Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-12-16 / 42. szám
(J VASAitMp EVANGÉLIUM 2007. DECEMBER 16 Mária terhe „József, Dávid fia. ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant az a Szentiélektől van. Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből. ” Máté evangéliuma 1. fejezet 20-21. verse A mózesi törvények alapján a házasságkötést megelőző teherbe esést halállal büntették. Máriát mégsem ez a teher nyomta, hiszen tudta, hogy ő semmi bűnt nem követett el. Nem az embereknek való megfelelés, hanem az Istenre irányuló foglalkoztatta. Mária felvállalta az isteni tisztaság tudatában az emberek megvetését és a folyamatosan növekvő terhet, ami Jézussal járt. A növekvő hasától kezdve egészen a Jézust, mint keresztfán meghaló fia látványáig. Mária tehervállalása mégsem volt hiábavaló, hiszen Isten őt választotta ki és részesítette abban a kegyelemben, hogy megszülje és felnevelje a Messiást. Máriát tette az Úr az első örömüzenet többszörös „teher-hordo- zójává”, aki Isten kérésére kész volt a tehervállalásra. Manapság az emberek utálják a terheket, pedig a karácsonyi történéseket olvasva Máriáról és a többi szereplőről Máté és Lukács evangéliumában kiderül, hogy csak egy teherből lehet örömüzenet. Mária volt a világtörténelemben az első, akt nemcsak a lelki, hanem a testi súlyát is hordta az Örömüzenetnek. József, az ő hitvese szintén kész volt az Isten által idézett „bonyodalmak” felé hittel tekinteni, kiszámíthatatlan nehézségű terheket felvállalni. A napkeleti bölcsek és a pásztorok a sok száz kilométeres útnak terhét, Simeon a sokáig élés és a „jó időben jó helyen” létei terhét, Anna a böjtölés és imádkozás terhét, He- ródes a kisjézust „láb alól eltétel” terhét, a mai ember a munkáltatójától kapott decemberi időszak több 100%- os terhét, beleértve a saját igényei által kiformált terhét, ahol szeretné igazán koncentráltan kifejezni a karácsony meghittségében a szeretetét. Mindannyiunkra ráknak terheket, mindannyian hordunk terheket, mindany- nyian önként vállalunk terheket... Nem az ünnepek előtti teherbírásod dönti el, hogy milyen lesz a karácsonyod, hanem a Krisztusért vállalt teherhordozásod. Krisztustól megáldott karácsonyt és boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak, tisztelettel Papp Barnabás baptista lelkipásztor „Nem volt számukra hely” Lukács 2,7 Jézus számára nem volt hely. Az első karácsony alkalmával. Egy gyermeket, hogy megszülethessen, előbb be kell fogadni. Ahhoz, hogy Jézus megszülethessen előbb be kellett Őt fogadni. Szüleinek: Józsefnek és Máriának. Ő nem a „kisjézus” volt, aki ha keli, ha nem minden karácsonykor megérkezik. Aki ártalmatlan kis teremtés. Ha jól mutat a fa alatt, odateszem, ha zavar, akkor mélyen elrejtem. Jézus egészen megváltoztatta szülei életét, még mielőtt megszületett volna. Józsefnek és Máriának egymástól függetlenül kell igent mondani rá. Igent mondani arra, hogy Jézus része legyen az életüknek. József nyugtalanul forgolódva, álmatlan éjszakájában találkozik Isten küldöttével, aki megerősíti őt abban, hogy fogadja be feleségét és leendő gyermekét. Mária mindenféle kétségeivel és félelmeivel szemben mondja ki az angyalnak: „Történjék velem a beszéded szerint." Mindketten befogadják ezt a gyermeket, helyet adnak Neki az életükben. Megosztják életüket vele. Karácsony este Jézus helyet keres. Megnyithatom előtte én is a szivemet, életemet, ahogy tették azt szülei. Szenteste megszületik Jézus. De ahhoz, hogy megszülessen, előbb ajtó kell, hogy nyíljon, ahol beléphet. Jézus ott születik meg, ahol Őt befogadják. Van-e számára hely idén karácsonykor? Van-e számára hely az életedben? Kovács Zoltán metodista lelkész Jézus születése „...Immanuel... ami azt jelenti: velünk az Isten. ” Máté 1:23 Nem a ködös misztikus, hol volt-hol nem volt mesevilágból lép elő a karácsonyi történet főszereplője: Jézus, hanem az „idők teljességében” történelmileg és földrajzilag meghatározott időben és helyen jött el Isten kegyelmes szeretetének jeleként azért, hogy benne beteljesedjenek az Ószövetség prófétáinak róla szóló jövendölései. Történelmi személyek kötődnek a nagy eseményhez: Augustus császár, aki rendeletet adott ki az egész föld összeírására, mindez akkor ment végbe, amikor Szíriában Ciréniusz volt a helytartó. Tudatos a visszásnak tűnő fogalmazás, mert a mi hitünk szerint Isten üdvözítő tervébe ágyazva folynak a történelmi események, és nem fordítva. Karácsony ünnepe elsődlegesen a mennyben lakók örömének földre vetülése volt, az egyszerű, mindennapi munkájukat végző pásztorok felé; „Ne féljetek, mert hirdetek nektek nagy örömöt, amely az egész népnek öröme lesz.” (Luk. 2:10). Ez örömhír megerősítői a mennyei seregek sokasága, akik ezt mondták: „Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség és az emberekhez jóakarat.” (Luk. 2:14) Máté és Lukács szemléletessé teszik a mellékszereplők említésével a történet fontosságát, hisz az ő jelenetük sem véletlen- szerű. Az örömüzenet közvetítőivé váltak a pásztorok a tisztességtévő bölcsek, és Jézusról szóló próféciát mondott az agg Simeon és Anna. E próféciák, mint tudjuk, túlmutatnak a jászolbölcső idilljén, mert a kereszt árnyékát vetítik előre. E bizonyságtevők annak kezdetére nyitnak ajtót, amikor majd valóban árad Krisztus felöl az egész nép felé a szeretet, a békesség és a jóakarat. Sajátságosán sűrített János tudósítása: „Az Ige testté lett, közöttünk lakott és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” (Ján. 1:14) Jézus születésével tehát a menny a földdel összetalálkozott. Karácsonykor Krisztusról énekelünk, aki közénk jött. Jó lenne, ha „Krisztus Urunknak áldott születésén...” minél többen lehetnénk eszközök abban, hogy ahol fáznak és sírnak, ahol éheznek és szomjúhoznak, ahol szomorkodnak és szenvednek, ahol reménytelenek, ott szerte a világban megszülessen minden másokon segíteni akaró emberi szívben a Jézus, mert Isten ....egyszülött Fiát küldte el a világba, hogy éljünk álta la.” (Ján. 1:9) Balázsi Zoltán református lelkész Ne a Karácsony mellett ünnepeljünk! „Ügy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz benne el ne vesszék, hanem örökké éljen" (Jn 3,16)
