Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-03-18 / 9. szám
£ SZEKSZÁRDI VASÁRNAP HÉTRŐL HETRE 2007. MÁRCIUS 18. Büntetésben a betegek? Vészhelyzet a kórházakban - Bizonytalan finanszírozás - Elhalasztott műtétek Dr. Puskás Imre, Potápi Árpád és Réger Balázs Sajnálattal jelentette be a hétfői sajtótájékoztatón dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke, hogy a szaktárca nem biztosít megfelelő körülményeket a kórházak magabiztos működéséhez. Ezért sok kórház vészhelyzetbe került. Ezt saját kórházuk példájával Potápi Árpád Bonyhád polgármestere is alátámasztotta. A Tolna Megyei Balassa János Kórház életében - 1990 óta - először fordul elő, hogy a fenntartó megyei önkormányzat kénytelen az intézmény működési költségének finanszírozására jelentős ösz- szeget biztosítani, ami az első körben 83 millió forintot jelentett. Majd 47 millió forint - pályázati önerő - következett, amit a kórház addig használhat működési költségeinek finanszírozására, amíg nem kapja meg a pályázati pénzt. Puskás Imre közölte, hogy a kórház nem költekezik mértéktelenül, ám a finanszírozás visszavétele miatt havi 22 millió forint kiesésre számíthat, ami évi 264 millió forintra rúg. A megyei elnök leszögezte, a tudatosan, politikai megfontolásokból következő finanszírozási anomáliák arról szólnak, hogy működésképtelenekké váljanak a kórházak. Tehát a politika bünteti a fenntartókat, rajtuk keresztül a kórházakat, illetve - ami felháborító - a beteg embereket. A kialakult helyzet arra kényszeríti a kórházat, hogy - a halaszthatatlanokat kivéve - operációkat toljon el későbbi időpontokra, hogy kevesebb beteget lásson el, hiszen - mint fogalmazott - pénz híján nem lehet műteni. Másképpen: „a furcsa, szakmailag indokolatlan döntések rontják a betegellátás színvonalát”. Szólt arról is Puskás Imre, hogy azok a kórházak, amelyek kénytelenek aktív ágyakat megszüntetni, annak idején ígéretet kaptak: ezek finanszírozásának egy részét megkapják a járóbeteg-ellátásra, azaz annak javítására. De ez nem történt meg, amiM miniszter azzal magyaráz, hogy a témakörben a RET-ek (Regionális Egészségügyi Tanácsok) nem döntöttek. Az elnök véleménye szerint ez esetben is „politikai visszavágásról” van szó. Dr. Muth Lajos, a kórház főigazgató főorvosa a betegek megértését kérve tájékoztató közleményt adott ki a műtétek elhalasztásával kapcsolatban. „2006. júliusától az Egészség- ügyi Minisztérium az egészségügyi szolgáltatók számára teljesítménykorlátot szabott, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy meghatározzák: havonta hány beteg ellátását fizeü ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az adott kórháznak. Az intézkedés azóta folyamatosan jelentős bevételkiesést jelent a kórháznak, ami miatt több kényszerintézkedést kellett már hoznunk. A helyzet februárban tovább romlott, mivel a hónap során 250 (átlagosan finanszírozott) beteggel többet láttunk el a megszabottnál.” Mindezek okán a kórház további megszorításokat kénytelen életbe léptetni. Március második felében egyelőre két hétre szüneteltetni kényszerülnek a nagy költséggel járó, ám alacsony fedezetű műtéteket. Természetesen azokat a beavatkozásokat érinti e döntés, amelyek elhalasztása miatt a beteg állapota nem romlik. A halaszthatatlan műtéteket természetesen elvégzik, s nem korlátozzák a sürgősségi intenzív betegellátást, a daganatos betegek ellátását, a gyermekek ellátását, és egyéb fekvőbeteg-ellátást sem. A korlátozások március 12- től, illetve 19-től lépnek életbe.- A megszorítások reményeink szerint csak átmenetiek, ám a további szükséges intézkedésekről egyelőre nem tudunk felvilágosítást adni, tekintettel arra, hogy az intézmény áprilisra vonatkozó finanszírozásáról egyáltalán nincsenek információk - fejezi be a közleményt dr. Muth Lajos. A kórházzal szemben vizsgálatot kezdeményezett a szaktárca az Egészségbiztosítási Felügyeletnél azzal az indokolással, hogy a Balassa János kórház két hétre felfüggeszti a műtéteket és a költséges beavatkozásokat, amit a már említett finanszírozási bizonytalanságokkal indokol. A vizsgálat eredményéről természetesen tájékoztatjuk Olvasóinkat. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági Kiúttalanság és nyugalom vásznain... Folytatás az 1. oldalról. az impresszionizmussal -, addigi szürkén borongós tónusait fokozatosan levegősebb, nyíltabb festésmódra cserélte fel. A Nemzeti Galéria gyűjteményén kívül Szolnoktól, Szegeden át, korai, fiatalkori felvidéki anyagok is érkeztek a tárlatra. Szabó László hozzátette: ha sikeres lesz a kiállítás, annak - Nemzeti Galéria általi - meghosszabbítására is lehetőség nyílhat. Amikor a látogató betoppan a kiállító terembe, egy-egy vidék, táj, emberalak láttán a nyugalom és a katartikusság furcsa ötvöződésének hatása alá kerülhet. Az 1900- as évek fordulóján megfestett Táj fákkal - kompozíciójában az élesség és az elmosódás különös nyugalommá szélesedése látszik kibontakozni. Hasonlóképpen lehetünk a Sziklás vízparti táj-jal, amely vászonnagyságában óriási tér-élményt nyújt a művészetet kedvelőnek, s mindez korántsem megy az összhatás rovására. A Pihenő katonák 1916-ban vászonra vitt alakjaiban ugyanakkor már egy másfajta világ: az ember és annak kiúttalansága fo- galmázódhat meg. E kép figuráiban láthatóan mélyebb érzelmek törnek a felszínre. Ezek nem egy pihenés képei. Ezek maga a fásultság, a zord helyzet által kierőszakolt gyötrelem arcai. Ugyanez az „ember az embertelenségben” vízió tárul elénk az ismertebb Szerbiában című kép láttán. Iszony és végzetes feladás és az eleve elrendeltetettség beteljesülni látszó vérbarna színe hatja át a vászon minden szegletét. A világháború borzalmai minden kegyelmet nélkülöznek ezen a festményen. Ahogy haladunk tovább a sötét teremben a katartikusságot és nyugalmat árasztó festmények között, egyszer egy Erdőrészlet idilli rejtelmessége, máskor egy tóparti látvány nyugalma hozza közel hozzánk a festő belső világát, „nyugalomorientációját”. Az előbbi magas fokú színkezeléséről, az utóbbi (Tóparti részlet) a festékkel lenyűgöző szinten véghezvitt tavi tükröztetésével ejti egyaránt ámulatba a laikus szemlélőt és a profi műgyűjtőt. De itt vannak köztük a Téli erdő komorsága és nyugalma, melynél a barna szín kissé túlzott, összhatásban mégis jól kieszközölt impresszionista felhasználását figyelhetjük meg. Az Őszi táj kicsiny, alig-kunyhó- szerű építmény előtt üldögélő alakjában, annak távolba tekintésében az élet töprengése, a sorsszerűség tükröződik. Az alkotások sorában következve - az utolsó egységben - zömmel teljesalakos, vagy arcképes kompozíciókkal találkozunk. Csavargófej 1896-ból, melyen a lét zűrös- sége bukik elénk, szemein az őrület fátyla hagyott lenyomatot. A Két csavargó című kép érdekessége a kíváncsiság és a néző előli rejtett- ség kettősségében áll elő. Mindkét alak különös figyelmet áraszt egy, a szemlélő által elrejtett dolog iránt. A festő 1917-es Sír a Kárpátokban alkotása a kereszt előtt álló emberekkel egyfajta mélymagyar sorsszerűséget láttat a megfigyelővel. Egy igazán hitelesen ábrázolt olasz férfiember arcképe Itáliából, valamint egy Vándorlegény - ismeretlen tájba révülése, s életének, még beteljesületlen sorsának útkeresését látva aztán mi is búcsúzunk Mednyánszkytól, bízva az igazán igényes tárlat minél magasabb arányú látogatottságában és a századforduló művészetét kedvelők érdeklődésében. Gyimóthy Levente Csavargófej
