Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-03-08 / 9. szám
* SZEKSZÁRDI YAS4RNAI» MOZAIK 2009. március 8. Bajai a tizenötezredik látogató Már csak két hétig látható a Munkácsy kiállítás a Művészetek Házában * Tóthné Fekete Máriát (jobbról) Csillagné Szántó Polixéna, a Művelődési és Oktatási Bizottság elnökasszonya köszöntötte A záráshoz közeledve egyre többen keresik fel a Munkácsy-kiál- lítást a Művészetek Házában. Pénteken már a 15 ezredik látogatót köszöntötték. F.L Alig több, mint három hét kellett hozzá, hogy a 10 ezredik látogató után újabb jubileumot ünnepeljenek a „Munkácsy-képek Amerikából” című vándorkiállítás szekszárdi állomásán. Pénteken Csillagné Szánttó Polixéna, a közgyűlés Művelődési és Oktatási Bizottságának elnökasszonya és Baky Péter, a tárlatnak otthont adó Művészetek Háza igazgatója köszöntette a 15 ezredik látogatót. Tóthné Fekete Mária Bajáról érkezett családjával, férjével és fiával, hogy megtekintse a v. Pákh Imre műgyűjtő és a Magyar Nemzeti Galéria festményeiből, valamint a békéscsabai Munkácsy Múzeum anyagából összeállított kiállítást. A néhány hónapja nyugdíjas pedagógus elmondta: nagyon szeretik a művészetet, ezért minden alkalmat megragadnak, hogy gazdagítsák élményeiket, és Szegedtől Budapestig több helyen is megfordultak már különböző tárlatokon. Csillagné Szántó Polixéna gratulált a szerencsés érkezéshez, és egy értékes Munkácsy-albummal ajándékozta meg a boldog-meglepett vendéget. Baky Péter a sajtó érdeklődésére elmondta: egy különleges alkalommal készülnek a jövő péntekre - ami éppen 13-ra esik - késő esti tárlatvezetést tartanak 20 és 23 óra között. A látogatók előbb Lányi Péter zongorajátékában gyönyörködhetnek - a művész Liszt Ferenc Munkácsynak ajánlott darabját adja elő -, majd a kiállítás megtekintése után egy-egy pohár borra látják vendégül a látogatókat. A Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból összeállitott szekszárdi tárlat már csak két hétig, március 22-ig látogatható a Művészetek Házában. A Munkácsy-képek Győrbe költöznek, helyüket Székely-festmények veszik át. Egyedülálló, hiánypótló könyv Kováts Jenő és dr. Korzenszky Ernőd közös munkája az állategészségügyi igazgatásról Kellemes csalódást jelenthet az olvasónak a Szekszárdon élő nyugalmazott állatorvos, dr. Kováts Jenő, címzetes egyetemi tanár és dr. Korzenszky Ernőd, a Tolna Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatójának közösen írt, most megjelent könyve az állategészségügyi igazgatásról. V. H. m7~ Nem száraz jogszabálygyűjteménnyel találkozik a szakma és a történelem iránt érdeklődő, ugyanis a paragrafusok születésének és alkalmazásának komoly történeti hátterét is alaposan megvizsgálták a szerzők. Mindezt élvezetes, olvasmányos, bárki számára érthető stílusban vetették papírra. A kötet mintegy 200 esztendőt ölel fel, amiből - a lassan 30 éve nyugalomba vonult - Kováts professzor 170 évet dolgozott fel kétéves komoly kutatómunka - megyei és egyetemi levéltárak, különböző könyvtárak - eredményeként. Érthetően a jóval fiatalabb Korzenszky Ernődnek, a Tolna Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatójának az utóbbi negyven esztendő „jutott”. A munka óriási volt, hiszen a téma szempontjából meglehetősen csekély irodalom állt rendelke- c zésre, úgy kellett felkutatni az adató- § kát. | Ismertetőjében dr. Karsai Ferenc c professzor is elismerően szólt a 1 könyvrőL Érthető, hogy a szakma nagyon várta az értékes, több szempontból is hiánypótló kötetet, ami Karsai szerint is jól szolgálja az állatorvosok ismereteinek bővítését, de érdekes olvasmányként is meggyőződéssel ajánlja. „A könyv továbbá nagy szolgálatot tesz, hogy a távolabbi és a közelmúlt adatai, jelenségei, történései, azok tárgyilagos feldolgozása alapján forrásmunkául szolgáljon hivatásunk magyarországi története kutatóinak a jelenben és a jövőben...” Dr. Kováts Jenő 11. kötete öt részre tagolódik. Mária Terézia 1770-ben, az egészségügyi szolgálatról kiadott rendeletével induL A szerző kiemeli: a monarchia idején Bécsben hozták a rendeleteket, idehaza pedig végre kellett hajtani. A kiegyezéskor, 1867-ben az egészségügyi szolgálattól különválasztották az állategészségügyet, s létrejött az önálló, független magyar állategészségügyi szolgálat. A következő fejezet a századfordulón indul azt a békeévek és a háborús esztendők követik 1932- től 1945-ig. A II. világháborút követő „megtorpanás éveit” a felfelé ívelés időszaka váfcja, végül pedig az 1967-től a 2007-ig terjedő megújulást hozó időszak zárja a kétszáz év történéseit Korzenszky Ernőd tollábóL Kováts professzorral beszélgetésünk során ismét visszatértünk a monarchiához, amivel bizonyos formában kapcsolatba hoztuk a 2004 utáni éveket. Mármint azt, hogy az EU-hoz történt csatlakozásunk óta Brüsszelben születnek a paragrafusok, melyek alkalmazása és végrehajtása nyilvánvalóan kötelező. Megkérdeztem, hogy vajon e rendelkezéseket lehetne a helyi - például a magyarországi - sajátosságoknak megfelelően alakítani? Igen választ kaptam azzal a megjegyzéssel, hogy „de mi nem tesszük”. A Székesfehérváron, az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. kiadásában és az Albavet nyomdában napvilágot látott könyv külön érdeme, hogy időrendben és név szerint felsorolja az országban működő állategészségügyi állomások, illetve intézetek igazgatóit, ahogyan a kutatóintézet vezetőit is. Kováts Jenő: kétéves kutatómunka gyümölcse a könyv
