Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-03-29 / 12. szám

Kadarkakutatás a borvidéken Az ősi ültetvények kiónjai lazább fürtöt, mélyebb színt adnak a fajtának Kadarka. A szőlő, amely olyan ízt, zamatot és színt ad, ami mellett még egy francia borász sem tud szó nélkül elmenni. Ezt nem a nyilvánvalóan elfogult borászaink terjesztik, de e sorok írójának is volt szerencséje megtapasztalni, amikor 2000 májusában az Euró­pai Bortermelő Régiók kongresz- szusának házigazdája volt a me­gye és Szekszárd városa. Bálint György A világfajták és néhány mifelénk ho­nos fajta kóstolgatása, az elismerő bó- logatás közepette csak és kizárólag a kadarkából kértek többször is a fran­cia, a spanyol és az olasz delegáció szak­értő tagjai. Sőt, amikor tudomásukra jutott, hogy eme pikáns fajtát még ha­gyományos gyalogművelésű módon is termesztik, a francia hegybíró kedvé­ért megálltunk Sióagárdnál egy progra­mon kívüli kadarkaszemlére. Nos, kadarka-ügyben nem történik annyi, amennyinek kellene, hogy a borvidék elsőszámú kuriózumának tekinthető fajta tényleg kitörési pont lehessen egy ráépített, sosem volt mértékű marketinggel Persze, azok­nak sincs igazuk, akik felszínes isme­reteik alapján legyintenek a témára: „több a jópofa duma, mint a tett ka­darka-ügyben”. A termesztési kocká­zatok ellenére a zászlóshajós élcsapat­ban szinte minden birtokon nőtt a te­lepítések száma, a kertbarátkor verse­nyén is találkozhattunk szép számmal vele, no és az újsütetű bikavér-rende­let okán megkerülhetetlen ez a fajta. Ha „beütne” több tízezer palackos megrendelés kizárólag kadarkára, bi­zony gondban lenne a borvidék - ami itt terem, abból sehonnan sem szerez­hető be egyetlen palack se. Ebben a formában, ezen beltartalmi értékek­kel nem lelhető fel másutt az egész glóbuszon. Ezért is, no meg azért is le­gyen belőle hát a lehető legjobb minő­ség, mert a bikavér kellő - az egrieké­től karakterében eltérő - megbolon- dításához egyre több kell belőle. Fog­lalkozni kell, nem csak a retorika szintjén, a nálunk honos kadarkával. A lokálpatriotizmustól vezérelve, kellő komolysággal - egy kicsit a ku­lisszák mögött - három évvel ezelőtt mindez megtörtént a pécsi kutatóin­tézettel közösen folyik egy tudomá­nyos igényű kísérlet a Heimann családi birtok Iván-völgyi ültetvényén. A kér­dés: ha beoltjuk fél évszázaddal ezelőt­ti kadarka-klónokkal a mostani ültetvé­nyeket, mit ad hozzá, esetleg mit vesz el a mostanibóL Felettébb izgalmas kérdés, s ez ügyben, a közeli napokban éppúg>r leült vagy félszáz borász az asz­talhoz, mint egy évvel ezelőtt A kadarka-jelleg nem tűnhet el- Második éve, hogy termést szüre­teltünk ezekről az átoltott klónokról Immár két év kóstolási jegyzőkönyvei állnak rendelkezésre, s vannak egybe- csengések a két év alapján - mondta Heimann Zoltánná, a kísérlet helyszí­néül szolgáló családi birtok házigazda szakértője. - Először azt néztük meg, hogy' miként a természet adta, termés­korlátozás nélkül mit mutatnak ezek a szőlők. Rengeteg paramétert lehet vál­toztatni, hogy kialakuljon a végső ered­mény, de a két év tapasztalata alapján is látszik két vonaL Az egyik a világosabb színű, igen fűszeres dominanciával amit mi itt Szekszárdon kadarka-jelleg­nek mondunk. Ezen belül is akadnak az ínyencek, fajtaszimpatizáns fogyasz­tók számára különlegességek. Van egy másik vonal: ez komolyabb, mélyebb színeket takar, ezek a valóban régi, öt- ven-hatvan évvel ezelőtti ültetvények­ről származnak. A tudományos megál­lapítás szerűit ezek a kiónok az olasz kadarkában találhatóak, ezek adják a mélyebb színeket, amelyek azért meg­találhatóak a szekszárdi ültetvények­ben. Ezekre a lazább fürt, a hosszúkás szem, vastagabb héj és alkalmasint az a jellemző, hogy' tanninokban, cserző­anyagokban nagyon gazdagok. Közös nevezőre lelhetnek- Ez utóbbi mindenképen érdekes­ség, inkább a villányi borvidékre jellemző, mint az itteni vörös faj­tákra.