának hívták. Ez utóbbi ott van az apátságnak adományozott három szőlő egyikének nevében is. Logikus tehát, ha - az írástudatlan templomjárók felvilágosítására - éppen az alapító jelképét ábrázolja az állatfő. Ráadásul ugyanezen a faragványon található a jobb kéz ökle, mely - ha rontáselhárító gonoszűző is másutt - itt a hatatom és erő jelképe. Nagy kérdés, kiknek; s ezzel az is, miért itt létesült az apátság? A pécsi püspökség (s benne megyénk) 1009- es alapítását összefüggésbe hozzák az úgynevezett fekete magyarok megtérítésével Róluk feltételezik, hogy a Sárközben (is) éltek, és sokáig tartották a nemzetségi tagozódást, s ezzel a pogány szokásokat. Mivel Béla 1061- ben éppen pogánylázadást leverve alapította itt az apátságot, nyilvánvalóan erejét kívánta szimbolizálni a korban hatalmasnak számító épülettel - éppen a fekete magyarok határterületén. Dr. Töttős Gábor Ódon időben DECEMBER 6-ÁN 950 éve, 1060- ban megkoronázták I. Bélát, a szekszárdi apátság alapítóját. DECEMBER 7-ÉN sajtónk irta az azóta elveszett szőlődíszes szekszárdi bírói botról. 100 éve, 1910- ben földink, Szigeth Gábor mérnök a ferencvárosi gázgyári üzemvezető lett. DECEMBER 8-ÁN 115 éve, 1895- ben a Vasárnapi Újság említi követünket, Bezerédj Istvánt, aki 1843- ban támogatta a nőemancipációt. DECEMBER 9-ÉN 105 éve, 1905- ben Börcsök József késes és müköszörűs üzletet nyitott a Kaszinóbazárban. DECEMBER ÍO-ÉN 125 éve, 1885-ben az USA-ban Providance Morning Star újságja az ott szereplő szekszárdi Garai Ferkó cigányzenekaráról írt. 115 éve, 1895-ben született Török Sophie, Babits felesége. 40 éve, 1970-ben halt meg Lázár Pál festőművész-tanárunk. DECEMBER 11-ÉN 100 éve, 1910-ben elhunyt Somogyi Gábor mérnök: ‘48-’49-ben 37 csatában küzdött, s 1860 után nálunk dolgozott. DECEMBER 12-ÉN 125 éve, 1885-ben az alispán új árszabályt adott ki a szekszárdi vám- híd díjtételeiről. EVANGÉLIUM Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét! (Mt 3,1-12) Keresztelő János kemény felszólítással kezdi útkészítését: „Térjetek meg, elközelegett a mennyek országa!” Fontos, hogy Jézushoz csak a bűnbánat útján közeledhetünk. Mi a bűn? Egyházunk azt tanítja, hogy a bűn az, ha olyat teszünk, amit Isten tilt, vagyis az ő parancsainak a meg nem tartása, a bűn. A bűn mindannyiunkban megfogan, kifejlődik hatalmába ejt, és birtokolni akar. A bűnömmel, hatással vagyok a környezetemre, vagyis az én bűnöm nemcsak nekem árt, hanem tönkretesz más embereket és emberi közösségeket, családot, munkahelyet, stb. Ezért kell fölkelni a bűneinkből, a kicsinek vélt bűnökből is, mert sok kicsi sokra megy, és előbb utóbb, ha a kicsire nem figyelek, a nagyot is nehezen veszem észre. Az a szerencsés ember, aki be tudja látni, hogy rossz úton jár, és ki tudja mondani: Ha még egyszer újra kezdenék, mindent másképp tennék. Nekünk, katolikusoknak óriási kincsünk a szentgyónás. A Reformátusok lapjában jelent meg több mint 20 éve következő vélemény: „Ideje volna a bátor önvizsgálatnak. Gondoljunk a katolikus egyház gyóntató gyakorlatára: Nem kellene belátnunk, hogy mi a fürdővízzel a gyereket is kiöntöttük? Mi, protestánsok Istentiszteleteinken közösen megvalljuk, hogy bűnösök vagyunk. Ezzel szemben a katolikus hivő, aki gyónni megy a papjához, kész arra, hogy egyenként nevén nevezze a bűneit. Ő nem áltáléiban, hanem konkrétan bűnös, és ilyen módon személyre szólóan felszabadul a konkrét bűnének nyomasztó terhétől. Mi viszont meghirdetjük az egyetemes bűnbocsánatot olyanoknak is, akik soha egyetlen konkrét bűnüket nem vallották meg.” (1989. dec. 3.) Ezért köszönjük meg Istennek, hogy mi, katolikusok személyesen vallhatjuk meg bűneinket és hallhatjuk a feloldozó szavakat: És én feloldozlak téged bűneidtől. Isten megbocsátotta bűneidet, menj békével! Milyen megkönnyebbülés ez, amikor ezeket halljuk a gyóntató pap szájából. Keresztelő János figyelmeztet: „Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét!” Meg kell térni, de hogyan? Nem elegendő csak gondolatainkban, bensőnkben megtérni, ennek a belső fordulatnak külső jelét is kell adni. Ennek a megtérésnek az egyik külső jele, hogy a szívünk mélyéből az Isten felé fordulunk, vagyis imádkozunk. Imádság nélkül nincs igazi és mély megtérés. A másik külső jel, hogy a megtért ember elkezd törődni a másik emberrel, a szegénnyel, a rászorulóval. Igyekszik a másikban meglátni Jézust, és ahol tud, segít a másik emberen. A megtérés igazi ismertető jegyei, ha a Lélek gyümölcseit teremjük életünkben. A békességet, jóságot, alázatosságot, szelídséget, türelmet, stb. Ha így élünk, akkor nemcsak saját életünket tehetjük szebbé, hanem a környezetem életét is, alakítom a körülöttem lévő világot is szebbé teszem, és ez által lehetek én Isten teremtő jóságának az eszköze. Ámen Bacsmai László plébános Adventi lelkigyakorlat December 10-12-ig, péntektől vasárnapig este 6 órakor lesznek a lel- kigyakorlatos beszédek a belvárosi templomban, előtte 5 órától gyónási lehetőség. Lelkigyakorlat-vezető: Hegedűs János, tamási plébános atya, a város szülötte. Mindenkit szeretettel várunk.
