Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-02-22 / 7. szám
2009. február 22. SZEKSZÁRDI Menthetetlen Munkácsy-képek? A világhírű magyar művész festményei a restaurátor szemével Munkácsy Mihály Zálogház című festménye az elsötétedett lakkréteg eltávolítását követően „kivilágosodott” Munkácsy Mihály a Siralomháztól a Miltonig eltelt nem egészen nyolc esztendőben festett művei már elkészültük után hihetetlenül gyors romlásnak indultak. Feketedni kezdtek. Ma már csak sejthető eredeti jellegük, színeik, részletgazdagságuk. Kovács Etelka Erről és a Munkácsy-képek más állagmegóvási, restaurálási kérdéseiről beszéltvetítéssel színesített előadásában február 12-én Velledits Lajos, aki 1984- 1987 között a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezető restaurátoraként a mindenre kiterjedő, úgynevezett „aszfaltos vizsgálatokat" végezte a galéria teljes Munkácsy-képállományán. A vizsgálatok során kiderült, hogy a képek egy csoportján lényegesen lehet javítani. Ezek közé tartozott a Tépéscsinálók, a Zálogház és a Műterem, amelyek az elsötétedett lakkréteg eltávolítása után kivilágosodtak. A többi festményt viszont jó, ha a jelenlegi állapotában sikerül megőrizni. Rengeteg röntgenfelvételt készítettek a képekről, ezek számos érdekességet mutattak. Láthatóvá vált, Munkácsy hogyan építette fel műveit. Megállapították például, hogy a művész feleségének portréján kialakult csúnya, a formákat nyomon követhetetlenné tevő, krokodilpáncét- szerű felület azért jött létre, mert a „két ülésből'’ festett kép modellje először egy sötét mellényt viselt fehér blúzzal, másodszor egy nagyobb dekoltázst mutató ruhát, így az egész fehér blúzt át kellett festeni a Munkácsy által alapozáshoz használt sötét színű masszával, majd erre modellálni a testszíneket. A festészeti iskolák szabályai szerint vastagon felvitt ólomfehér nagyon stabil kötést eredményez, amin nem tud változtatni ez a sötét színű massza, a vékonyan felvitt sötét részek viszont tűnnek el. Ahogy Munkácsy mondta, a „bitümöt” használta alapozáshoz. Ezt a barna masszát több rétegben, vastagon kente fel. A még aszfaltalapozással készült Siralomház eladása után a művész átköltözött Párizsba, ahol változott az anyaghasználata. Még fellelhetjük az aszfaltot, lenolajjal erősen hígítva, masztix gyantával és terpentinnel. A Tépéscsinálókban azonban egyáltalán nem találjuk meg az aszfaltot, ehelyett méhviaszt alkalmazott a legnagyobb mennyiségben. A következő képekben ez az alapozás ismétlődik. A lenolaj száradása során oxigént vesz fel, ezzel a térfogata 30-40 százalékkal megnő, majd ugyanennyivel összezsugorodik, és „összegyűri” a felvitt alapozásréteget. Ez a folyamat rontja a Munkácsy-képeket. Kialakulnak a Munkácsyra jellemző korai repedéshálók, amelyek a kötőanyag száradásakor lépnek fel. A XIX. századból ránk maradt festészeti „receptgyűjteményekben" két Munkácsyéhoz hasonló alapozást találunk. Ezek alkotóelemei közül a méhviasz terpentinben, illetve alkoholban oldható, a gumiarábikum pedig vízben, tehát nem alakulhat ki belőlük stabil vegyület. Ha a festékréteg instabil alapozásra kerül, megindul a mozgása az alapozással együtt, ezért veszítünk el egy csomó részletet. Megismerték azokat az anyagokat, amelyek a Munkácsy-képeknél a károsodást okozzák, de