Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-01-10 / 1. szám

2010. január 10. KAVE DUPLA HABBAL Űj esztendő, új élet(ek) SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Dr. Kőszegi László, a Balassa János Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának főorvosa és Soponyainé Végh Sára szülésznő. Ők ketten segítették világra a 2010-es esztendő első szekszárdi újszülöttjét, Antalné Pal­kó Mária tanítónő gyermekét. A csöppség január 1-jén, 13.50 óra­kor, 2890 grammal látta meg a napvilágot, és szüleitől a Péter ne­vet kapta. Egy férfi: Dr. Kőszegi Ferenc Egy nő: Soponyainé Végh Sára- Tavaly jubilált, három évtized egy felemelő hivatásban, lépcsőfo­kokkal, elismerésekkel Kérhetem egy kis visszatekintésre?A születé­sek száma miképp alakult az utób­bi évtizedekben?- A három évtized alatt a felére csökkent a születések száma, bár az utóbbi pár évben inkább stagnál.- Az édesanyák életkorában is tör­tént változás?- Régebben ritkán, manapság gyakrabban fordul elő, hogy több hölgy szül 30 éves kora után, és ritkán akár 40 évesen is. Olyan is előfordul, hogy a már felnőtt gyermekek után a házaspár újra kis babára vágyik. Ma­napság sok hölgy, illetve pár gondol­kodik úgy, hogy először megfelelő anyagi biztonságot teremt, s csak ez­után vállal gyereket, gyerekeket.- Egy-két évtizeddel ezelőtt szinte nem volt kérdés, hogy a kismatna a terhessége első hónapjától táp­pénzre ment. Ma ez miképp ala­kul?- Akad egy réteg, aki még akkor is dolgozni akar, ha nem teljesen egészsé­ges a terhessége, miután félti az állását, egzisztenciáját. Akad, aki utánanéz, anyagilag hogy jár jobban, míg mások alig várják, hogy a terhesség alatt ott­hon maradhassanak, akár „mondvacsi­nált” panaszokkal is. Mi orvosok ezt nem kérdőjelezhetjük meg.- Új influenza. Erről szólnak a hí­rek a nap 24 órájában, s ezen belül is a várandós anyukák oltásának fontosságáról..- A Szakmai Kollégium és az ANTSZ javasolja a védőoltást. A tapasztala­tunk az, hogy növekedik az oltást ké­rők száma a kismamák körében. Aki osztályunkra kerül, azt nyilatkoztat­juk, hogy kívánja-e beoltatni magát, il­letve felajánljuk az oltás lehetőségét. Miután az újszülötteket nem lehet ol­tani, így a terhesség későbbi időszaká­ban is érdemes kérni az oltást, ugyan­is az anyatejjel a védőanyag átkerül a gyermek szervezetébe is.- Botrány kíséri, mégis igény mu­tatkozik rá: mi a véleménye az ott­hon szüléssel kapcsolatban?- Egy szülésnél bármikor történ­hetnek olyan akut események, amire nem lehet egy lakásban felkészülni. Igény mutatkozik rá, de jómagam nem javasolnám az otthoni szülést. Vannak nálunk is olyan törekvések, hogy a kórházban legyenek otthono­sak a körülmények. Ezeknek a to­vábbfejlesztése lenne szerintem in­kább a követendő cél.- Több császármetszésről is halla­ni, mint évekkel ezelőtt...- Valóban emelkedett a számuk, amelynek az oka összetett. Az ultra­hangos vizsgálatok sok esetben olyan rendellenességet mutatnak ki, amely indokolttá teszi a császármetszést. Ez minden esetben a gyermek és az anya biztonsága miatt történik. A műszere­zettség sokat változott, fejlődött, így már a korai vizsgálatoknál ki lehet szűrni a problémákat.- Három évtized után, milyen érzés, amikor kezében tart egy új életet?