Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-02-22 / 7. szám
2009. február 22. * SZEKSZÁRDI VA8ÄRNAP HÉTRŐL HÉTRE Pali bácsi katartikus emlékei Jubileumi ünnepségre készül a POFOSZ megyei szervezete Töttős Pali bácsi közel a 89-hez is aktív: most éppen a POFOSZ jubileumi ünnepségét szervezi Töttős Pali bácsi a maga 88 és fél évével (július elsején tölti be a 89-et) újabb jeles jubileumra készül: a Politikai Foglyok Országos Szövetsége megyei szervezete - melynek 1998 óta elnöke - megalakulásának huszadik évfordulójára készül. Bálint György Február 24-én lesz húszéves a POFOSZ, egy nappal később pedig a kommunista diktatúra üldözöttjeire, áldozataira emlékezünk minden évben. Töttős Pál gyorsan hozzáteszi: lesz ám megyei ünnepség is 28-án, már meg is szervezte. Az esemény fénypontjának számít hét újabb megyei „56-os” állami kitüntetése, amit ő ad át. Az ünnepi szónok Deák Gábor lesz, beszédet mond a megyei közgyűlés alelnöke, dr. Pálos Miklós is. Pali bácsi emlékképeiben sokszor megelevenedik az 1988-as esztendő, amikor a változás szele már érződött, de azért szervezkedni a gumibotok, a bukófélben levő kommunista rezsim kiszámíthatatlan reagálása mellett lehetett csak, vállalva a szankcionálás, a büntetés ódiumát. Mint mondja: nagyon izgalmas, számára sikerélményekkel teli esztendő volt ez, aminek gyümölcseként az országban elsőként Tolnában szerveződött meg az akkor még nem létező POFOSZ. Hely- történészek, politikatörténettel foglalkozók, figyelem: a szekszárdi veteránok négy hónappal megelőzték az országos szervezet zászlóbontását! Szekszárdon tartották az első legális '56-os megemlékezést- A lakitelki első, sátras megmozdulások idején mi magunk is szervezkedtünk: 1988-ban létrehoztuk a mi kis többpárti kerékasztalunkat. A kisgazdák részéről Kapitány Feri meg én, az MDF-ből Say Pista, a szociáldemokratáktól Kis Pál Pista volt jelen, de ott volt az átalakulás előtt álló MSZMP is, amit az új megyei vezető, Jánosi Gyuri képviselt. Akkor még illegálisnak tekinthető gyülekezésünk hírére lejött hozzánk a későbbi MDF szekszárdi származású politikusa, Csengey Dénes is, majd Pető Iván az SZDSZ-től. Mindketten kitartásra, a politikai megalkuvás elvetésére biztattak, no és arra, hogy elsősorban helyi ügyekkel foglalkozzunk. Szervezzük, segítsük elő a békés rendszerváltást.- Találkoztak-e valamiféle ellenállással az itteni állampárt részéről?- Nem, mert az új megyei vezető, Jánosi György már abszolút mást képviselt, mint az elődei. Nyitott volt a változásokra, az ő - meggyőződésem, hogy szociáldemokrata - értékrendje sokat segített abban, hogy 1988-ban a Béla király téren megtarthassuk az országban valószínűleg első legális, engedélyezett '56os megemlékezést, a velejáró kopjafaállítást a mai Szent László-szobor helyén. Vagy ötezren voltak az ünnepségen, ahol a Szekszárdi Nemzeti Forradalmi Bizottság volt elnöke, dr. Tóth Lajos mondta az ünnepi beszédet. Nem volt egyszerű dolog ennek létrejötte, hiszen ekkor a rendőrség még szigorúan leszerelte az ilyen megmozdulásokat, az újságban hetente olvashattunk erről. A már említettekkel megkerestük az akkori tanácselnököt, Kovács Jánost, és kértük, hogy vigye az akkori testület elé, szavazzák meg. Előfordulhatott volna az elutasítás, de nem kis örömünkre ennek éppen az ellenkezője történt. Megelőzve szinte mindenkit az országban, előrevetítve a rendszerváltást, megelőzve négy hónappal az országos POFOSZ megalakulását. Megszereztük a rendőrségi engedélyt is. Ök biztosítást a rendezvényhez nem adtak, de mi negyven fővel megszerveztük magunkat, így semmi gond nem merült fel az ünnepség alatt. Nekem a legfelemelőbb emlékem, élményem volt ez az esemény a rendszerváltás éveiben. Gyakran eszembe jut, felidézem.- Ebben és az ezt követő esztendő ben 68-69 évesen akarva-akaratla- nul belekerült az országos politikai vérkeringésbe. Kisgazda aktivistaként igen gyakran megfordult a fővárosban is.- Nemcsak ott, hanem a Lakitelek mellett emlegetett Balatonszárszóra is többször is elmentem. Itt találkoztam Antall Józseffel, a későbbi miniszterel- nökkeL Aztán meg Pesten többször is. Igen, a történelmi, a Kovács Béla-féle kisgazdapárt újjászervezésén dolgoztunk. Emlékszem, Kapitány Ferivel el is utaztunk Budapestre. Mentünk a Belgrad rakpart 24-ben található székház felé, de már híre ment, hogy civil ruhás őrök nem engednek be senkit. Antall Jóska sem tudott bemenni, bevárt bennünket. Neves útitársunk, aki a történelmi kisgazdapárt újjászervezéséért is dolgozott, figyelemmel kísérte az e tekintetben a háttérben zajló fejleményeket, gyorsan kijelentette: új kisgazdapártnak nem kell megalakulnia, hiszen a régit nem szüntette meg senki. Kisgazda sorskérdések ügyében tanácskozni - mivel a párt székházába nem tudtunk bemenni - a legendás Pilvax Kávéházba mentünk, velünk tartott Antall is. Családi indíttatás, neveltetés okán is nagyon érdekelte a párt újjászerveződése. Kapott is vezetői felkérést tőlünk, akik az ország számos megyéjéből érkeztünk, de ekkor őszintén közölte velünk, hogy e tekintetben már az MDF irányába elkötelezte magát. Töttős Pál a húszéves jubileum okán fájdalmasan szép megemlékezést szeretne. A felkért szereplők már igent mondtak. Egy kicsit azért egyedül érzi majd magát Tolna megye „legöregebb politikusa”. A Nemzeti Forradalmi Bizottság 14 itteni tagjából - nevük a városháza előterében található emléktáblán olvasható - már csak egyedül ő vehet részt az ünnepségen. Pali bácsi imádkozik majd a többiekért is! Koszorúzás a városháza ‘56-os emléktáblájánál
