Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-01-27 / 3. szám

í vasAríap HÉTRŐL HÉTBE 2008. JANUÁR 27. A parkolás „változó” ára Minden városban, így Szekszár- don is léteznek az úgynevezett „fizetős” parkolók, ahol megsza­bott tarifáért várakozhatnak tu­lajdonosaikra az autók. Viszont aki nem vásárol parkolójegyet, annak a későbbiek folyamán egy­re magasabb díjat, azaz pótdíjat, vagyis büntetést kell fizetnie. Dr. Kiss Gyulától, a Szekszárdi Va­gyonkezelő Kft. igazgatójától vá­rosunkban tapasztalható fizetési morálról és a tárgykörbe tartozó egyebekről érdeklődtem. Az igazgató közölte, hogy Szek- szárdon két díjzóna van: a belvá­rosban óránként 200 forintot, a ki­csit távolabb eső helyeken pedig szintén óránként 100 forintot kell fizetni. Az első övezetben mini­mum ötven, a másodikban mini­mum 45 forintot kell bedobni a par­koló automatákba.- A parkolási díjakat és a pótdíja­kat önkormányzati rendelet szabja meg - közölte az igazgató, s máris sorolta, milyen következmények­kel jár, ha valaki elfelejt fizetni, vagy éppen tudatosan bliccel, mert mint tudjuk, ilyenek is vannak. Amennyiben a közterület-fel­ügyelők fölteszik a „mikuláscso­magot” járművünkre, akkor nem árt azonnal cselekednünk. Ameny­nyiben az ember két munkanapon belül befizeti a pótdíjat, akkor az adott zóna dijának mindössze két­szeresét kell letennie. Ám ha túlha­ladjuk a két napot, akkor az alapdíj harmincszorosával rövidítjük meg magunkat.- A nem fizetők kétharmad része az esetek nagy részében rövid időn belül igyekszik pótolni a mulasz­tást - szögezte le dr. Kiss Gyula, s hozzáfűzte, hogy városunkban nem nevezhető rossznak a fi­zetési morál. A parkolá­sért az autósok másfél­két százaléka - ami az át­lagosnál jobb arány - nem akar fizetni, de vé­gül, a végrehajtás kilátás­ba helyezése csak meg­győzi őket kötelezettsé­gük teljesítéséről. Tehát mi is a menet­rend a nem fizetőkkel szemben? Az első fizetési felszólítást a miku­láscsomag jelenti. Majd a vagyon­kezelő cég beszerzi a nem fizető autótulajdonos adatait, s tértivevényes levélben figyelmezte­ti a mulasztásra. Ha erre sem rea­gál az illető, akkor a bírósághoz fordul a kft. Onnan újabb értesítést kap az autós. Ha jogerőssé válik a fizetési kötelezettség, de nincs eredmény, akkor az ügy a végrehaj­tóhoz kerül. Ám amikor a végrehaj­tó kilátásba helyezi az értékes gép­kocsi árverését, vagy meg akarja terhelni a tartozással az illető in­gatlanját, akkor bizony fizet az adós. Ám eddig a stádiumig a pót­díjas ügyfelek közül csak egy-kettő jut el. Érdekes, hogy a huzavonát „kicsikarók” között minden társa­dalmi rétegből előfordulnak. Végezetül rákérdeztem, hogy a bliccelőknek milyen összegre rúg­hat a tartozásuk?- A díj harmincszorosára. Vagyis nem az egyre magasabb bevételhez jutás a célunk, hanem igyekszünk arra ösztönözni a polgárokat, hogy megfizessék a parkolási díjakat. Szólni kell arról a jogszabályról, ami a mozgásukban korlátozottak számára az ingyenes parkolási le­hetőséget szabályozza. Dr. Kiss Gyula emlékeztetett, hogy a fizető parkolók területén a mozgáskorlá­tozottak számára táblával jelzett parkolóhelyek vannak kijelölve, de bármelyik parkolóhelyet ingyene­sen használhatják. Amennyiben a kijelölt helyet valaki jogtalanul el­foglalja, az komoly bírságra számít­hat. De azok is, akik jogosulatlanul használják a mozgáskorlátozottak­nak kiadott igazolványt. Mindezt a rendőrség és a közterü­let-felügyelők ellenőrzik. Külön kiemelte az igazgató, hogy nem csak a szóban forgó igazol­vány eredetiségét vizs­gálják, hanem használa­tának jogszerűségét is. Ugyanis mint kiemelte dr. Kiss Gyula, a moz­gáskorlátozott igazol­vány önmagában nem jogosít ingyenes parko­lásra, kizárólag csak ak­kor, ha a gépkocsit vezető mozgás- korlátozottat szállít. Ha ez nem így történik, s az ellenőrzés során ki­derül a visszaélés, akár 30 ezer fo­rintot is elérheti a bírság. Beszélge­tésünk során kiderült, hogy bizony sokan élnek vissza mozgásukban korlátozott hozzátartozójuk igazol­ványával, ami komoly erkölcsi kér­déseket is fölvet. V.H.M. - N. Á. A diákságot feldobták a hódórák A szekszárdi OBI áruházban kez­dődött az idei országos hódóra program, amit az üzletlánc és a WWF Magyarország szervez, ahogyan a hódok Magyarország­ra való visszatelepítését is ma­gukra vállalták. A visszatelepíté­si program 1996-ban indult a Ge- mencben, majd más tájegysége­ken is folytatódott. Az 1900-as évek legelejére hazánkban telje­sen kipusztították a legnagyobb rágcsálót, a hódot. A visszatelepí­tett hódok száma hazánkban már meghaladja a kétszázat, ám sza­porulatuknak és a környező or­szágokból történő természetes bevándorlásnak köszönhetően már több mint félezer eurázsiai hód él. A szekszárdi áruház kertészeti osztályán külön helyet különítet­tek el, s rendezték be alkalmi tante­remnek. Ott jártunkkor az 5. Szá­mú Általános Iskola hatodik d osz­tálya nagy érdeklődéssel hallgatta az alkalmi tanárnak, a WWF mun­katársának, Tamás Grubernak az előadását, aminek a végén felcsat­tant a diákok tapsa. A WWF ma­gyarországi igazgatója, Márkus Fe­renc határozottan állítja, hogy a természet hosszú távú védelmének elengedhetetlen feltétele a társada­lom környezettudatosságának nö­velése, amit ugyancsak tanácsos a gyerekeknél kezdeni. A diákok ér­deklődő nyitottsága most is kide­rült. A nem mindennapi természetis­mereti óra után a hatodikosok a ki­tömött hód körül gyülekeztek, s halkan megbeszélték a hallottakat. Egyébként valamennyien kedves, figyelmes, ugyanakkor felszaba­dult gyerekek, szabályosan élmény volt velük beszélgetni. Dávid Gittá­tól tudom, hogy a hatodik d-be 12 leány és 15 fiú jár, s.azt is, hogy na­gyon várták már ezt a tanórát.- Nagyon jó az ilyen természetis­mereti óra, mert érdekes dolgokat hallhatunk, amit soha nem felej­tünk el - jegyezte meg Kistakács Martin.- Bárcsak gyakran rendeznének ilyen előadásokat. Nekünk ez volt az első - tette hozzá Jeremiás Márk, majd megmutatta a kezében szorongatott faforgácsot.- Hódrágásból való. Mindenki vehetett egy marékkai onnan a zsákból - folytatta, majd a hódok várépítéséröl beszélt, s láthatóan örömmel töltötte el a sok új infor­máció. Amúgy több diák is mond­ta, hogy megkérik tanárnőjüket, aki egyben osztályfőnökük is, hogy tavasszal tegyenek kirándulást a Gemencben.- Az is lehet, hogy mi nyerjünk az osztálykirándulást - említette lelkesen Hohmann Dávid, s a biz­tonság kedvéért maga írta be a ne­vét jegyzetfüzetembe, hogy „bizto­san jó legyen”. Majd így folytatta:- A hódok életéről, viselkedésé­ről hódismereti totót töltünk ki, s amelyik osztályé a legjobb, az ta­nulmányi kirándulást nyer.- De rajzpályázatot is hirdettek, meg verset is lehet írni a várépítő rágcsálóról - közölte Dávid Gitta, miközben a kiállított hódot simo­gatta. De itt véget is ért a beszélge­tésünk, mert az osztálynak vissza kellett indulnia az iskolába. Helyü­ket pedig már egy másik osztály foglalta el nagy-nagy érdeklődés­sel. V.H.M. - N.Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom