Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-05-13 / 17. szám
2007. MÁJUS 13. MÖZATk vasA^aíp j) HARKÁNY www.harkanyfurdo.hu • Tel.: 72/480-251 • E-mail: harkanyfurdo@axelero.hu Latin, Latin, Latin Latin szenvedély töltötte be a Művészetek Házát május 3-án este. A két népszerű gitárvirtuózt, Tátrai Tibort és Szűcs Antal Gábort már színpadra lépésükkor kitörő örömmel fogadta a népes szekszárdi közönség. Ők pedig pergő ritmusú, bravúros szólókkal tűzdelt örömzenéléssel feleltek, a háromszor is Latin új lemez dalaival. A latinos hév és szapora futamok mellett egyszeregyszer ábrándos borongás, lágy tűnődés került a még a számok közötti tapson is túllépő, egy szünettel, mintegy kétórás lendületes zenefolyamba. A remek hangosítás segítségével megszólaló előre rögzített dob, időnként kasztanyetta hangja tette még élőbbé a latin zenei motívumokból építkező muzsikát, amely a spanyol táncok és a bikaviadalok felszabadult világát, egy vadnyugati gitárpárbajjal fűszerezve, csempészte a szekszárdi estébe. K. E. A léleknek nincs temetője Egy nap arra ébredsz, semmi sincs már úgy, mint régen, már a nappalok is sötétek, az ismerősök is olyanok már, mint az idegenek; mi régen erőt adott, magabiztossá tett, az az örök életűnek hitt remény - hogy a világ egyre jobb és szebb lesz - a sok baj és kétség közt már nincs sehol. Aztán estefelé hazatérve - megjöttem - szólsz, úgy, mint régen, sapkádat, kabátodat letéve, mert azt hiszed., bent ül a szobában, úgy, mint régen feleséged... s csak a csend fogadja köszönésed. Nem érted a dolgot, hogy felejthetted el, hogy ő már nincsen? Hidd el, nem kell félned, nem őrültél meg, hisz az anyag sem vész el, hogy veszne el a lélek? Csak a test a halandó, a lélek halhatatlan, s néha ijesztő, ami megmagyarázhatatlan. Akárhogy is van s lesz, ezután hozzá kell szokni, Hogy az élet megy tovább, és az idő begyógyít Minden fájó sebet - mondják -, mert valóban gyógyít az idő az idővel, de negyven évet negyven évig sem felejt már el életéből az ember... Nem segíthet ezen már más csak Isten kegyelme. 2006. május 4. B. Györgyi emlékére... Bálint György Lajos BÉRLETVÁSÁRLÁSI AKCIÓ a Szekszárd EXPO-n! (Szekszárd, Városi Sport- és Szabadidő Központ) 2007. május 18-20. között 7 alkalomra szóló felnőtt strand- és gyógyfürdő bérleteinket 30%-os kedvezménnyel árusítjuk! Szeretettel várjuk vendégeinket, ne hagyják ki ezt a lehetőséget! EVANGÉLIUM „... Felment a mennyekbe...” Csel 1:7-12 Azzal, hogy a mi Urunk mennybemenetelének ünnepe a hét közepén egy munkanapra esik szembe az üdv történet úgynevezett nagy ünnepeivel, s piros betűkkel nem jelöli két napra a naptár, semmivel sem kisebb, tartalmát tekintve ugyanolyan értékű, mint a karácsony, a húsvét, vagy a pünkösd. A feltámadott Krisztus, aki megjelenésével erősítette hitben a tanítványait, e napon az Ő ügyének továbbvitelével bízza meg őket. A munkás hétköznapok szolgálatát állítja eléjük: „tegyetek tanítvánnyá minden népeket”. Feladatuk: hirdessék a feltámadott Krisztus evangéliumát, Isten szeretetét, a bűnök bocsánatát, a megtérés ajándékaként az örök életet. A megjelenések élményhatásai alatt a tanítványok nagyobb hitelt adnak Uruk szavának, parancsait, követelményeit kötelezőbbnek érzik, de egyben