hiányoznak a modellkísérletek ezek romlási folyamatának feltérképezéséhez. A kutatás 1987-ben leállt. Maga Munkácsy is észrevette képeinek gyors pusztulását, ezért változtatott anyaghasználatán. Miután felhagyott a festmények romlását okozó aszfalt tartalmú alapozás alkalmazásával magyar tárgyú képeket már nem festett. A szalonok világának festőiségét, megcsillanó fényeit vitte vászonra. A XIX. században a festő céhmesterből önálló művészegyéniséggé nőtte ki magát, akadémiákon szerezte ismereteit. Már nem támaszkodott a céhes hagyományokra, de még a XX. század elején megjelenő festészeti anyagtant sem tehette magáévá. Ebben az időszakban fordulnak elő ilyen furcsa kötőanyagok, egymásnak adogatott „konyhareceptek”. Mindez egy olyan festői felfogással is párosult, amely szerette a sötét, rejtelmes, romantikus hangulatokat. ZENESAROK FIATAL TEHETSÉGEK A KAMARAZENEKAR ÉLÉN A Szekszárdi Kamarazenekar folytatja a fiatal tehetségek támogatását, felkarolását, amely az elmúlt években hagyományává vált. A Filharmónia Déldunántúli Kht. és a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza közös rendezésében a kamarazenekar február 24-én (kedd) 19 30 órakor a Garay gimnázium dísztermében tartja koncertjét. Jegyek 1000 Ft-os áron a helyszínen válthatók. Közreműködnek: Szilágyi Anna (hegedű), Szabó Laura (gordonka), Ács Dávid és Dobszay Péter (orgona). Művészeti vezető: Földesi Lajos. NÖVENDÉKHANGVERSENY A ZENEISKOLÁBAN A Liszt Ferenc Zeneiskola február 24- én (kedd) 17.30 órai kezdettel rendezi soron következő koncertjét, melyen többek között Pachelbel, Kabalevsz- kij, Sosztakovics, Szordikovszki, Cardoso és Chopin darabjai csendülnek fel a tanulók előadásában. • FAFÚVÓSOK FARSANGI KAVALKÁDJA Könnyed hangulatú, farsangi koncertre várják a zeneszeretőket február 26- án (csütörtök) 18 órára a Liszt Ferenc Zeneiskola nagytermébe. Az intézmény fúvós növendékei és a tanszakon tanító kollégák csupa könnyed zenedarabbal készülnek: Doppler, Popp, Johann Strauss, Debussy és Horovitz műveit mutatják be. A belépés mindkét programra ingyenes, a szervezők mindenkit szeretettel várnak! FELHÍVÁS Újjáalakult a Szekszárdi Madrigálkórus Egyesület vezetősége. A tagság elfogadta a 2009. évi programot, amelyben több közcélú hangverseny és a spittali, rangos nemzetközi kórusversenyre való utazás is szerepel E célok megvalósításához kérik a kórusmuzsika kedvelőinek támogatását. Adószámuk: 19233095-1-17. Busómaszkok és készítőik Fotókiállítás nyílt a A Mohácsi kézműves mesterek 2009 címmel kedden délután az Ily- lyés Gyula Megyei Könyvtárban megnyílott fotókiállításon Szökőcs Béla az élő népszokást és a maszkfaragó mestereket mutatja be képein. A számos érdeklődő figyelmébe dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató ajánlotta a fényképeket, a kellő hangulatot a Bartina Zenekar teremtet- . te meg. A télűző eredetmagyarázattal és a törökök elűzését felemlegető mítosszal egyaránt büszkélkedő, mára nemzetközi karnevállá szélesedett busójárás az idei évben február 19-től 24-ig tart. Körülményeinek, hátterének eddig kevéssé ismert jelenségeivel ismertet meg Szökőcs Béla fotósorozata, amely március 10-ig látható a könyvtár portagalériáján. - kp megyei könyvtárban Balázs Kovács Sándor néprajz- kutató nyitotta meg a tárlatot i
