Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-05-24 / 20. szám
2009. május 24. KULTÚRA X. SZEKSZÁRDI ¥AS4RNAP Értékteremtés és értékőrzés Borbás Mária gondolatai a Léleképítőn Borbás Mária televíziós szerkesztő, a Hír TV műsorvezetője volt dr. Tóth Csaba Attila beszélgető- társa és vendége a Léleképítő- előadássorozat májusi estjén, hétfőn a Babits színháztermében. A népszerű tévés személyiség értékekről, a médiáról, munkáról és hobbiról, lovakról és borokról mesélt mintegy négyszáz főnyi közönségének. Kosztolányi Péter Borbás Máriával madarat lehetett hozatni Szekszárdra. A műsorvezető egy kosárnyi barázdabillegető-fiókával érkezett a májusi Léleképítőre. Az elárvult kismadarakat kukacokkal eteti napjában többször, azt azonban - mint fogalmazott - megbeszélte velük, hogy annyiszor nem ad nekik, mint az anyjuk tette volna, és hogy ő cserebogárlárvákat sem hoz majd. Hamarosan várható szárnyra kelésüknek - bár nagyon szereti őket -, természetesen örül, hiszen a madarak sajátja a szabadság. Ekként őrzi az értékeket Borbás Mária, aki hangsúlyozta: mindannyiunk felelőssége, hogy a hétköznapokat és életünket megváltoztassuk, ahelyett, Borbás Mária hogy hagynánk magunkat pusztán sodortatni. A mai, sokat szidott médiapalettán is lehet találni értéket. Nézzenek meg mindent - biztatta hallgatóságát -, és azt követően a saját értékítéletük alapján döntsék el, hogy mit érdemes továbbra is figyelemmel kísérniük, „így kell bánnunk az utánunk következő nemzedékkel Ls: megmutatni nekik mindent, és rájuk bízni a döntést Bíznunk kell és bízhatunk is bennük.” Az előadó természetesen a borokról is szót ejtett. Hangsúlyozta, hogy aki nem művész, akinek nincs lelke, annak nem lehet jó bora sem, hiszen a borban visszatükröződik a lélek. Az ő lelkének a borászok megismerése esik jól - vörös és fehér nedűjükön keresztül -, valamint a lovak ölelgeté- se. A lélek épüléséről, az értékek őrzéséről szól készülő új sorozata is, amely augusztus végétől lesz látható a Hír TV-n, és a gyökereinkről, az általunk teremtett kincsekről mesél majd informatívan és szórakoztatva. Névjegy: Borbás Mária 1968-ban született a Bács-Kiskun megyei Madarason. Elvált, gyermeke nincs. A gimnáziumot Baján, felsőfokú tanulmányait Pécsett biológia-földrajz szakon végezte, majd Baján művelődésszervező diplomát szerzett. A Magyar Televízióban 1995-től 2002-ig dolgozott, műsorai voltak egyebek között: Játék határok nélkül, Szombat este, Zeneszombat, Főtér. 2002-től a Hír TV munkatársa, ahol olyan műsorok szerkesztő- műsorvezetőjeként láthatjuk, mint a Családmese, a Vörös és fehér és az Arcok a liftben. Kísérletező, újító őstehetség Székely Bertalan számára a történelmi festészet volt a legfontosabb ■ Egy friss, levegős tájképet mutatott be elsőként dr. Bakó Zsuzsanna, a Nemzeti Galéria főosztályvezetője Székely Bertalan (1835-1910) gazdag életművét ismertető előadásán a Művészetek Házában. A több száz festményt, ezernél több grafikát, számos falképet, illetve azokhoz készült vázlatokat, több ezer oldal elméleti munkát megelőzően ez a korai festmény már arról árulkodik: Székely őstehetség volt. Megelőzte korát, hiszen ilyen, napfénnyel teli tájat csak jóval később, az 1870es években, a híres barbizoni iskola művészei alkottak. Miután 1851- ben beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, majd Münchenben, Kari Pilotynál folytatta tanulmányait, már ő is letért erről az útról a romantikus tájképfestészet irányába. A tájábrázolás iránti vonzalma 1870-71-től éledt fel újra, amikortól a nyarakat Szadán töltötte. Az ott festett expresszív közelképeken jelentéktelen motívumok váltak főszereplővé, például egy fa malom, vagy egy düledező viskó. Székely Bertalan számára a legfontosabb a történelmi festészet volt, egy nemzeti panteont kívánt létesíteni. Állami támogatás abban az időben nem létezett, ezért saját költségén festette meg e műveket. Münchenben alkotta a II. Lajos hofctestének megtalálása című képét. Ez a mű az 1848-as szabadságharc elsiratása. A törökök elleni küzdelem témája többrétegű szimbólumot hordoz. Nemcsak a haza szeretetét és védelmét jelképezi, de rámutat arra is, hogy Magyarország a kereszténység utolsó védőbástyája. Kifejezi a nemzet gyászát, és utal arra, hogy a halál mindenki számára egyforma. A híres Egri nők című festményén várvédőkként azért ábrázolt nőket, hogy érzékeltesse a török túlerőt. Ez a kép a harc felvételére is buzdít. I860 táján Marschendorfban készítette zsánerképsorozatának első darabjait a nő életéről A női test stúdiumként érdekelte. Az aktok visszafogottak, bár a ledér nő életét is megfestette több képben. Marschendorfban ismerte meg későbbi feleségét, Kudrna Jeanettet, akitől négy gyermeke született. Ez indította arra, hogy többféle módon megfesse az anyát gyermekével valamint képei témájául válassza a családot. Vonzódott a költészethez. Illusztrálta például Eötvös József versét a megfagyott gyermekről Arany János Ágnes asszonyához három szépen kidolgozott jelenetet készített, de a születése után árván maradt gyermeket nevelő apáca témája is versben jelenik meg Aranynál, illetve Petőfinél Kiváló arcképfestő volt, átérez- te a modell lelkivilágát. Csak az arcra koncentrált, amely tükrözi a személyiséget. Találhatunk nála példát a biedermeier arcképfestészetre is, mint a szekszárdi kiállításon látható bájos úrhölgy portréját, ahol a ruha, a csipkék, a díszítés legalább olyan fontosak, mint az arc. Sissyről fénykép alapján készített festményt, amely mégis élethű, és az érzelmi vonásokat is visszaadja. Az Ifjú fiú érzékenyen festett arcképe valószínűleg arról a fiáról készült, aki nem érte meg a felnőtt kort. A portrén látható kéz Székely Bertalannál mindig az érzelmek kifejezője. Lélektani portréin nem a modell, hanem a megjelenő lelkiállapot a lényeges. Az 1880-as évektől falképfestészettel foglalkozott. Állandó kísérletezőként közel 300 mennyezettanulmányt készített. Érdekekék a színek, a formák és a mozgás is. Kovács Etelka Jutalomjáték a Babitsban A XVIII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó regionális vetélkedőjének immár második éve szervezője Szekszárdon a Garay János Általános Iskola és AMI. Május 15-én adhattak számot tehetségükről a Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megyéből érkezett diákcsoportok. Pekari Bernadett drámapedagógus szervezőtől megtudtuk: a megyei fordulón arany, illetve ezüst minősítéssel díjazottak kapnak meghívót a regionális, majd később az országos fesztiválra. Közel kétszázötven gyermeknek jelentett óriási élményt e találkozó, ahol többek között Kaposi László, a Magy ar Drámapedagógiai Társaság elnöke, és Sándor L. István színházi szakíró is véleményezte a látottakat, adott jól hasznosítható ötleteket a további munkához. A gyerekek Arany János, La Fontaine műveket keltettek életre a színpadon a népmesék, tréfamesék mellett. Szekszárdról öt csoport vett részt a találkozón, ami nagy büszkeség - hangsúlyozta Pekari Bernadett - lévén, a Garay iskola csupán öt éve működik művészetoktatási intézményként. Mint mondta, a drámatagozaton tanuló gyerekeknél nem elsődleges szempont a színjátszás. Az alaptárgynak számító négy terület (drámajáték, beszéd- gyakorlat, mozgásgyakorlat, vers- és prózamondás) fejlesztése az élet számos területén segíti magabiztos fellépéshez a fiatatokat, növeli kommunikációjuk hatékonyságát N. S. HIRSAV Ezüst minősítés a német kórusnak ■ A Magyarországi Német Nemzetiségi Kórusok IV. országos fesztiválját a baranyai Véménáen rendezték meg 26 énekkar részleteiével A minősítő versenyen a Babits Mihály Általános Iskola Naszladijudit vezette német kamarakórusa - Keller Antal tangóharmónika kíséretével - ezüst minősítést szerzett. A kórus véméndi utazása, szereplése Pappné Kutas Annamária igazgatónő és Gál László, az Ifjú Szív Német Nemzetiségi Együttes vezetőjének közreműködésével valósult meg. Három Garay-érem Mohácsi regionális színjátszó találkozón vettek részt a Garay János Általános Iskola és AMI diákjai. A Csiz- mazia Ferencné és Pekari Bernadett által felkészített csoportok közül kettőt díjazott a szakmai zsűri aranyéremmel, egyet pedig ezüsttel Az értékelésnél a színpadi megjelenést, a díszleteket és a színpadkitöltést is figyelembe vették.
