Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-02-05 / 4. szám
2006. FEBRUAR 5. fókuszban szekszárdi VASÁRNAP Gyors szakmai döntések, majd kampányt idéző politikai szócsaták Az idei évben sem változott a közgyűlés menetrendje. A képviselők január utolsó csütörtökjén gyűltek össze és tartották meg soros ülésüket, tárgyalták meg a város aktuális ügyeit. A közgyűlés napirendjén 20 fölötti téma szerepelt. A délután kezdődött ülésen a napirendek többségét képviselők gyors ütemben, vita nélkül fogadták el, néhány napirendi pont tárgyalásánál azonban politikai vita alakult a két legnagyobb frakció között. Első napirendi pontként a közgyűlés a „nem lakossági hődíjak” emelésének kérdéskörét tárgyalta meg. Az ALFA-NOVA Kft. képviseletében Rozik Árpád a szolgáltatási hődíj emelésére tett javaslatot, árat az eddigi 2682 Ft/GJ helyett, 2931 Ft/GJ értékben kérte megállapítani. Az emelés mértékét a szakember 9,3%-ban határozta meg, indoklásában a kitért a január 18-i gázáremelésre, azt is elmondta, hogy a díjak kalkulációja megfelel a távhőszolgáltatásról szóló Szekszárdi önkormányzat rendeletében foglaltaknak. Ács Rezső képviselő hozzászólásában a nem lakossági hődíj emeléséről elmondta, hogy az áttételesen a város lakosait is érinti, az áremelkedés hatását a szolgáltató és termelő cégek is beépítik áraikba, majd hozzátette, hogy a gázár egy év alatt 45%-kal növekedett. A képviselő kérdést intézet a közgazda- sági irodavezetőhöz, melyben azt tudakolta, hogy az áremelkedés milyen mértékben érinti az intézményeket, áttétesen pedig a város költségvetését. Orbán Attila irodavezető a kérdésre válaszolva elmondta, hogy a város intézményeinek fűtési költsége havi 17 millió forint, az állami kompenzáció ösz- szege pedig 732 ezer forint. Gellér Sándor képviselő a pakurával való fűtés lehetőségéről és annak költségéről kérdezte az Alfa- Nova képviselőjét, dr. Tóth Csaba Attila pedig azt javasolta, hogy az Alfa-Nova Kft. és az önkormányzat közötti szerződést a testület módosítsa, hiszen a városnak akkor nem kell évről évre ezzel a kérdéssel foglalkoznia, mivel érdemben úgysem tud beavatkozni az árképzésbe. Rozik Árpád válaszában elmondta, hogy a gáz mellett a pakurát most használják, csak alkalomszerűen, mivel annak ára duplája a gáznak. A közgyűlés dr. Tóth Csaba Attila képviselő szerződésmódosítási javaslatát nem, a díjemelés mértékét viszont elfogadta. A következő napirendi pontként a város költségvetési rendeletét - még a 2005. évit - tárgyalták a képviselők. A költségvetési rendeletet a bizottságok megtárgyalták, és elfogadásra javasolták azt a közgyűlésnek. Ács Rezső képviselő ismét a közgazdasági iroda vezetőjéhez intézte kérdéseit; a 2005-ről áthúzódó ki nem fizettet számlák, a pénzmaradvány, illetve a város év végi hitelállományának nagyságrendjéről kért információt. Orbán Attila elmondta, hogy a ki nem fizettet számlák értéke 150 millió forint, melyek törlesztése megkezdődött, a pénzmaradvány 100 millió forint, de negatív előjellel, a záró hitelállomány pedig 483 millió forint, amely rövid lejáratú hitelekből tevődik ki. A képviselő a tavalyi költségvetésről elmondta, hogy annak bevételi oldalát a város tavaly ilyenkor felül-, míg a kiadási oldalt pedig alultervezte. A képviselő szerint ez már akkor is látszott, de most már mindenki számára egyértelmű. A tavalyi évi költségvetésből kiindulva a képviselő szerint 2006-ban semmi jóra nem számíthat a város. Kocsis Imre Antal polgármester hozzászólásában nem vitatta a képviselő 2006-ra szóló „jóslatát”, de hozzátette, hogy az önkormányzatok költségvetési pozíciói 1990 óta folyamatosan romlanak, igazából egy önkormányzati reform oldaná meg helyzetet. A közgyűlés a költségvetési rendeletet 14 igen szavazattal, egy tartózkodással és 6 nem szavazattal elfogadta. Ezt követően a közgyűlés két korábbi rendeletét módosította. A Közgyűlés 2004 januári ülésén döntött a Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról, amely 2004 márciusában meg is alakult, és azóta is folyamatosan működik. A Tervtanács évi 9 alkalommal ülésezik, megalakulása óta 86 tervet tárgyalt meg, valamint több alkalommal vitatott meg önkormányzati beruházásokat, pályázatokat. A Tervtanács a megtárgyalt tervekről állásfoglalást ad ki a tervező és az építető számára, melyben az építési hatóság felé is megfogalmazza álláspontját, a tervet engedélyezésre javasolja, engedélyezésre nem javasolja, átdolgozást és újbóli bemutatást kér, átdolgozást kér, és a főépítész hatáskörébe utalja a további egyeztetést. A Tervtanács működési rendjéről szóló módosított rendelet az eddigi szabályokkal ellentétben kimondja az eddigi szokásjogot, hogy a tanács ülései nyilvánosak, de indokolt esetekben zárt ülés is tartható A következő módosítás a Polgár- mesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát érintette. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagolódásának átfogóbb jellegű módosítását legutóbb a 2003-ban változtatta meg a közgyűlés, költségkímélés céljából többek között megszüntette a Szociális Irodán belül működő szociális-igazgatási osztályt. Azóta a Szociális Iroda feladatai azonban, részben a szociális és gyermekvédelmi ellátásokat érintő gyakori törvény- módosítások miatt jelentős mértékben megnövekedtek. Ezért az irodavezető leterheltségének csökkentése, s ezáltal a feladatellátás színvonalának növelése, minőségének javítása érdekében a közgyűlés úgy döntött, hogy a Szociális Irodán belül új osztályt hoz létre. A szervezeti struktúra ilyen formában történő átalakításától hatékonyabb munkaszervezés, eredményesebb működés várható. A fenti intézkedés költségkihatással sem jár, mivel ugyan ebben a rendeletében a közgyűlés megszüntette a Közgazdasági Irodán belül működő számviteli osztályt. Úgy ítélte meg, hogy a Közgazdasági Iroda feladatai optimális munkamegosztás kialakításával, az irodavezető és a meglévő két osztályvezető irányítása mellett hatékonyan elláthatók. Új napirendi pontként a város- rendezési tervmódosításhoz szükséges közgyűlési határozat megtárgyalásához fogott hozzá a közgyűlés. Szekszárd Város Közgyűlése 2004 januárjában fogadta el a város szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát. A terv korszerűségének fenntartása, az új igényeknek történő megfelelés, a módosító indítványok kezelése, a hatósági gyakorlati alkalmazás során felmerült bizonytalanságok kiküszöbölése miatt időszerűvé vált a terv részleges felülvizsgálata, módosítása. A város lakóitól, gazdasági társaságaitól is érkeztek igények az egyes területek átsorolására. A módosításra az eredeti tervezőtől a hivatal előzetesen ajánlatot kért, most pedig azt kérte, hogy a közgyűlés adja hozzájárulását előterjesztésben felsorolt tervmódosítási igények tervező általi felülvizsgálatnak, azzal, hogy azok szükségességét, teljesíthetőségét szakmailag értékelje, kezelésükre, megoldásukra tegyen javaslatot. Itt váltott „hangnemet” a közgyűlés. A tervezet egyik pontja tartalmazta a Pollack utcai sportpálya tulajdonosának azon kérését, hogy a területet különleges zöldterületsporttelep övezetből gazdasági területbe, építési övezetbe kerüljön átsorolásra. Horváth István, a Fidesz frakcióvezetője és dr. Tóth Csaba Attila képviselők a Pollack utcai ingatlan átsorolásának jogosságát kérdőjelezték meg, felemlegették a város testületének korábbi mulasztásait, mely hagyta a sport- ingatlan vállalkozói érdekszférába kerülését, illetve olyan érdekeltségi viszonyok meglétét firtatták, mely szerint a jelenlegi tulajdonos MSZP-közeli vállalkozóként ismert. Gellért Sándor MSZP-s képviselő válaszában elmondta, hogy a terület jelenlegi állapotában nem maradhat, a vállalkozóval egyeztetve meg kell találni a megoldást, hogy a város és a megye egyetlen atlétikai versenyek lebonyolítására alkalmas pályája megmaradjon, sőt az továbbfejleszthető legyen. Kocsis Imre Antal polgármester a történet hitelessége érdekében elmondta a vitázó feleknek, hogy a terület kezelői joga 1988 került a BHG-hoz, majd egy törvényi rendelkezés szerint a kezelői jog tulajdonjoggá alakult, amikor pedig a rendszerváltás után az önkormányzat vissza akarta az ingatlant szerezni, a BHG már eladta azt a jelenlegi tulajdonosnak. A vita szakaszban Kővári László és Tóthi János képviselők is arra figyelmeztették a testületet, hogy a jelenlegi javaslat még nem döntés a területek - köztük a Pollack utcai ingatlan - átsorolásáról, most csak azt kéri a testület, hogy a tervező vizsgálja meg a lehetséges átsorolásokat, a testületnek majd csak a véleményezés után kell döntenie az egyes területek minősítéséről. A szavazás előtt a képviselők még jó néhány percig elvitatkoztak az ingatlan átsorolásáról, aztán a végszavazásnál úgy döntött a testület, hogy a Pollack utcai ingatlan lehetséges átsorolásának vizsgálatát nem javasolják. A közgyűlés még tárgyalt témáira későbbi számainkban visszatérünk. Folytatás pedig februárban.-g l-