- Általában nem jellemző, de ezek­re a kadarkákra úgy tűnik mégis. Az ezzel párhuzamosan zajló genetikai vizsgálat majd igazolja, s ez is szolgál­tathat különleges eredményekkel Ar­ra jutottunk, hogy igazán mindkét vo­nalra szükség van, és ezek közül kelle­ne a legjobbat kiválasztani, mégpedig úgy, hogy a vastagabb vörösboros alá­támasztás is megmaradjon, miközben természetesen a fűszeres jelleg sem veszhet el Mi úgy látjuk, hogy most már föltűntek ebből a szempontból fi­gyelemreméltó kiónok, amit érdemes lesz egy-két házasításban kipróbálni.- Már most a bőség zavara jellem­ző. Nehéz lesz irányadó konkliizi- óra jutni, nem gondolja?- Valamiféle fő csapásirányt min­denképen meg lehet majd határozni a kísérlet végén. Mostanság az úgyneve­zett P9-es klón az elterjedt. Ezekre a tömör fürt, a vékonyabb héj, a beteg­ségekre való érzékenység a jellemző, ami ugye távolabb viszi a gazdákat a termesztéstől az újabb telepítésektől. A kísérlet célja: találjuk meg a ter­mesztési biztonsághoz vezető utat az őskadarkákban rejlő tulajdonságok át- plántálásával. Roppant izgalmas, jövő- bemutató kérdés - a kutatóintézet­nek persze még alá kell támasztania néhány dolgot de az idei mustra is jelezte: összehozható a közös nevező. Quadris díjas lett a Takler Pince bora Nyolcadik alkalommal rendezték meg az országos Syngenta Borversenyt Takler Ferenc borász Czigány Tibor (balról), a Syngenta ügyvezető igazgatója és Petter László ügyfélkapcsolati vezető társaságában Idén 3 hazai bort tüntettek ki Quadris Díjjal hazánk egyik legnagyobb és szak­mai körökben legelismertebb borver­senyén, az Országos Syngenta Borver­senyen. A 366 bor és 152 borász rész­vétele mellett zajló verseny díjátadó gá­lájára és az azt megelőző Szőlész-bo­rász találkozóra ebben az évben már­cius 12-én Siófokon került sor. Immár hagyomány, hogy minden március elején a Syngenta közös szak­mai tanácskozásra invitálja az ország szőlészeit és borászait, amelynek fénypontja a Syngenta Borverseny ünnepélyes eredményhirdetése. A korábban meghirdetett verseny­re az ország 22 borvidékéről érkeztek nevezések: 152 versenyző 366 bora vett részt a megmérettetésben, ami hazai viszonylatban kiemelkedően magas részvételnek számít. Az előzsűri által már besorolt borok érté­kelését gyakorlott, borminősítő bírá­lók végezték, 100 pontos bírálati rend­szerben. A 2009-es évben a minta­szám csökkentése érdekében fontos szempont volt, hogy vörösboroknál csak a 2007-es év termékeit nevezhet­ték. Kuriózumként két pezsgőt és két pálinkát bírálhattak a zsűri tagjai. Az idei évben három kiváló bor nyerte el a Quadris díjat, közte a Takler Pincészet 2006-os Szekszárdi Cuvée bora. A Baron von Twickel Szőlőbirtok (Szekszárd Zrt.) 2005-ös Kadarka (Kajmád) bora nagy arany­érmet kapott. A szekszárdi pincésze­tek közül aranyérmes lett: a Mészá­ros Borház Kft., a Tringa Kft., Vida Péter, az Aranyfürt Mg. Szövetkezet, a Sebestyén Pince, Prantner Ferenc és a Heimann Családi Birtok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom