Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-06-28 / 25. szám
. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MOZAIK 2009. július 5. „A daganatnál az idő az igazi ellenfél” A LAM-díjas Andorkáné dr. Tam Beatrix országos szaktekintéllyé vált Dr. Tam Beatrix gyermekeivel, Csendével, Kendével és Zselykével Rangos elismerésben, a nívós orvosi publikációs LAM-díjban részesült Andorkáné dr. Tam Beatrix adjunktus, belgyógyász szakorvos a közelmúltban. A díjat egy 2008-ban napvilágot látott cikkéért kapta a Balassa János Kórház 2. számú (gasztroenteroló- gia) belgyógyászati osztályának adjunktusa. V. Horváth Mária Andorkáné dr. Tam Beatrix Pécsen végezte az orvosi egyetemet. Tanárai fölfedezték benne a tudományos munka iránti affinitást és tehetséget, ezért marasztalták, s állást ajánlottak neki a I. számú belgyógyászati klinikán.- Úgy döntöttem, hazajövök Szekszárdin, mert inkább családot szeretnék, mint tudományos karriert. Mondhatom, „csöbörből vödörbe” kerültem, hiszen idehaza az akkori osztályvezető főorvos, Simon László professzor úr menedzselésével, a vastagbélrák genetikájával - azon belül szakterületemként az öröklődő vastagbélrákkal - kezdtem foglalkozni. Sokat köszönhetek neki - foglalta össze az indulást a doktornő. Bea különleges, ambiciózus személyiség. Szellemi kapacitása és teherbírása óriási, emellett toleráns, szeretetteljes, dinamikus, ugyanakkor szellemes, vidám. Amolyan jóízűen nagyokat nevető...- Milyen módszerrel derítik ki, hogy az adott személy örökölte-e felmenőitől a vastagbélrákot?- Egy speciális genetikai vérvizsgálattal, amit a fővárosban végeznek. Egy példa a vizsgálat fontosságára: a 45 éves apukának vastagbélrákja van, ami örökíthető a gyermekeinek. Ennek esélye 50 százalék! Az eredmény nem közömbös, hiszen aki örökölte a hajlamot, annál megfelelő prevenciót alkalmazunk. E veszélyeztetett csoportba tartozóknál (is) az a legfontosabb, hogy időben észrevegyük a megbetegedést. A daganatnál ugyanis csak az idő az igazi ellenfél! Szeretném elérni, hogy az öröklődő vastagbélrákban szenvedő betegek gondozási központja Szekszárdon legyen. Az évek során Andorkáné dr. Tam Beatrix országos szaktekintéllyé vált, rendre felkérik előadások megtartására. Eredeti szándéka szerint ugyan csak a családalapításig akart elkötelezettje lenni a tudományos munkának, mégsem tért le a megkezdett útról Egy, két, majd három kisgyermek mellett is képes volt időt fordítani választott szaktudományára, és alkalmanként be-belátogatott az osztályra, hogy szinten tartsa tudását. Azért, mert „a tudomány attól érték, hogy az emberek szolgálatába állítható”.- Most, hogy készülök visszatérni a munkába, újult erővel folytatom a tudományos munkát is.- Hogyan? Hiszen ismét áldott állapotban van!- Igaz, öt hónap múlva megszületik a kisbabám, de úgy tervezem, hogy amikor négy-öt hónapos lesz, elkezdek dolgozni. Teszem ezt anyagi megfontolásból, a karrierem okán, de a tudományos tevékenység is „visszakényszerít”. Bea elárulta, hogy három gyermeket terveztek. A kis pocaklakó „csak úgy jött”, mégis újabb boldogságot ígér a családnak. A szerencsés családnak, hiszen mind a négy nagyszülő itt él Szekszárdon, s valamennyien örömmel segítenek be az unokák körüli feladatokba. Joggal bizakodnak, hogy majd a nagymamák - elsősorban férje édesanyja - vállalják a kisbaba napközbeni ellátását is. Az Andorka család „nagylánya”, Csende négy éves óvodás. Kende két és fél esztendős, Zselyke pedig 18 hónapos. Ha a csöppség fiú lesz, a Zente nevet kapja. A névválasztás a Garay János Gimnáziumban történelemtanárként dolgozó édesapa ötlete volt. Andorka Gábor emellett etikát is tanít, de vallástanári végzettsége is van, miként feleségének is. Több foglalkozást is tartanak az evangélikus egyház gyülekezeti termében. A doktornő közeli tervei között szerepel a belgyógyász szakvizsgájára ráépíteni a gasztroenterológiát, majd megszerezni a PhD minősítést. Mindezekben támogatja a kórház és az osztály vezetése is. Őszintén meglep, amikor kifejti, hogy náluk a hagyományos családmodell működik, vagyis a férj a család feje, abszolút tekintélye van. Bea pedig azon igyekszik, hogy jó keresztény feleség legyen. A családon belüli önként vállalt „beosztás” csak pozitívumokat hozott az életükbe. Ahogy fogalmaz: érdemes kipróbálni, hihetetlenül jó eredménnyel jár. Végül az Úrtól idéz: „Keressétek először az én országomat, a többi megadatik nektek.” Előadások Szent László király érdemeiről Kultuszról, vallásról, régészeti kutatásról, ősi alkotmányról értekeztek a Parázsló Szabadegyetemen Második alkalommal rendezték meg Szekszárdon a Parázsló Szabadegyetemet az Álmos-Szkítia Könyvesbolt segítségével, akik ezúttal is oroszlánrészt vállaltak a szervezésben. Gyimóthy Levente A Szent László-napokkal párhuzamosan lezajlott előadások rengeteg érdeklődőt vonzottak. Maguk az előadók péntek estétől vasárnap délutánig váltották egymást a Szivárvány iskola termeiben, ahol is a hagyományos történelmi felfogást megváltoztatni szándékozók zászlóvivő kutatói fejthették ki gondolataikat az érdeklődők előtt. Az egyik legizgalmasabb előadó Kovács Kálmánná volt, aki a Szent László koráról, s az őt övező kultuszról beszélt. Úgy vélte, László király érdeme abban állt, hogy elsősorban nem keresztény uralkodó, hanem kemény nemzeti vezető volt, aki minden erejével megpróbálta az István és Géza fejedelem alatt megindult német befolyást enyhíteni az országban, s a pápát támogatta a császársággal szemben. A pogány szertartásokat csak enyhén büntette, mivel tudta, hogy a keményebb fellépés teljesen felborítaná a magyarság társadalmi rendjét, s végképp kiirtaná az ősi táltos hagyományokat. Az előadó úgy látja, míg Szent István alatt az addigra már bukott római birodalom, valamint a német fejedelmek törvényei nyertek befolyást, addig Szent László mindig a hazai állapotok alapján rendelkezett. Belekezdett az ősi északi kun védelmi vonal a Csörsz-árok felújításába. Nagyváradról (temetkezési helye) képzett magyar papokat és sámántanulókat küldött nyugatra, hogy az orvoslást, s a még élő, ősmagyar vallási tudományt terjessze, ezzel kívánva erősíteni azt a magyar ősvallást, melyet Géza fejedelem után elnyomtak. Táltos papkirály mivolta számos legendában élt tovább, pld. hogy segítette meg gyógyfüveivel katonáit a vérhas ellen (Szent. László füvei), vagy hogy fakasztott vizet szomjas harcosai számára. További előadók között szerepelt Bakay Kornél történész a somogyvári -László király által alapított - apátság legújabb régészeti kutatásairól szólt Csajághy György őstörténet-, és nép- zenekutató pedig a magyar ősvallás kérdéseit boncolgatta. Előadást láthattak az érdeklődők a magyar nyelv mibenlétéről a hunok és magyarok Kaukázusi történetéről de megjelent a neves alkotmányjogász, Zétényi Zsolt is, hogy Magyarország ősi alkotmányáról értekezzen.
