Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-11-16 / 40. szám
I 2008. november 16. DUI SZEKSZÁRDI ASARNAP „Nem élhetek muzsikaszó- Mikor alakultak, milyen körülmények között működik a baráti kör?- Regisztrált civil szervezet vagyunk, és a művelődési ház egyik klubjaként működünk. Két éve, 2006. december 4-én tíz taggal indultunk, tavaly ősztől hetente két órás foglalkozást tartunk. Jelenlegi taglétszámunk 35 fő, a foglalkozásokon általában 25-en vesznek részt. Megalakulásunkhoz szorosan hozzátartozik a Piri Lajos által szervezett több nagysikerű nótaest. Miután ez a jó kezdeményezés megszakadt, mi, akik már az ő nótaestjein lehetőséget kaptunk a szereplésre, úgy döntöttünk, hogy miután van közönsége a műfajnak, érdemes folytatni. A klubunk nyitott, szívesen látunk új tagokat. Az énektudás sem kötelező, lényeg, hogy szeresse a magyar nótákat, népdalokat.- A szólóéneklés mellett kórusban is énekelnek.- A kórusunk 24 tagból áll, s ami nagyon fontos, fele-fele arányban nők és férfiak alkotják. A szólistáink nagyobb része férfi. Szerencsés a nemek megoszlása, hiszen a dalok témája is változó. A repertoárban vannak betyár dalok, tavaszról, édesanyákról szóló dalok, katonadalok, Kossuth-nóták, s még sorolhatnám. A kórus vezetője Csepregi Antalné Vera, a titkárunk.- Legutóbbi estjükön vendég előadók is felléptek, akiket a kör állandó zenekara kísért, miként a többi szólóénekest is.- Badacsonyi Mihály Dombóvárról jött el hozzánk, Zsók Mária pedig Ba- latonfüredről. Nagy sikerük volt, ahogy a saját szólistáinknak és a kórusnak is, akik a szüreti napokra ösz- szeállított csokorral kedveskedtek a hallgatóknak. Zenekarunk öt tagból áll, vezetőjük, Kovács János bogyiszlói. Cimbalmosunkat, Csicsó Józsefet viszont mindenki ismeri Szekszár- don. A tavaszi, színházteremben tartott előadásunkon azzal örvendeztetett meg bennünket és a hallgatóságot, hogy fiával és három unokájával SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Baksai Ferenc, a Magyarnóta Kedvelők Baráti Köre elnöke és Csepregi Antalné, a kör titkára. Beszélgetésünk apropója a november 6-ai előadásuk sikere, s ezen túlmenően eddigi eredményeik, népszerűségük története, s e közösség létjogosultsága a magyarnóta kedvelők körében. Egy férfi: Baksai Ferenc muzsikált. Ha már neveket említettem, szeretném kiemelni a kör elnök- helyettesét, Péterbencze Istvánt, aki szinte egyedül végzi a szervezési és technikai feladatokat, valamint legidősebb tagunkat, a 82 éves Sándor Lászlót, aki csárdásokat énekel.- Milyen fontos állomásokat tudhat maga mögött a baráti kör?- Évente két-három rendezvényt szervezünk a magyarnótát és népdalokat szerető közönségnek. Több népdal- és nótaversenyen is megmérettettük már magunkat, többek között Tatabányáról, Győrből, Kaposvárról és Kecskemétről is dobogós helyezéssel tértünk haza. A legközelebbi fellépésünk november 22-én, Solton lesz. Jómagam Nagyszénáson részt vehettem egy Guinnes-rekord felállításában is, ahol a 44 órás maratoni éneklésből fél óra jutott rám.- Emlékszik még arra, hogy mikor szerette meg az étieklést?- Óvodás voltam, amikor egy ünnepségen a „Szánt a babám..." című dalt énekeltem, aztán az iskolában végig karénekes voltam. Azt gondolom, aki szeret énekelni, az sosincs egyedül, sosem unatkozik. Négy unokámmal - három leány egy fiú - szívesen vagyok együtt, énekelünk, táncolunk. Egy nő: Csepregi Antalné- Jó érzés volt látni az előadás előtt az ünnepi díszbe öltözött fellépőket. Ennyi csinos hölgyet és urat régen láttam. Milyen korosztályból kerül ki a tagság?- Zömmel nyugdíjas korúak, akik egyébként nehezen mozdulnak ki otthonról, de nem azért, mert semmit nem csinálnak. Van, aki az unokák nevelésében segít, van, aki másodállással egészíti ki a nyugdíját. Közösségbe viszont mindannyian vágynak. Ez egyfajta léleképítés, hiszen az együtt éneklés fantasztikus örömforrás. A magyar nóta, mint műfaj, kiválóan alkalmas arra, hogy az érzelmeket a dalok előadásával ki tudjuk fejezni. A tagoknak - s ezt magam is érzem - már a készülődés is öröm egy-egy próba, fellépés előtt. Várják a találkozást, a közös éneklést, a közönség elismerését, a tapsokat, az utazásokat, az együtt töltött időt.- Milyen célkitűzéssel indult a klub, milyen utat jelöltek ki?- A cél egyértelmű: a magyar nóta hagyományát, dalkincsét megőrizni, terjeszteni, továbbadni. Szórakozni és szórakoztatni. Van egy könyvem a 80-as évek elejéről: Leszter József Nótakedvelőknek című munkája. Az író lexikonszerűen összegyűjtötte a nótaszerzőket, én ebből válogatok Nemcsak a szervezésből, az éneklésből is kiveszik a részüket nélkül” egy-egy próba során. Megismerkedünk a kiválasztott dalíró életével, munkásságával, és megtanuljuk egy- egy dalát. Az is nagy öröm, hogy az újonnan belépők hozták, és ma is hozzák azokat a nótákat, amelyeket ismernek, vagy közben fellelnek. Szegeden szerkesztik a Nótás című újságot, amelyben kórusokróf együttesekről, nótakedvelőkről, versenyekről írnak. Minden információt szívesen veszünk, ahogy azt is, hogy tavasztól őszig jár egy sétahajó Budapesttől Horányig, amelynek Nógrádi Tóth István, a Zeneművész Szakszervezet Dalstúdiójának vezetője a szervezője. Ezen a hajón jövőre mi is szeretnénk fellépni.- A legutóbbi esten egymást követték a szólóénekesek, de a kórus is kitett magáért.- Mindenkinek egy különleges pillanat, amikor egyedül áll a színpadra. Óriási élmény, hiszen a dalba, amit választott, a szívét-lelkét „beleénekli”. A kórus kicsit könnyebb műfaj, hiszen a tagok számíthatnak egymásra, amikor együtt énekelnek népdalokat, csárdásokat.- Tavasszal a művelődési ház színháztermében telt ház előtt léptek fel- Magunk sem akartuk elhinni, hogy ennyi ember kíváncsi ránk, hogy ilyen sokan szeretik a magyar nótákat, népdalokat. A legnagyobb elismerés volt számunkra ez a nagy érdeklődés, amely erőt és hitet adott a folytatáshoz. Erre a rendezvényünkre támogatást kaptunk az Ön- kormányzattól, amit ez úton is köszönünk.- Mondják, az alma nem esik mesz- sze a fájától Fiát, Csepregi Pétert a Big Band népszerű énekesét mindenki ismeri. Volt kitől örökölnie a szép hangot.- A gyerekeim úgy nőttek fel, hogy mindig hallottak otthon énekelni főzés és más házimunka közben. Számomra az ének feltöltődés, és három lányunokámnak is énekelek.