szeretetét is melegebbnek, átfogóbbnak, bátorítóbbnak. Nem szemrehányással közeledik, senkit nem von felelősségre, hanem megerősíti a megrepedt nádat ás lángra lobbantja a pislogó gyertyalángot és összefogja azokat akik szétszóródtak. A bizonytalanság, a tétlen várakozás ideje véget ért. Nem Péter mutatja az utat - mert ez rossz irány - azzal, hogy így szól: elmegyek halászni és a többiek örömmel csatlakoznak hozzám, hanem a Mester, aki kiválasztotta őket és téged, gyarlóságaink ellenére szolgálatba állít, számít ránk. Két kérdést vet fel az Ige: 1. Mi nem a mi dolgunk? A földről közelíteni az ég felé. Az embernek önerejéből lehetetlen a kettő közötti távolság áthidalása. Ezért közelít felénk Fiában Isten. Ezt kell elfogadni. „Az Isten tudja mit cselekszik / Magas tervébe nem lát a vak ember / Kérdőre vonni őtet nem szabad.” írja Petőfi az Apostolban. Az időszakok és az alkalmak a világ nagy eseményeinek alakítása annak a hatalma alatt áll, aki teremtett, igazgat és fenntart mindeneket. A tanítványok hamis illúzióit, ami a földi királyságot és a vele járó hatalom gyakorlását jelenti, eloszlatja Jézus. Ő szolgálni jött és a legnagyobb szolgálatnak eleget tett. Ezzel rámutat arra a másik kérdésre: 2. Mi a mi dolgunk? Nem a láthatókra nézni, hanem a láthatatlanokra, de úgy, hogy észrevegyük a szolgálat alkalmait. A beteg gyógyulást, a szomorú szívű vigasztalást, az éhező kenyeret, a szomjazó vizet kapjon tőlünk. A mi dolgunk az, hogy az igaz élet ízét adjuk, a környezetünkre kovász módjára hassunk, ahova szolgálattételre állított az Isten, ott világítani próbáljunk, hogy mások is lássanak hitünk és annak gyümölcseként a jócselekedet messze látszani igyekezzék, mint a hegyen épült város, vagyis hasonlítsunk mindjobban a mi urunk Jézus Krisztushoz. Vesztek erőt. Az mondja ezt, aki az emberi lét túlsó partján áll, aki szeretettel közeledik, így alkalmat ad arra, hogy az ember hite szabad állásfoglalás legyen. Vár amíg a kételkedés, a csodálkozás és a meghatottság fokozatain át elérkezik a hit megvallásához. Ezután mondja azt: lesztek nekem tanúim. Hiteles tanúvallomást, becsülettel a dolgok ismeretében lehet tenni. A tanítványok látták Uruknak tetteit, hallották kijelentéseit a mennyek országáról, s minderről a Szent Lélek erejével szóltak. Hitismeretünk és a kegyelem alapján így lehetünk mi is ma élő tanítványok annak a Krisztusnak szolgái, aki a békesség és a szeretet hirdetésével és megélésével bíz meg. Felhő fogja el szemünk elől, de tudjuk, hogy közöttünk van az írott, és adja Isten, hogy köztünk legyen a hirdetett Igén keresztül is minden alkalommal. Érezzük ígéretének valóságát: „veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”. Amíg az ég felhőin vissza nem tér, szent leikével vezeti az anyaszentegyházat, az Atya jobbján ülve esedezik érettünk. Míg választottjainak átadja az örökséget, addig arról ismerheti meg a világ, hogy az Ő lelke él bennünk, ha helyünkön talál bennünket a munka, az emberek szolgálata, a család, idős szüléink, minden rászoruló, mindenki aki számít ránk, és helyünkön talál bennünket minden jó ügy, amelynek kész vagyunk a szolgálatába állni. „Boldog az a szolga, akit az ő ura, ha eljön, ily munkában talál.” Balázsi Zoltán református lelkész
