Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-10-29 / 36. szám

MOZAIK 2006. OKTÓBER 29. “fCJ , SZEKSZÁRDI (bí VASÁRNAP Két hét a társadalomért, a könyvért Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár régiós napja a kultúrák sokszínűségéért Könyvtárak összefogása a társa­dalomért címmel október elején két hetes rendezvénysorozat ke­retében országszerte gazdag programokkal várták a helyi könyvtárak olvasóikat. E sorozat­ból kiemelkedtek a Kecskeméten, Nyíregyházán és Veszprémben megtartott napok s ennek záró­akkordja volt Szekszárdon októ­ber 14-én, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár régiós napja, melyet a kultúrák sokszínűségének jegyé­ben rendeztek meg. A progra­moknak a Babits Mihály Művelő­dési Ház adott otthont. Az egész napos program tartal­mas, színes és nagyszerű volt. Dél­előtt a nemzetiségek könyvtári ellá­tásának megvitatására szánt konfe­rencia zajlott. A színes csokorban változatos produkciókban az or­szágban élő nemzetiségek kultúrá­jával ismerkedhettek a jelenlévők. Az este nagyszerű sikerrendezvé­nyén Boban Markovié és nemzet­közi hírű együttese lépett színpad­ra. A rendezvény védnöke dr. Kal­tenbach Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa volt, aki köszöntötte a je­lenlévő könyvtárosokat, elismerve a nemzetiségek identitási ügyének felkarolásában végzett munkáju­kat. Jelen volt Fodor Péter, a fővá­rosi Szabó Ervin Könyvtár főigaz­gatója, aki az Informatikai és Könyvtári Szövetség nevében szólt, a 11. alkalommal sikerrel lebonyo­lított könyvtári összefogás prog­ramjáról. Az Országos Idegennyel­ÖRÖKKÉ VASTAPS vű Könyvtár saját, és a Budapesti Teleki Téka Könyvesbolt árusítás­sal egybekötött kiállításon mutatta be a hazai 13 nemzetiség könyvki­adásának termékeit. A délelőtti program háziasszonya Elekes Eduárdné, könyvtári szakér­tő volt, aki visszaemlékező és tájé­koztató beszélgetéseket vezetett a nemzetiségek könyvtári ellátásának 50 éves múltjáról és a kilencvenes évek elejétől történt változásokról. A rendezvényen a nemzetiségi la­pok főszerkesztői a könyvtárakkal való kapcsolatukról, az újságok munkájáról számoltak be. A nemzetiségek kulturális meg­szólalásairól felsorolásszerűen is hosszadalmas lenne számot adni. Hallhattunk székely góbéságokat, megismerkedhettünk néhány mon­dat erejéig a beás nyelvvel, elanda- lodhattunk németül előadott dalo­kon és tapsolhattunk a Lúdas Ma­tyi németül elhangzott dramatizált változatának. Láthattunk német és cigány táncot és a bartinások két csoportja is fellépett. A német szín­ház Theatercafé című előadásának rövidített változatával aratott si­kert, Papadimitru Athina műsora közben görög táncot tanított a bar­tinások kiscsoportjának. Aki mind­eközben megéhezett kóstolgatha­tott a nemzetiségi ételbemutatón. Az egész napos rendezvényt Boban Markovié és együttese zárta nagyszerű koncertjével telt ház előtt, nagy sikert aratva. Ne feled­jük az egész nap az „összefogás a társadalomért, összefogás a köny­vért” jelszó jegyében zajlott. (M.É.) A trombitakirály és a herceg Az alapos előkészület nem volt hiábavaló. Már belépésükkor vastapslo- gadta Boban Markoviéot, a Balkán trombitakirályát és 11 tagú trombitá­sokból, kürtösökből és dobosokból álló zenekarát a Babits Mihály Műve­lődési Ház zsúfolásig telt színháztermében. A megyei könyvtár program- sorozatának záróakkordjaként hallhattuk a jellegzetes rekedtesen harso­gó trombitaszót, amelyet a világ Kusturica kultfilmmé vált alkotásai (Arizonai álmodozók, Underground) óta jól ismer. Éles hangú rézfúvós­októl meglepően lágy melódiákkal kezdődött a koncert, de hamarosan pergő ritmusú, pezsdítő dallamoknak, és ragyogó szólóknak szólt újra és újra a vastaps. A sodró erejű déli temperamentum mulatságba csábított. A dél-balkáni rezesbanda zenéje nem harcba, hanem táncba szólít. Hogy is várhattunk volna mást, hiszen a balkáni cigányok népzenéjében a leg­fontosabb hangszernek, a trombitának egészen más a jelentése, mint a mi kultúrákban: vigasságba hív, növeli a jókedvet, energiát ad. Boban és fia, az idén nagykorúvá, és így apja mellett szólistává vált Marko Markovié szerzeményeikben az ősi szerb népzenét modern ízekkel fűszerezve ér­nek el egyéni hangzást. Marko jó néhány attrakciót bemutatott. A közön­ség lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy a herceg egy nagy levegővétellel fújja-fújja , és csak fújja trombitáját. A nézőket a légszomj hamarabb el­érte. K. E. Allegro Barbaro Telt ház fogadta a Muzsikás együttes Bartók-műsorát októ­ber 11-én este, a Mű­vészetek Házában. Az együttes - tagjai: Éri Péter - brácsa, furu­lyák, Hamar Dániel - bőgő, gardon, dob, Porteleki László - he­gedű, tambura, Sipos Mihály - hegedű - ar­ra vállalkozott, hogy kizárólag Bartókkal bizonyíthatóan összefüggésbe hozható dallamokat, s ezekből komponált darabokat mutat be. Partnerük, az egész este folya­mán közreműködő Lányi Péter zongoraművész volt. Előadásuk alatt keresztmetszetet kaptunk arról, mely vidékeken járt Bartók, hol érték azok az életét, ze­nei életét meghatározó, múlhatat­lan élmények, melyeket szerzemé­nyeiben idézett fel. Hamar Dániel rendszerezett kutatómunkát türkö- ző összekötő szövegeit is örömmel fogadtuk, melyekkel a Kárpát-me­dence ősi és egyben modern zené­it segített még jobban megismerni, megszeretni. Bartók szerint - mint elmondta - a népzene kialakulása a természet törvényei szerint történt. (így nem csoda, ha Bartók zenéjét hallgatva rendre madárhangokat is felfede­zünk.) Ezt a természetességet hal­lottuk, ezzel a természetességgel szólalt meg mindahány­szor a Muzsikás, s ezt ül­tette át Lányi Péter is a zongoradarabokra. Vál­togatva tűzték ugyanis műsorukra az eredeti dallamokat s a „belőlük fakadt” darabokat. így - a teljesség igénye nélkül - a 44 hegedűduóból a 36. és 32. ihletett tolmá­csolása után az eredeti Máramarosi táncokat ját­szották kitűnően. Külön­leges élmény volt a címadó Allegro Barbarót zenekari közreműködés­sel hallani. A második rész nem múlhatott el Kodály Zoltán említése nélkül. - A zseniket - a történelem során - sokszor párban küldte le a Jóisten, így egymásra óriási hatással voltak - fogalmazta meg találóan Hamar Dániel. Igaz; Bartók és Kodály kö­zös érdeklődése a népdal, a népze­ne iránt ismert. így Kodály Zoltán élményeiből született a Marosszéki táncok, melyet elsőként a zenekar, majd Lányi Péter mutatott be. Zá­rásként a hat tételes Román népi táncok felejthetetlen dallamait dú­doltuk, éltük át a művészekkel. Koncertjükön mindvégig érezhe­tő volt a teljes elkötelezettség, oda­adás a „téma”, azaz Bartók és a népzene iránt, s óhajuk, hogy a hallgatóság minél többet átérezzen ebből. Igyekezetük nem volt hiába­való - köszönjük, várjuk vissza őket! Lakatos Orsolya Civil Egyeztető Fórum Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás ‘mellett működő Civil Egyeztető Fórum október 18-án ülésezett, ahol sor került a fórum aktuális feladatainak megbeszélésére, újabb tagcsoportok felvételére és a tisztségviselők megújítá­sára. A Civil Egyeztető Fórum új elnökének Dér Miklósnét (Mentál­higiénés Műhely) választották, a Kistérségi Társulás tagjai kö­zé pedig Győrfi Gyulát (Ifjúsági Unió) delegálták. Köszönet a támogatásért A CSATOLNA EGYESÜLET (adó­szám: 18857917-1-17) megköszöni az SZJA 1%-val való támogatást. A befizetett 133 356 Ft-ot az alapsza­bály szerinti közhasznú tevékeny­ségre fordítottuk, ill. tartalékoltuk. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik 2004. évi személyi jöve­delemadójuk 1%-val a TOLNA ME­GYEI GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI KÖZALAPÍTVÁNYT támogatták. A befolyt 8706 Ft-ot a Fadd-Dom­bori Ifjúsági Tábor fejlesztésére fordítottuk. Köszönettel: a közalapítvány kura­tóriuma. A NÉGY ÉVSZAK WALDORF- PEDAGÓGIAI ALAPÍTVÁNY (adószám: 18859067-1-17) megkö­szöni az SZJA 1%-val való támoga­tást. Az juttatott 54 716 Ft-ot a Waldorf óvoda fejlesztésére fordí­tottuk. Támogatásukra a jövőben is számítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom