Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-11-28 / 42. szám

2010. november 2E ÓDON DERŰ 257. Kis megyei dekameron H a Boccaccio történetesen nem a maga korában Itáliá­ban, hanem kies Tolnánk­ban élt volna a XIX. században, ked­ves és humoros történetekkel, akkor is megtelt volna valahogy jeles gyűj­teménye. Az egyiket a Tolnavármegye közöl­te 1900. november 4-én, A kajdacsi nótárius búcsúztatója címet viseli, s a szekszárdi gyökerekkel rendelkező Zsigmond Imre a szerzője. A „volt jegyzőt 1861-ben a kajdacsiak valóság­gal kivitték a faluból, bútorával, min­denével egyetemben. A falu nótáriusa elkeseredésében búcsúzó verset írt..” Ennek első felében volt szolgálati he­lyét csepüli, vagyis a Szodoma képét mutató faluról ír 42 sort. Ezután 36 soros átkot szór az őt kivető közösség­re, imigyen: „Szakadjon reátok a házgerendá­tok, / ínséggel küzdjetek ti és uno­kátok; / Dárdával döfődjék az oldal­bordátok, / Akassza fel magát az öreg bírátok! / A Sió mentében, hol halak és rákok / Számotokra nőttek, most tüzes sárkányok / Teremjenek, s minden pereputtyátok / Falják fel - s végre jöjjön a sor rátok! / Vad eg­rest teremjen a szőlőindátok, / A sze­gen üresen lógjon tarisznyátok. / Paptok és mestertek komenciós bé­re / Kerüljön a nemes vármegye ke­zére, / A hóhér kötele kopjon el raj­tatok, / Amért kitettétek szegény nótárostok! / Lopjátok el egymás két szeme világát, / Hogy ne lássa többé sógor a komáját! / Fenekestől álljon fölfelé falutok, / Sóstenger fakadjon rá, mikor alusztok. / Eszetekbe jus­son szegény nótárustok, / Kit a falu­végre ti kihurcoltatok. / Infámis nép volt a kutyafejű tatár, / Máig is nyögi azt az országos határ: / De A jól idomított férj (Jankó János rajza) Szentlőrinc s Dorog nem nyögte oly nagyon, / Mint mióta Kajdacs szom­szédságban vagyon. / Járjatok nyár­ban is ködmenbe, bundába, / Hogy a mennykő üssön bábátok markába: / Mért nem fojtogatott a barna Sióba, / Vesztetek volna meg körme között sorba! / Sintér koszorúzza meg a fej­fátok, / Az Isten áldása ne szállhas­son rátok. / Örültök! Jól tudom! hogy tova kell menni: / S nem szük­ség ti néktek kocsibért fizetni. / Kö­szönöm is immár, hogy kihurcolta­tok, / Mert ily zsivány nép közt lakni sem akarok!” Ha némiképp sajnáljuk is, hogy a későbbi búcsúzó jegyzők nem hagy­tak maguk után hasonló versezetet, azért kissé föllélegzünk, amikor az átoksor végére érünk. Akad azonban olyan, aki egész életében hordozza ke­resztjét. A paksi kötődésű Pesti Miksa a Szekszárd Vidéke 1890. október 16-i számában egy ilyet kapott lencsevég­re. „Hogy a férjek papucs alatt állanak, ez nemcsak a színpadon jő elő, de az életben is, mégpedig nem ritkán... Mi­nap a Duna partján, este, sok sétáló je­lenlétében egy igen kedélyes családje­lenet játszódott le. Egy német napszá­mossal összeveszett neje, s ámbár a fa­ter familias óriás termetű, az asszony pedig vézna kis menyecske volt, ez utóbbi férje urát oly derekasan meg­rakta, hogy egy ezreddobosnak is be­csületére vált volna. És a férj? Mint egy bárány, oly türel­mesen állt, és fogadta gyöngéd felesé­gének ezen szerelmi vallomásait. Csak egyszer mondá angyalszelíd hangon: - Aber Fánni, schlage mich nicht, ich bin ja der Mann! (De, Fáni, ne üss, hiszen én volnék a férj!) Az asszony meg annál behatóbban gya­korolta fennhatóságát.” Az egykori jámbor szekszárdiakról meg bizonyosan Pakson példálóztak... Lanius Excubitor Ódon időben NOVEMBER 29-ÉN 110 éve, 1900-ban Rátkay László képvi­selő a budai királyi fogadáson a szekszárdi bort is emlegette. 105 éve, 1905-ben szülöttünk, Leopold Lajos írt cikket az agrár- szocialista mozgalmakról. NOVEMBER 30-ÁN 145 éve, 1865-ben Zsigmond János ta­nár, földrajzi írónk, született itt, és 75 éve, 1935-ben Csabg Zsolt szociográfus, Író. DECEMBER 1-JÉN 115 éve, 1895-ben született Gereöffy Gé­za csendőr őrnagy: verskötetet adott ki városunkban. 65 éve, 1945-ben hunyt el Babits Mihályné, a költő édesanyja. DECEMBER 2-ÁN 85 éve, 1925- ben a megyei tanítók itteni gyűlé­sükön tiltakoztak az őket vissza­minősítő kormányrendelet ellen. DECEMBER 3-ÁN 140 éve, 1870-ben a sajtó irta: „Liszt Fe­renc a Nemzeti Dalkör zászló- avatásán magyarul mondta: Él­jen a haza!, s ezt valószínűleg Szekszárdon tanulta.” DECEMBER 4-ÉN 225 éve, 1785-ben avatták föl református templomunkat. DECEMBER 5-ÉN 140 éve, 1870-ben Liszt Ferenc Szek­szárdon írt müvét, a Mosonyi gyászmenetét már nyomtatták. gyűrni Frissen préselt gyümölcslé Zöldségesek-----------------------------------------~ He gedűs Zöldséges A piactéren I Zöldség-gyümölcs Ároku 1. Sarki Zöldség-gyümölcs Kadarka u Loczi Food Kft. Tinódi u., Arany J. u. Zöldség-gyümölcs Földhivatalnál és a fasoron Szavazhat az MMS honlapjára A város kiemelkedő művészeti együt­tese címmel rendelkező, immár tizen­két éve működő Szekszárdi Mozgás- művészeti Stúdió Közhasznú Egyesü­let benevezett az év honlapja pályázat­ra. Akinek elnyerte a tetszését weboldaluk, az mms.szekszardon.hu, vagy a www.azevhonlapja.hu oldalon szavazhat rájuk. SZEKSZÁRDON a városközpontban, téglaépületben, I. emeleti, 30 m2-es, távfűtéses garzonlakás eladó. Érdek­lődni: 06-20/916-52-34. BOLTBERENDEZÉS - üveges vitrinek­kel, alul fiókokkal vagy tolóajtóval, vala­mint üvegfelületü pulttal és fiókrend­szerrel - eladó. Érdeklődni: 20/9- 165-234 telefonszámon. GYERMEK-angoloktatásra partnereket keresünk. Tel.: 06-70-312-0761. Megkezdtük szezonális termékeink árusítását. (bőrös félsertés, 70%-os kolbászhús, nyers sonka - szalonna, sózott és műbelek) Rirkahire Qflfl Ff/icfl Egyéb aktuális akcióink üzleteink hirdetőtábláin. Kedvezményre Jogosító kuponköd a honlapunkon! www.heberlinghusboltok.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom