Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-11-28 / 42. szám

2010. november 28. IRODALOM SZEKSZÁRDI m$4rnap 9 Édes az otthon Mikor a szőlő leve buggyan bámul a fanyar berkeibe, kalászt szentel a dűlő utján az Egyház, az Isten menye, nap arany sávot vet a falra s a vidám iskolásfiuk táskafület lóbálló rajfa a tanteremből rétre fut: édes az otthon. Mikor a zsaluk leeresztve, mert félhomály kell. nem üveg, Lord hős kövön, nyelvet eresztve hemperg -és áll a légysüveg; keresztúlnál hol tócsa poccsant máskor, most por füstölg eléd: izzadtan áll meg s levest loccsant az ebédet tivő cseléd: édes az otthon. Mikor a nappal megin' enyhe, mikor az ember újra vig mikor csupán a beteg renyhe, amikor a diót térik, mikor szellőztetik a pincét s a gazda a tanyán időz: őrizni a hegyeknek kincsét fényes fokossal jár a csősz: édes az otthon. S mikor a kályha tüze pattog mikor a szoba jő meleg, halkan a régi óm kattog s jégcsapot olvaszt a gyerek: benn nyájas körtől víg az asztal s a meghitt lámpa gyűl korán, bár új hó ablaknál marasztal merengni lepkezáporán: édes az otthon. Babits Mihály 127 éve Babits Százhuszonhét éve született Ba­bits Mihály, teljes nevén Babits Mihály László Ákos költő, iroda­lomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom je­lentős alakja, a Nyugat első nem­zedékének tagja, városunk iro­dalmi kiválósága. 1883. november 26-án született, erő­sen vallásos értelmiségi család gyer­mekeként. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratko­zott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain is­merkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival 1900-tól kezdett ver-. seket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon diplomázott. Ba­ján, Szekszárdon, Fogarason, Újpes­ten és Budapesten tanított. Első mű­veivel a Holnap című antológiában je­lent meg (1908). 1908-ban Itáliába utazott, és ekkor határozta el az Iste­ni színjáték lefordítását. 1909-ben je­lenik meg első kötete (Levelek íris ko­szorújából). 1911 folyamán jelent meg második kötete (Herceg, hátha megjön a tél is). 1911-től az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba he­lyezték át. 1912-ben kezdte a Dante- fordítást. 1913-ban jelenik meg fantasztikus regénye, A gólyakalifa. Egy verse ürü­gyén játszottam a kezével) hazafiat- lansággal vádolták, fegyelmi indult el­lene, elvesztette tanári állásáé nyug- díjaztatta magát. 1916-ban megjele­nik harmadik verseskötete, a Recitativ. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, ké­sőbb megfosztják ettől az állásától is. 1919-ben írta az 1990-ig cenzúrázott Szíttál-e lassú mérgeket című verséé amelyben a tanácsköztársaság jelsza­vait leplezi le, az ellentmondásokat tárja feL A Magyar költő 1919-ben cí­született Mihály mű versében mindenféle diktatúrá­tól elhatárolja magát. 1920-ban Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal lefordítja Baudelaire-t. 1921 folyamán összehá­zasodik Tanner Honával 1933-ban írja utolsó regényét, a hátborzongató antiutópiát, Elza piló­ta, vagy a tökéletes társadalom cím­mel 1927-ben meghalt Baumgarten Ferenc, aki végrendeletében alapít­ványt hozott létre a rossz sorsú költők számára. A kuratórium elnöke Babits volt. 1929-től főszerkesztője a Nyugat­nak. Lírájában egyre jobban látszott mind pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozott, hogy gégerá­kot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tud beszélné beszélgető füzetén keresz­tül érintkezik a külvilággal 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én Bu­dapesten