- A szakmai része rutinszerű, amit az évek hoztak magukkal. Az emberi része változik, hiszen minden szülés más, ahogy mások az anyák is. Egy va­lami nem változik: minden születés él­mény és felemelő érzés. • - A véletlen hozta úgy, hogy az év ! első szülésénél két olyan ember se- j gített, akik több mint három évti- ! zede mesterei ennek a hivatásnak. ■ Mi változott ez alatt az idő alatt? J - Minden, ahogy a világ is körülöt- j tünk. Nemcsak a szülő nők, a szülés- 1 hez való hozzáállás is változott. A fi- ; gyelem változatlan, de sokkal megen- ! gedőbb. „Gyengéd szülésnek” hivjuk, j ami azt jelenti, hogy végig ellenőriz- ! zük monitoron a gyermek szívhang- ; ját vajúdás közben, viszont a szülő 1 kismama kedve szerint akár labdával ; enyhítheti fájdalmát, sőt az apukák ! ilyenkor sétálnak velük, lelkileg és fi- [ zikailag is támogatják párjukat. Ez a í szülés előtt és alatt is jellemző. Ami ; még változott, hogy akadnak olyan ! szülő nők, akik minden segítséget ke- J vésnek találnak. Sokan fegyelmezet- ! lenek, sok mindent megengednek [ maguknak, holott a szabályok éppen í az ő érdekükben születtek meg, s [ ezeknek a betartása mindenki számá- ' ra kötelező. j - Ha már az apukákat említetted, ! sok az apás szülés? Neked, mi er- | ről a véleményed, tapasztalatod?- Sokan igénylik. Jó véleményem j van róla, viszont hozzáteszem: nem ! minden férfi alkalmas arra, hogy vé- ; gigéljen egy szülést. Ezt persze nem I szabad hibaként felróni, hiszen nem Három évtizede segítenek világra kis embereket vagyunk egyformák. Akad, aki a vér látványától rosszul les?, márpedig a szülés alatt nem tudunk ájult apukák­kal foglalkozni. A többségük azon­ban sokat segít a jelenlétükkel, a nyugtató szavaikkal, a lelki és fizikai támasszal a kismamának. Ilyenkor lát­szik, hogy két ember mennyire szere­ti egymást, mennyire várták azt a kis életet. Sokszor vagyunk tanúi olyan boldogságnak, hogy mi - akik igazán „edzettek” vagyunk - is elérzékenyü- lünk. Ez főleg olyan szülések után for­dul elő, ahol egy nehéz, vagy több nem sikerült terhesség után, esetíeg egy komplikált szülést követően szü­letik egy egészséges gyermek. Akkor bizony mindannyiunk szeme könny­be lábad...- Az utónév-divat állandóan vál­tozik. Jelenleg milyen neveket ré­szesítenek előnyben a szülők?- Egyre inkább előtérbe kerülnek az ősi magyar utónevek. A várandós anyukák 95 %-a előre tudja a gyer­mek nemét, ezért már biztos a név- választása. Akad azonban olyan kis­mama, aki nem tud dönteni, mert több utónév is tetszik neki, s ilyen­kor kéri a szülésben résztvevők se­gítségét. Szívesen teszünk eleget a kérésnek.- A szülésznő szerepe nagyon meghatározó, hiszen ő az, aki vé­gigkíséri a szülést az első pilla­nattól a gyermek világrajövetelé­ig. Van-e a hivatásotokban után­pótlás?- Sajnos a megyében nincs szülész­nő-képzés. Kevesen választják ezt a hivatást, hiszen nálunk az ünnepek is olyanok, mint a hétköznapok. Más­részt egy lelkileg, szellemileg, fizikai­lag nagyon megterhelő tevékenység, amit 12 órában végzünk, s ezt a hosz- szú műszakot már 28 évvel ezelőtt vezették be. A fizetés pedig... Ahogy az egész egészségügyben: kevés. A „legszebb” fizetség azonban a mi hi­vatásunknak van, amikor egy egész­séges anya egészséges gyermekkel a karján tér haza otthonába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom