Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-02-15 / 6. szám
Q SZEKSZÁRDI fASáüWAP HÉTRŐL HÉTRE 2009. február 15. Hagyomány, üzlet vagy ünnep? Egy romantikus paphoz, Valentin atyához köthető az újvilágból induló szokás Sziráki Éva és Ferencz Vilmos Valentin-napon kelnek egybe Legendák sora fűződik a Valen- tin-naphoz, a szerelmesek napjához, amely az egész világon megosztja a közvéleményt, ennek ellenére tartják, ünnepük. Sas Erzsébet A legendák nagy része egy III. században élt papról szól, akit Valentinnak hívtak. Állítólag II. Claudius császár rájött, hogy a nődén férfiak jobb katonák, mint a házasok, ezért megtiltotta a házasságkötést. Valentin atya továbbra is összeadta a párokat, ezért börtönbe vetették, és halálra ítélték. A pap fiatal volt, s beleszeretett a börtönőr lányába. Kivégzése előtt egy szerelemi vallomást küldött neki levél formájában. A vallomást így írta alá: „A Te Valentinod”. Bátorsága és romantikussá- ga miatt ezzel a tettével a középkorban a legnépszerűbb szent lett. A Valentin-nap ünneplésének mai formája a XIX-XX. században alakult ki. Meghódította az egész világot, hiszen szerelmesek mindenhol vannak, s az is természetes emberi tulajdonság, hogy7 különböző formákban szeretnék szerelmüket kimutatni. Régebben üdvözlőkártyákat küldözgettek egymásnak, majd következett a virágajándékozás, végül más, komolyabb ajándékok is sorra kerültek. Európába a XX. századi kufcúrába is beépült. Hazánkban az 1990-es rendszerváltás után kezdett lassan elterjedni. Az Amerikára jellemző nagy felhajtás viszont nálunk elmaradt A tengerentúlon ugyanis már nemcsak a szerelmesek, de a barátok, munkatársak, családtagok is köszöntik egymást, sőt bulikat, bálokat szerveznek. Nálunk ez inkább korlátozódott a szerelmesekre, az ajándékoknál pedig a virágokra és az apró, szerelmet jelképező tárgyakra. Európában és nálunk is sokan ellenzik ennek a napnak a népszerűsítését, úgy gondolják: csak újabb kötelezettség, s csak a virágboltok, gics- cses ajándékok árusai járnak jól vele. Akik viszont szívesen ajándékoznak, és szeretik az ünnepeket, azok örülnek neki. A szerelmesek mindenképpen, hiszen egy nap, amikor semmit sem kell mondani, csak virággal, vagy egy apró ajándékkal kell szerelmük elé állni, amely helyettük is beszél. A Valentin-nap kicsit előhírnöke a többi szép tavaszi ünnepnek, s ezekben a szürke, hűvös napokban kinek nincs szüksége egy kis szeretetre, szerelemre. Két szekszárdi fiatal, Sziráki Éva és Ferencz Vilmos a Valentin-napot választották ahhoz, hogy kimondják egymásnak a boldogító igent. Éva és Vilmos 2001. március 4-én ismerkedtek meg, s miután biztosak voltak érzéseikben, egy évre rá már el is jegyezték egymást. Az esküvővel csak azért vártak, mert biztosítani szerették volna jövőjüket, ezért elsősorban a munkát, az otthonteremtést helyezték előtérbe. Szorgalmas munkájuknak köszönhetően már saját, újvárosi otthonukba térhetnek haza a házasságkötés után. Az esküvőt február 14- én, Valentin-napon, a szekszárdi városháza házasságkötő termében tartják, s mire a kedves olvasó ezeket a sorokat olvassa, Sziráki Éva és Ferencz Vilmos már kimondta a boldogító igent Szilágyi Krisztina anyakönyvvezető előtt. Ők nemcsak virágot, karikagyűrűt, hanem a legszebb Valentin-napi ajándékot nyújtották át egymásnak: szerelmüket. Az ifjú feleségnek és férjnek a Szekszárdi Vasárnap valameny- nyi munkatársa nevében sok boldogságot kívánunk! Szabadsággal nevelők - új osztálytanító a Waldorf Iskolában Szabadság és kreativitás - a Waldorf-peda- gógia lényege. A tanár-diák kapcsolat is legendás, közvetlen, és alapja a tisztelet. ■ Kicsivel fél öt után - mikor az utolsó gyerektől is kézfogással búcsúzott el - a fiatal napközis tanító elégedetten csukja be az osztályterem ajtaját. Ez is egy szép és izgalmas nap volt - mondja a gyerekek ma is formában voltak. Pedig nincs is tanulás délután - meséli, miközben egy asztalka mellett apró székekre kuporodunk inkább udvari játék és kézműves foglalkozások. Nem győzöm hozni a fuz- nivalót - nevet, és egy gyöngyből készült pókot mutat bizonyosságként. Mostanában ez a legnépszerűbb időtöltésük. Bekéné Solti Anikó szeptember óta foglalkozik a gyerekekkel így délutánonként, ám ezt a „műszakot” most felcseréli. Osztálytanító lesz. Három osztály, azaz 24 kisdiák, ők mind napközisek - mondja. Nem kis türelem kell ehhez a munkához, és főleg itt, a szekszárdi Waldorf Iskolában, hiszen a pedagógia alapja és lényege a gyerek szellemi szabadsága. A helyzet szüli, hogy kire hogyan tudok hatni - magyarázza nevelési elveit -, ez egyéniségfüggő. Akad, akire szép szóval, van, akire erélyesebben kell rászólnom. A lényeg azonban, hogy a gyerek gondolkodjon, és belássa, megértse azt, mit miért tesz. Rugalmasság, kreativitás, tisztelet, ezek a kulcsszavak a Waldorf-módszerhez - összegzi a lényeget a tanító. Anikót faggatom, hogy is lett ő pedagógus? Számára mindig is vonzó volt a pálya - meséli. Gyerekkorától tudja, hogy ezzel akar foglalkozni. Főiskola, gyakorlat, aztán egyenes út a Waldorfba. - Nagy kihívás számomra, hogy ősztől elsőtől nyolcadikig vihetek egy közösséget. Waldorf-ta- nárként nem a tananyag bemagolta- tása, hanem a gyermekben rejlő kíváncsiság felkeltése és éberen tartása a feladatom. Meggyőződésem - állítja hogy egy diák akkor tanul jól, ha inspirálva van, ha jól érzi magát. Elsőben megismerkedünk a betűkkel, számországban 1-20-ig tanulunk meg otthonosan mozogni, két idegen nyelvet (francia, angol) kezdenek el a gyerekek kóstolgatni, énekórán furulyázni is tanulunk. Sokat kézimunkázunk majd, mozgásórán pedig akadálypályákat, fogókat, játékokat játszunk. A leendő osztálytanító most maga is átértékelte a múltat, mondta, bár szerette iskoláját, ha újra kezdhetné, biztos, hogy a Waldorfot választaná. Bekéné Solti Anikó szeptembertől osztálytanító lesz