halt meg. Rajzokkal is emlékeztek Összesen 284 rajz érkezett a megyei Babits-rajzversenyre, amit a költő ne­vét viselő általános iskola rendezett. A Babits Mihály Versmondó Verseny mindkét kategóriájában 8-8 tanuló vett részt. A Babits-rajzversenyt általános is­kolás diákoknak hirdették meg, a megmérettetésen az 1. évfolyamo­soknál Gobi Bettina, a Bátaszék- ALsónyék-Pörböly Általános Iskola di­ákja lett az első. Különdíjat Szabolcsi Tibor, a Babits tanulója kapott. A má­sodikosoknál a babitsos Falusi Hanga lett az első, a különdíjat Verebi Zsu­zsanna, a Baka iskola diákja kapta. A 3- évfolyamon első Faragó Fanni lett Bátaszékről különdíjas a Babits- ban tanuló Gruber Mátyás. A negye­dikeseknél első lett Kölliker Viktória a Babitsból különdíjas Bíró Ágnes Bátaszékről és Pirisa Botond a Babits­ból Az 5. évfolyamon Kis Patrik adta a legszebb rajzot, ő is bátaszéki tanuló. A hatodikosoknál a babitsos Solymosi Zsófia rajza nyerte el legjob­ban Kovács Tibor művésztanár tet­szését. A hetedikeseknél a szintén bátaszéki Nyerges Imre nyert, míg a végzősök között Túri Anna, a Babits iskola diákja volt a legügyesebb. Eb­ben a kategóriában is kiosztottak egy különdíjat, amit a bátaszéki Gerhát Mária érdemelt ki. RT A Babits-líra viszonya a modernséghez A november 19-én, a PTE Illyés Gyula pedagógiai főiskola vado­natúj szárnyának előadótermé­ben megrendezett irodalmi kon­ferencián több, neves előadó mellett Gintli Tibor, az ELTE do­cense Babits Mihály költészeté­nek modernségéről értekezett. Gyimóthy Levente „Az utóbbi időben annak jelentősé­ge, hogyan viszonyul a Babits líra a modernséghez, jelentősen megkér­dőjeleződni látszott irodalomtudo­mányi szinten” - vezette fel témáját Gintli Tibor. Mint azt a szakember felvázolta, az okok az utóbbi két év­tizedben keresendők, mely eltelt idő során a költő életművének tárgyalá­sa egyoldalú, tendenciózus volt, s így leértékelődött, mível Babits avitt ha­gyománytudatát erőltette. Az előadó úgy gondolja, Babits ko­rai költészete - a Baudelaire-szerű versek (lásd Baudelaire: Romlás virá­gai) okán is - sokszor közelebb áll az európai lírai modernséghez (!), mint Ady életműve. A „Levelek íris koszorújából” (1902-08), vagy az 1925-ös „Sziget és tenger” kötetig bezárólag pontosan a modernitás tendenciáját követi, hiszen egyfajta műalkotásként tárul elénk az anyag mondanivalója, utóbbiban feltűnő­en változó szótagszámokkal. A „Himnusz íriszhez” versében a sok­féleség képhalmozó technikáját kö­veti, melyben Schopenhauer gondo­latvilága tükröződik a professzor szerint. E kötetben az ókori síremléktől az aszklepiadészi sorokon át a szabad versig egyébként minden felbukkan. A fekete, sötét, homályos képek pe­dig verseiben a lemondás, a moniz- mus ( a görög „monasz” egyedüli szó­ból ered, mely a valóságnak csak egyik nemét ismeri el) a végtelen lét képzetét keltik. Modernségét az is mutatja, hogy korai verseiben a pozí­ció gondos megszervezése felé for­dult. Babitsnál ezekben a versekben felvetődik a kérdés: lehetségese a sokféleség egyidejű megragadása, avagy az egyféleség a jó irány. Ezek a kérdések - ahogy Gintli Ti­bor vallja - radikálisan új értelmezési síkját nyitják meg Babits költészeté­nek. A korai Babits-versekből áradó modernséget a fokozott önreflexióra (önmagunkról való gondolkodás) va­ló hajlam is „érezteti”. Az adjunktus szerint Nietsche hatása is számottevő az újpogányság gondolatvilága tekin­tetében, ugyanúgy, mint Schopen­hauer metafizikus gondolkodásának hatása e korai kötetekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom