Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-01-13 / 1. szám

- szekszAmh VwáasArnap MOZAIK 2008. JANUAR 13. VAT AY LÁSZLÓ Öt éve halt meg a szekszárdi állomás pannójának alkotója A magyar piktúra jeles képviselője 1932. május 2-án született a ma Szlo­vákiához tartozó Komár- nóban. A közelmúltban volt öt éve, hogy meghalt (2002. január 10., Buda­pest). Egész életét a ma­gyar képzőművészetnek szentelte, annak szinte minden ágában kiemelkedő műve­ket hozott létre. Édesapja néptanító és kántor volt, kálvinista papok le­származottja. Apai nagyapját, ki Aranyosmaróton táblabíró volt, 1919-ben cseh légionisták a helyi kaszinóban, több társával együtt agyonlőtték. A szlovák-magyar la­kosság csere útján a családot a Győr melletti Kismegyerre telepí­tették. A gimnáziumot a győri ben­céseknél járta, igaz az érettségi vizsgabizonyítványában addigra már az Állami Czuczor Gergely Gimnázium szerepelt a felzetben. Mint önéletrajzában írja, 13 éves kora óta céltudatosan készült a képzőművészeti pályára. Ennek je­lét adta azzal, hogy az érettségi szünetben megfestette a véneki templom főoltár képét, mely még az önéletrajz írásakor nem került lekaparásra. A Képzőművészeti Fő­iskolára azonnal felvették, ezt 1950 és 1956 között végezte a freskó sza­kon. Mesterei voltak: Főnyi Géza, Szőnyi István és Barcsay Jenő. Utóbbi ekkorra csinálta világhírű Művészeti Anatómiáját. Patay büszkén írja, hogy három rajza be­került a nagy műbe. 1956-ban fres­kó diplomát kapott. 1957-1960 Derkovits ösztöndíjban részesült. 1967 Munkácsi-díj. Diplomamun­kája: segédkezés Szőnyi csepeli szekkójának befejezésénél. Ez az alkotás 1956-ban meg is sérült, a restaurálást is Patay végezte. 1953 óta nagy országos távlatokon is szerepelt. 1970-1992 között Bar­csay utóda lett a Képzőművészeti Főiskolán, itt tanszékvezetőként anatómiát és térábrázolást tanít. Öt évig dolgozott együtt Barcsayval, ezt Patay nehezen vette tudomá­sul, de önéletrajza szerint később megszerette és szívesen csinálta. „Hittem és ma is hiszek abban, hogy a művészeti anatómia nem csak egyike azoknak a dolgoknak, amit ebben a szakmában egyálta­lán tanítani lehet, hanem igen fon­tos a látás fegyelmének kialakításá­ban és a szemlélet formálásában a szakmai képzettség egyik mércé­je”. Barcsay temetésén mondott sír­beszédében fogadalmat tett, hogy óvja, őrzi és átadja eredményeit az utódoknak. Számos díjat, elismerést kap. 1971. Cagnes-sur-Mer: Diplome de Prix National. 1974. Országos Tájkép Biennálé, Hatvan ezüstdip­loma. A következő tíz év (1975-1985) sok sikeres ki­állítást hoz: Hatvan, Szó­fia, Kassa, Szegedi Nyári Tárlat, Hódmezővásárhely a legfontosabbak és mindenhol: dí­jak, diplomák, elismerések. Tagjai sorába emeli az Európai Akadémia; 1996: a Magyar Művészeti Akadé­mia is ezt teszi. 1983 óta érdemes művész. 1992-ben távozik a főisko­láról („Lehetetlen körülmények”). Később még próbálkozik tanítás­sal. Szarvason, a főiskolán beindít­ja a Vizuális Nevelési Tanszéket, de ezt pár év után megszünteti („Vala­kiknek ez feleslegesnek tűnt”). Ez­után már Ráckevén él, 2002-ben bekövetkezett haláláig. Sokoldalúan és sokat dolgozott. 3000 táblaképet festett, melyek szétszóródtak a világban (Ermi- tázs, Szófiai Modern Múzeum, Ma­gyar Nemzeti Galéria, stb.). Itthon legtöbb Patay László képpel a hód­mezővásárhelyi Tornyai Múzeum és a ráckevei Városi Múzeum ren­delkezik. Több mint 30 jelentős fal­festményt alkotott. Erről ironiku­san jegyzi meg „Magamról” című önéletrajzában: „Falképeket is szo­katlanul nagy számban festettem, ami annak köszönhető, hogy külö­nösen az egyházi munkákat mé­lyen áron alul vagy éppen ingyen vállalom, mert a festés nemcsak mesterségem, de szenvedélyem is, és mert nem az a célom, hogy meg­gazdagodjak, hanem hogy nyomot hagyjak”. A köztéri táblaképfestés minden formáját uralta. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhá­nyat, hogy az érdeklődők megte­kinthessék azokat. Freskók (itt a festékanyagot a fal nedves, friss mész alapjára viszik fel-ultramarin, okker földfestékek). Eger: Házasságkötő terem; Tisza- lök: Művésztelep; Budapest, Gyógypedagógiai Főiskola). Szek- kók (száraz vakolatra való festék felvitel): Salgótarján, SZMT szék­ház; Ráckeve önkormányzat; Bu­dapest Országház, Nándorfehérvár terem; Szeged, Dóm; Gyula Belvá­rosi templom; Budapest, Ország­ház, Vadász-terem; Gyula: Római Katolikus templom és a németváro­si templom; Soltvadkert: Plébánia templom; egyéb templomok: Bé­késcsaba, Ráckeve, Debrecen, Dombegyház. Pannó (fából való falburkolatra való díszítő festés): Szekszárd, vasútállomás. Szeged. (The dome fresco of the Cathedral) A Fogadalmi templom kupolája Patay László Pünkösd című szekkójával. Hol helyezhető el Patay László művészete a magyar piktúra palet­táján? Kratochwill Mimi: „A ma­gyar képzőművészeti élet kiemel­kedő jelentőségű személyisége, akit nemzetközileg is a legjobbak között tartanak számon”. Másutt: „A hozzáfogható művészről, aki a rajzolástól kezdve a tanítómunkás­ságon át a táblaképek és a falképek megalkotásában a legtökéletesebb megoldásokkal ívelő pályáját járja, megigézetten, tudnunk kell, hogy egyedülálló mai művészetünk­ben.” Persze voltak kritikusai. Ma­ga a festő írja: „Mondták, hogy konvencionális vagyok, hogy idea­lista, hogy vallásos, hogy szocreál. Mindegy. Csak egy fájt, de az na­gyon. Amikor azt írták, hogy nem tudok rajzolni.” Pogány Gábor: „Patay a magyar piktúra derékhadának figurális ki­fejezésmóddal dolgozó művészei közé tartozik.” Másutt: „...fes­tészete egységes egész, a verista szemléletű hazai művészet egyik erőssége”. „Korunk festészetének egyik legnagyobb lírikusa, festé­szete őszinte.” (Molnár József). Dutka Mária a festő póztalan emel­kedettségét emeli ki. Losonczi Mik­lós szerint Patay festészetének lé­nyege a rajz és a szerkezet. Ugyan­akkor Kratochwill írja: „Nagy él­ményt nyújt Patay fényfestészete. Távlatokat, mélységeket nyit.” Lé­nyeg: festőnk a festészet minden eszközének abszolút ura volt. Élete végén összegez: „Most déd­apái korba érvén már csak arra vá­gyom, hogy félévszázados mun­kásságomat valami maradandó is őrizze.” És ezt elérte. Gesztesi Tamás Jövőd nálunk kezdődik, de az irányt Te választod!” FELVÉTELIZŐK FIGYELEM! Szeretnétek többet megtudni a Pécsi Tudományegyetem Ily- lyés Gyula Főiskolai Kar által a 2008/2009-es tanévre kínált képzésekről? Akkor gyertek el az intézmény szakjait bemuta­tó felvételi információs napokra, ahol minden kérdésetekre választ kaptok. Az alábbi időpontokban és helyszíneken várunk benneteket: SZOCIÁLIS MUNKA SZAK BEMUTATÁSA 2008. január 16. (szerda) 10 óra PTE IGYFK „E” épület, nagyelőadó Szekszárd, Szent István tér 15-17. KÖRNYEZETKULTÚRA SZAK BEMUTATÁSA ÉS FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ NAP 2008. január 19. (szombat) 9 óra PTE IGYFK „A” épület - Szekszárd, Rákóczi u. 1. TANÍTÓ SZAK BEMUTATÁSA 2008. január 24. (csütörtök) 10 óra PTE IGYFK „A” épület, nagyelőadó - Szekszárd, Rákóczi u. 1. Bővebb információt kérhettek az alábbi elérhetőségeken: 74/528-314 és 74/419-622 felveteliinfo@igyfk.pte.hu Figyeljétek honlapunkat (www.igyfk.pte.hu), ahol január 15- én indul játékunk értékes nyereményekért! Gyertek és ismerjétek meg közelebbről Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézményét!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom