Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-05-13 / 17. szám

M TASAimP MOZAIK

______________________________2007. MÁJUS ,3.

11

0 éve született Klie Zoltán festőművész Szekszárdon

I_______Önarckép lovassal - 1931_______

Kl

ie Zoltán „a méltatlanul elfeledett” festőművész 1897. július 10- én született Szekszárdon. Édesapja, Klie Lajos, királyi kúriai bíró, Pécs város törvényszéki elnöke. Középiskoláját a pécsi cisztercita gimnáziumban végzi. Családja nem művészi pályára szánja, ezért kezdetben jogi tanulmányokat folytat, majd a Budapesti Pázmány Péter Egyetemen orvosi tanulmányokba kezd, és négy évig jár erre a fakultásra. Ekkor átiratkozik a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Vaszary János kedvenc tanítványa lesz. Ez 1922-ben történik, Klie Zoltán ekkor már túl van az első világháború borzalmain, 75%-os hadirokkant és 25 éves! De végre boldog, azt csinálhat, amihez kedve van. Nyáron részt vesz a pécsi művésztelep munkájában, mely megpróbálja a Trianon által elcsatolt Nagybánya örökségét felvállalni. Ide főleg Csók István tanítványai jártak, de Vaszary növendékek is - így Klie Zoltán is - előfordultak.

A 20-as években két művésztársaság tömörítette a festőket. A Képzőművészek Új Társasága (KÚT) modernebb szemléletű volt. A Szinyei Merse Pál Társaság a nagybányai hagyományokat kívánta továbbvinni. Mindkét csoportosulás ápolta a fiatal művészekkel a jó kapcsolatokat. Ki is állították műveiket. így fordulhatott elő, hogy 1925 februárjában Klie Zoltán a KÚT Ernst Múzeumbeli kiállításán elnyerte a grafikai díjat. Sikeres fejlődését jelzi, hogy 1925-ben Párizsba szóló ösztöndíjat nyert. Két évig él és dolgozik Párizsban,

ezalatt veszi feleségül Róna Klára festőművésznőt. Hazatérve intenzíven fest, dolgozik, 1928-ban kiállít a Velencei Biennálén. Az 1930-as év sikerekkel indul, rész vesz az UME kiállításán, a Nemzeti Szalonban. Májusban a Budapest Hírlap festménypályázatának fődíját nyeri el. A 30-as évek alkotói időszakának legkiteljesedettebb, legtermékenyebb időszaka. 1939-ben Balatoni Ösztöndíjat kap. A 40-es években számos kiállítás résztvevője (Magyar Városok, UME Vaszary- emlékkiállítás, Magyar Művészetért, Velencei Biennálé, Római Képzőművészeti Kiállítás stb.). De jön a törés (katonaság, hadifogság 1947-ig). Az 50-es években nem állít ki, „méltatlan bánásmód” az indok. Ennek vége szakad 1959-ben (Ernst Múzeum: „három festő, egy szobrász”). A 60-as években néhány csoportos kiállításon még részt vesz, de a nagy lendület már nem jön vissza. Miskolcon 1972- ben a Miskolci Képcsarnok megrendezi egyéni kiállítását. 1987-ben felesége meghal. 1990. március 21én a Szekszárdi Művészetek Háza megrendezi gyűjteményes kiállítását, felesége műveivel együtt. 1992. január 2-án, 95 éves korában meghal. 1995-ben emlékkiállítás a Ráday Galériában, 2002-ben az Abigail Galériában (Klie Zoltán, Róna Klára, Klie Annamária művei). Értékelésében, műveinek elemzésében nagy áttörést jelentett 2005-ben Kapócsy Anna műve: Klie Zoltán, a kozmikus festő, mely eddig az első Klie-monográfia.

Klie Zoltán műveit többen próbálták besorolni a XX. század fő festői irányzataiba. Nem könnyű feladat! Egyrészt, mert neki is volt „fejlődéstörténete”, másrészt mert az egyes művek is nehezen besorolhatók! A Kortárs Magyar Művészeti Lexikon a következőket írja Klie két világháború közti műveiről. „Az UME tagjaként a két háború közötti progresszív művészet egyik képviselője. Hatott rá az art deco stílusa, a szürrealizmus, de Chirico metafizikus festészete is. Gadányi, Rafael és Paizs-Goebel festészetéhez kapcsolható életműve”. Véleményünk szerint életének négy - egymással szorosan kapcsolódó festészeti periódusa van. A 20-as éveket a külső hatások befogadása jellemzi, expresszív megjelenítés, kubista hatások (Arcok, 1925). Az évtized vége felé az expresszív kifejezésmódot egy inkább neoklasszicista irányzat hatása váltja fel. A 30-as években kiteljesedik egyéni látásmódja, átütő művészi ereje. Közel kerül a természethez (Bakonyi erdőrészlet, 1933; Mesebeli erdő, 1934). A kor csúcsműve: A bakonyi út, 1933. Széles íveivel, tomboló színeivel a természet sze- retetének sugárzó képeivel csak néhány Domanovszky Endre kép vetekedhet. Technikájában a külföldi kortársak között Franz Marcra emlékeztet, ez a filozofikus expresszivitás.

Alkotói periódusának harmadik részében - a háború után - része lett a számkivetettség és a mellőzöttség. Meseillusztrációkból élt. Az 50-es évek végére megújulni látszott. Kipróbálta a geometrikus absztraktot, dolgozott a csurgatá- sos technikával (Domboldal, 1979). 1990-ben Göncz Árpádtól átvette az Aranykoszorúval díszített Csillagrendet. Még ebben az évben a Szekszárdi Művészetek Házában örült az ő és felesége műveiből rendezett kiállításnak, melyet nagy értője, Heitler László rendezett.

110 éves születési évfordulóján emlékezik rá szülővárosának műpártoló közönsége.

Gesztesi Tamás

___________Leány és vasmadár - 1935__________

Né

ptáncos sikerek

Az Örökség Gyermek-népművészeti Szövetség országos versenykiírása alapján megrendezett felmenő rendszerű versenyen szép sikereket értek el a szekszárdi gyerekek.

A Liszt Ferenc Művészeti Iskola Bartina Aprók csoportja - Hu- szárikné Böröcz Zsófia vezetésével - és Bartina Gyermek II. csoportja - Radnai Lászlóné vezetésével - a márciusban Bonyhádon lebonyolított megyei fordulóból továbbjutott a regionális találkozóra. Ezt április 30-án Siófokon rendezték meg.

Az országosan elismert szakértőkből álló zsűri tagjai Matókné Kapási Júlia (az Örökség Gyermek-népművészeti Szövetség alelnöke), Kökény Ri- chárd (az Állami Népi Együttes tánckarveze- tője) és Szilágyi Zsolt (koreográfus, a zsűri elnöke) voltak. Mindhármuk egyetértésével javasolták a két együttes továbbjutását országos fesztiválokra.

így Radnai Lászlóné és csoportja a Körös menti Sokadalom elnevezésű rendezvényen,

Békéscsabán szerepelhetnek. Huszárikné Böröcz Zsófia és csoportja Budapestre, a Mesterségek Ünnepére kapott meghívást. Utóbbiak, az Aprók most értek el egy olyan fejlettségi szintre, hogy a zsűri külön kiemelte őket minőségi tánctudásukat illetően. Magasan kiemelkedtek korcsoportjukban, elismerték és dicsérték technikai tudásukat.

Ugyanezen a napon és helyszínen, a délelőtti órákban folyt az Országos Tanulmányi Verseny regionális fordulója, melyen a Liszt Ferenc Művészeti Iskola Bartina Gyermek I. és Utánpótlás csoportjai indultak. A pontozásos verseny eredményére s a továbbjutók névsorára még várni kell, míg az országban mindenhol lezajlanak a hasonló fordulók. Az viszont biztos, hogy a szekszárdi csoportok Siófokon a legmagasabb pontszámot kapták. Felkészítőik: Farkasné Enyedi Gyöngyi, Karácsonyi Zoltán, Szabó Lászlóné.

Valamennyi táncosnak és felkészítő tanáraiknak gratulálunk, további jó versenyzést, szép sikereket kívánunk! Lo.