Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-05-24 / 20. szám
„ SZEKSZÁRDI VmRNAP GAZDASAG 2009. május 24. „Nem vagyunk kiválasztott nép” Demján Sándor: Csak a munka, annak tisztelete vihet minket előre Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökének, a legsikeresebb magyar nagyvállalkozók egyikének analízisére (Hogyan jutottunk idáig?) felettébb sokan voltak kíváncsiak a Tolna Megyei Vállalkozói Szalon legutóbbi rendezvényén. Bálint György A ma már inkább a szomszédos országokban befektető, de mély nemzeti érzésű üzletember nem emiatt szomorú. Ő már megtalálta a maga boldogulását, ráérzett azokra a pillanatokra, amelyeknek köszönhetően eljutott oda, ahová. Akkor a legboldogabb, amikor adhat, s ezt évente különböző alapítványokon keresztül, több milliárdos értékben meg is teszi a valamikori „skálás fővezér”, aki már az át- kos „vidám barakknak” nevezett szegletében ízlel- tette a reform-kommunistákkal a küszöbön levő piacgazdaságot. Származását, neveltetését, értékrendjét tekintve baloldalinak tartja magát, de nem azonosul az ezen az oldalon politizáló pártokkal A jobboldaliakkal sem, noha a keresztény-konzervatív értékrend közel áll hozzá. Demján úr felettébb aggódik amiatt, hogy szeretett országa - nagyon is belátható időn belül - a középkelet-európai térség legszegényebb országa lesz. Pesszimizmusában odáig is elment a Reformszövetség megalakítója, hogy kijelentette: „Negyven-ötven év múlva az sem elképzelhetetlen, hogy önálló magyar nemzetállam sem lesz, a nyelvhasználat is visszaszorul Minden bajok forrása, hogy a magyar gazdaság szereplői nem jutottak tőkéhez a rendszerváltozás után a privatizációból Képtelenek voltak a tőkefelhalmozásra, így hazánk a cselédlépcsőn keresztül lépett be az Európai Unióba, s ebben a pozícióban vesztegel most is.” Devalválódott diploma, lenézett kétkezi munka- Egyik vesszőparipája az oktatás, amelyre retorika szintjén az ezredforduló környékén büszkék is voltunk. Hallani lehetett: nem kell strukturális válDemján Sándor szerint hazánk a cselédlépcsőn keresztül lépett be az Európai Unióba toztatás ezen a területen.- Én úgy látom, volt egy jó oktatási rendszerünk a szakmunkás-, a technikusképzés területén, de ez ma nincs, vagy ha van is, nem működik. Sosem látott méretű az oktatási rendszeren belül és kívül az úgynevezett funkcionális analfabéták száma Magyarországon. Ezek tények, akkor miről beszélünk és álmodozunk? Normatívák alapján elsilányított oktatási rendszerünk van, sok felesleges intézménynyel különösen a felsőoktatásban. Ön is biztosan elismeri, hogy 94 felsőoktatási intézményre nincs szükség, és így annyi oktatóra sem, mint ami a 80 milliós Németországban van. Ön is és az itteni politikusok is azonnal tiltakoznának, ha egy norma- rendszer bevezetésével a szekszárdi főiskolai kart megszüntetnék, de az országban mmdenki tiltakozna, akit ez a folyamat utolérne. így aztán nem történt 20 év alatt semmi ezen a területen. A betelepült multi cégek a magyar diplomát szülte semmibe veszik. Szörnyű, hogy a jelenlegi, diploma előtt álló, általam támogatott, valóban tehetséges gyerekek között végzett felmérésünk azt mutatta, hogy nyolcvan százalékuk nem Magyarországon akarja hasznosítani a tudását.- Aztán a fizikai munka becsületét is tönkretettük, amit a „Tanulj, mert különben dolgoznod kell” szállóigévé vált szlogen hűen jellemez. Az állam hibás abban, hogy ma Magyarországon úgy kelnek fel nap mint nap több mint félmillióan, hogy nem csinálnak az égadta világon semmit. Ez a megengedő, elnéző szociális rendszerből fakad. Pedig, ha csak annyit kellene tenniük ezeknek az embereknek, hogy a segélyért egyik rétről a másikra átpakolnának egy csomó téglát, noha ott nem épül semmi, az is hasznára válna mindenkinek, és még a mozgásszükségletüket is kielégítenék, miközben nem esnek ki teljesen a munka világából. Sportnemzet a miénk? Nyolcszázezer rokkanttal, ugyan már!- Előfordulhat, hogy megkapja a magáét ezekért a kijelentéseiért...- Egy történelemtanártól kaptam egy ledorongoló levelet, amikor a munkamorállal a hozzáállással kapcsolatosan fejtettem ki a véleményemet. A lényege az volt, hogy ne gyalázkodjak, hanem vegyem tudomásul hogy a magyar ugyan nem okosabb, nem szorgalmasabb, mint más népek, de már Szűz Mária is megmondta, hogy a magyar egy kiválasztott nép. Ebben a reflexióban az a legszomorúbb, hogy a levélíró tényleg gyerekeket oktató történelemtanár. Kiválasztott nép vagyunk? Ugyan már, nem vagyunk azok! Csak a munka, annak tisztelete vihet bennünket előbbre. Csak összefogással profitálhatunk az M6-osból Dabas alpolgármestere és Mezőkövesd első embere is beszélt az autópálya kedvező hatásairól Pálinkásné Balázs Tünde, Dabas alpolgármestere ■ Az autópálya nem varázsszőnyeg, csodát nem szabad várni tőle. Erre hívta fel a figyelmet a témában tartott szerdai konferencián dr. Puskás Imre. A megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor hozzátette az M6-os előrelépést jelenthet a megye és sok település számára. Ám csalás összefogással amire egyébként az elnök felkérte a polgár- mesterek alkotta közönséget. Véleményéhez az összes előadó csatlakozott, így dr. Dövényi Zoltán, a PTE földrajzi intézetének igazgatója, aki elmondta: autópályára nemcsak a távolság és idő legyőzése miatt van szükség. Még fontosabb a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának szempontja.- Nagy kérdés, hogy ez mennyire sikerülhet egy olyan országban, melyben a világtendenciák nemhogy csökkentik, de növelik a terüleü egyenlőtlenségeket - mutatott rá dr. Síkfői Tamás, a Baranya megyei iparkamara titkára. Pálinkásné Balázs Tünde, Dabas alpolgármestere mindenesetre egy lehetséges jövőt vetített a résztvevők elé, amikor a már régóta működő M5-ös autópálya kedvező hatásairól adott számot: - Megszűnt a régi út terhelése, így jelentősen enyhült a környezeti károsodás. Miután könnyen elérhetővé és nyugodtabb településsé váltunk, sokan költöznek hozzánk a nagyobb városokból még Budapestről is. A népesség csökkenése megszűnt. Azt sem titkolta, hogy hiú ábránd lenne várni már az Mó-os átadásának másnapján a kézzelfogható hasznot. Ezt megerősítette Tállai András, Mezőkövesd polgármestere is, aki az M3-as hatásait foglalta össze. Mint mondta, az autópályán érkező húszharminc vállalkozóból jó, ha végül is egy marad porondon. Jótanácsként megjegyezte: - Gyümölcsöt csakis rendszerbe illesztett, tudatos, előretekintő, felelősségteljes és hosszas munka hozhat. Sz. Á.
